Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-11-23 / 22. szám

14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Erdélyi Aladár dr. A XX. század első felében fon­tos szereplője volt Paks és Tolna megye közéletének, több ciklusban választották meg országgyűlési képviselő­nek, de a lexikonok tudomá­nyos, jogtörténeti munkássá­gát is számon tartják. Erdélyi Aladár 1880. febru­ár 15-én született a Zala me­gyei Tótszerdahelyen, ahol édesapja, Erdélyi Mihály nagybirtokos a Szabadelvű Párt elnöke volt. Elemi isko­láit magántanulóként a szülői házban, középiskoláit Győr­ben, Székesfehérváron, Esz­tergomban és Nagyszombat­ban végezte. Jogi végzettsé­gét a budapesti tudomány­­egyetemen szerezte, doktori oklevelét 1906-ban kapta meg. Tanulmányai befejezése után ügyvédként dolgozott, 1908-tól 1936-ig ügyvédi iro­dát tartott fenn Budapesten. 1915 márciusában bevonult katonának és 1918 decembe­réig mint a 29-es honvéd gya­logezred zászlósa teljesített katonai szolgálatot. Leszere­lése után Paks-Máriatelep- Gyapa pusztai birtokán gaz­dálkodott, s bekapcsolódott világháború utáni évek politi­kai küzdelmeibe. Tagja volt a paksi s a Tolna megyei tör­vényhatóságnak, s részt vett a kisgazda párt Tolna megyei szervezetének alapításában. Ifjabb Kovács Sebestyén Endrével együtt Pakson és környékén megszervezték a „Hangya” szövetkezetek megalakítását és működését. 1922-ben paksi választókerü­leti képviselőként került be a nemzetgyűlésbe, a kormányzó Egységes Párt agrárius cso­portjához tartozott, ő volt a legtöbb földművelésügyi tör­vényjavaslat előadója. A nem­its én városom TELL EDIT Édesanyám a szekszárdi kórházból egy gyönyörű deszkakapus, földes udvarú Akácfa utcai házba vitt ha­za, ahol a nagyszüleim él­tek. Bár nagyon kevés em­lékem van az itt töltött négy évről, mégis meghatározó volt. A későbbiekben átköl­töztünk az újvárosba, de öt­évesen megpróbáltam visz­­szaszökni. Most már a Ma­lom-hegyen lakunk a csalá­dommal, de még most is nagy álmom a nagyszüleim­­féle gangos, disznóólas csa­ládi ház. Paks kulturális életét gaz­dagnak látom. Itt nem az a baj, hogy kevés a program, a megváltozott társadalmi lét­re visszavezethető érdeklő­déshiány okoz problémát. Időzavarral küzdenek, vagy nem ismerik fel, hogy egy kulturális esemény mennyi­re fel tudja oldani a problé­máikat, amiket a minden­napok rájuk osztanak. Azt szeretném, hogy mindig ugyanúgy tudjam látni ezt a várost, ahogy ma, mert itt jól érzem magam. Jól tudom nevelni a gyerekeimet, tu­dom tartani a kapcsolatot azokkal, akik fontosak ne­kem. zetgyűlés közjogi és közokta­tási bizottságának tagjaként kormánypárti volta dacára többször bírálta a kormányzat pénzügyi és adópolitikáját. 1927-ben az Egységes Párt a ceglédi választókerületében is indította, s paksi mandátumá­ról lemondva a ceglédi kerület képviselője lett. A következő ciklusban kilépett a kormány­pártból, s 1931-35. között a Kisgazdapárt képviselőjeként ismét a ceglédi kerület ország­­gyűlési képviselője volt. Első tudományos értekezé­se, az Alkotmány című 1900- ban, legfontosabb jogtörténeti munkája a Régi magyar csalá­di hitbizományok és joga 1542-1852. c. kétkötetes műve 1912-ben jelent meg. Ennek alapján kapott magántanári meghívást 1918-19-ben a po­zsonyi egyetemre, melyet azonban a háború és a forra­dalmak eseményei miatt nem foglalhatott el. 1920-tól a Szent István Akadémia ren­des tagjává választotta. 1931- ben a szegedi egyetem is meg­KUN SZILÁRD Gyerekként nem szerettem itt lakni, mert olyan volt, mint egy falu. Sopronból ke­rültünk ide. Egyik nap még a várkerületben sétáltam nagyapámmal, a következő napon meg már azt láttam, hogy itt tehenek sétálnak a főutcán. Igazán az elmúlt 6-8 évben szerettem meg a várost. Ép­pen azt, amit gyerekként hívta a perjogi tanszékére, de kinevezése ezúttal is elma­radt, nem kívánta politikai karrierjét feladni. 1935-ben már sikertelenül szerepelt az országgyűlési választásokon, s ezután visszavonult az aktív politizálástól. Újból Pakson élt, gazdálkodott, és folytatta jogtörténeti tanulmányait. Ekkor írta meg a kéziratban maradt A magyar egyházi va­gyon eredete és jellege c. munkáját, és régészeti kuta­tásokkal is foglalkozott. 1945- ben az ő gyapai birtokának ki­mérésével kezdték meg Pak­son a földosztást. Erdélyi Aladár 1949. augusztus 6-án halt meg Pakson, sírja a Kál­vária temetőben található. Forrás: Dr Dobos Gyula: El­lenforradalom és konszolidá­ció, in: Tanulmányok Tolna megye történetéből, XI. k. Gu­lyás: Magyar írók és munkái Új Magyar Életrajzi Lexikon, II. k. Parlamenti Almanach, http//:www. ogyk. hu/e-konyvt/ mpgy/alm Kermé Magda Irén utáltam - a csendet, a nyu­galmat. Paks sportváros, itt nem tudnak elromlani a gye­rekek, nem csábítja őket a nagyvárosi csillogás, ezért egész jól elvannak a sport­ban. Edzésen jól elfáradnak, aztán hazabattyognak. A sport szempontjából abszo­lút ideális ez a város. Nem kell messzire menni egy olimpiai bajnokért vagy egy világbajnokért. Őket pél­daképül lehet állítani a gyerkőcöknek. Itt az emberek többnyire jól élnek. Mégis mintha aludna az egész város. Nem jó például, egy Pege Aladár­­koncerten húszán ülni egy húszezres városban. Én azt szeretném, ha az emberek egy kicsit felébrednének. Élnének. dínó Fotók: TelePaks Városi Televízió

Next

/
Oldalképek
Tartalom