Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-10-26 / 20. szám
16 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Klein Antal A Biritó pusztai földbirtokos Paks város és Tolna megye XX. századi történelmének, az első világháborút követő évtizedek politikai eseményeinek egyik fontos közszereplője volt. Klein Antal 1885. december 27-én született a ma Szerbia területén található Gádoron, német anyanyelvű, kisbirtokos családból. Középiskoláit Baján és a szegedi piaristáknál végezte, egyetemi diplomáját Budapesten, az állam- és jogtudományi karon szerezte, majd az innsbrucki egyetemen teológiát és bölcsészettudományi tanulmányokat végzett. A bírói pályát választva kezdett el dolgozni Szegeden, de egészségi okokból a jogi pályáról le kellett mondania. Tolna megyébe költözött, megnősült, felesége Weber Erzsébet, annak a tengelici földbirtokos Wéber Jánosnak a leánya, akivel később együtt alapították a Tolna megyei Egyesült Kisgazda és Földműves Pártot. Klein Antal először Dőripatlanban majd 1915-től a Paks melletti Biritópusztán, családi birtokon kezdett gazdálkodni. 1918-tól aktív szereplője lett a megyében szerveződő kisgazda csoportosulásoknak, s szorgalmazta a kisgazda-eszmeiségű pártformációk egyesítését. Az egyesülés létrejötte s a kisgazdák választási győzelme után Klein Antal 1920 májusától lett Tolna megye kormánybiztosa, és augusztustól a megye első polgári származású főispánjaként foglalta el hivatalát. A megye előtt álló legfontosabb feladatnak a nemzeti egység megteremtését, a német nemzetiséggel való együtt munkálkodást, a demokráciát tekintette, ahol csak egyetlen előjog létezik: a becsületes munka. Fontosnak és szükségesnek tartotta az agrárkérdés megoldásában a kis- és középbirtok szerepének növelését, s érvelt a nagybirtok szerepének csökkentése mellett. E véleményével, valamint a királykérdésben megfogalmazott álláspontjával, miszerint nem a királykérdés megoldásán kell csemegézni, hanem a kenyérkérdést kell megoldani, Klein Antal elérte, hogy beiktatása után szinte azonnal a támadások középpontjába került. Jóllehet az 1921. május 20-ai megyei közgyűlés résztvevői ellenszavazat nélkül állást foglaltak mellette, s biztosították bizalmukról, Klein az ülés után két hónappal lemondott főispáni megbízatásáról. 1926-tól 1941-ig országgyűlési képviselő, az Egységespárt agrárius csoportjához tartozott, majd 1931-ben átlépett az ellenzéki, Független Kisgazdapártba. Felszólalásaiban főleg közgazdasági és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott, rendszerint meglepő nyíltsággal bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. 1938-39-ben a parlamentben s a vidéket járva szónoklataiban figyelmeztetett a növekvő birodalmi német befolyás veszélyeire a német nemzetiségek lakta területeken, 1939. június 22-i országos feltűnést keltő országgyűlési beszédében leplezte le, hogy a Volksbund szövetség képviselői „külföldi, német pénzt kapnak”. 1941-ben Bajcsy-Zsilinszky Endrével támadt ellentétei miatt kilépett a kisgazda pártból, s ezután már aktív politikai tevékenységet nem folytatott, de a háború után is fenntartotta személyes kapcsolatait a régi kisgazdapárti vezetőkkel, meglátogatta őket Budapesten, ők lejöttek hozzá vadászni. A Rajk-per kiagyalói szerint 1948. október elején Klein Antal birtokán rendezett vadászaton, az elhíresült paksi csőszkunyhóban találkoztak és tárgyalt egymással Rajk és Rankovics jugoszláv belügyminiszter, és „Itt szőtte gyilkos terveit a Tito- és a Rajk-banda”, ahogy az egyik korabeli újság, a Magyar Nap 1949. szeptember 16-i számában hírül adta. Mint tudjuk, Klein Antal is, Tarisznyásék Forrás:-Dr. Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció, in: Tanulmányok Tolna megye történetéből, Xl.k.-Hirn László: Tolnavármegyei fejek,-Vida István: Meg nem történt találkozó, História, 1987./5-6.SZ.-Veressné Deák Éva: Elítélt neve: Tarisznyás Györgyi (a paksi Jámbor Pál Társaság kiadásában, 1993.) -Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazáért mozgalom, in: Tolna megyei levéltári füzetek, 3.-Kapitány Ferenc: 1956 előtt, alatt, után Tolna megyében, Lk.-http://www.ogyk.hu/e-konyvtmpgy/alm/al931_36/ 176.htm is teljesen ártatlanul keveredtek a perbe. 1949. július 15-én éjszaka tartóztatták le Klein Antalt. Három évet töltött magánzárkában, 1952-53-ban valamelyest enyhítettek büntetésén, 1955 nyarán szabadult. Politikailag rehabilitálták, lakást, nyugdíjat kapott. A forradalom napjaiban Pakson tartózkodott, október 29-én ő is megjelent és beszédet is mondott a paksi forradalmi szervezetek gyűlésén az Iparoskörben. 1957 tavaszán a forradalom alatti állítólagos tevékenysége miatt újra lecsukták rövid időre. A hatóságokkal való huzavona után 1963-ban sikerült látogató útlevelet kapnia nyugatra, fiához. Erről a látogatásáról már többé nem térhetett haza még akkor sem, mikor már 1976-ban enyhült a helyzet. A nyolcvanas éveihez közeledő Klein Antal tevékenyen kapcsolódott be a nemzeti emigráció életébe: alapító tagja volt az európai szabad magyar kongreszszusnak, díszelnöke a gazdaszövetségnek és a volt politikai foglyok szövetségének. Mindig, minden érdekelte, ami otthon történt, s ha tudott, segített. Szigeti Lajos paksi katolikus plébános kérésére Klein Antal az emigrációban élő magyarokat személyesen, házról házra járva kereste fel, hogy a paksi és a faddi katolikus templom renoválására pénzbeli támogatást gyűjtsön. Hathatós segítségét csak a faddi templomban örökíti meg emléktábla. Klein Antal 94 éves korában halt meg az ausztriai Rechnitzben (Rohoncon), Burgerlandban, Oberwaldban temették el, 1979. november 7-én. Hajdani biritói kastélyában ma az I. István Szakképző Iskola működik. Kernné Magda Irén
