Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-09-21 / 18. szám
14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Szeniczey Ferenc Különösen időszerűnek gondolom szeptember végén az ő alakját felidézni, hiszen csak kevesen tudják, hogy fontos szerepe volt 1848 őszén a tolnai nemzetőrök jeles haditetteiben. A paksi földbirtokos kisszeniczei Szeniczey Pál ügyvéd és rsáfordi Tóth Borbála idősebb fia, Ferenc 1813. május 16-án született Pakson. Szülei korai halála után hét testvérével együtt édesanyjuk bátyja, csáfordi Tóth Ferenc kapitány lett a gyámjuk, s hozzá költöztek Sopronba, ott nevelkedtek a híres evangélikus líceumban. Ferenc a líceum ötödik osztálya után a Ferdinánd-huszárokhoz került, ahol egykettőre felfigyeltek rá, hiszen testi erejével, talpraesettségével kiemelkedett társai közül. A kitűnő lovast és vívót hamarosan előléptették, hadapród, majd főhadnagy lett. Katonai karrierjének házassága vetett véget, 1837-ben feleségül vette nemeskéri Kiss Katalint, Deák Ferenc nővérének, nemeskéri Kiss Józsefné Deák Jozefának 17 éves leányát, akivel ötvennégy évig tartó házasságukban hét gyermeket neveltek. Szeniczey Ferenc paksi kúriájának gyakori vendége, gyermekei keresztapja lett Deák Ferenc, aki ezután évente többször is megfordult náluk. A nagybácsi, a korszak legbefolyásosabb politikusainak egyikeként egész életében hathatósan támogatta, egyengette paksi rokonai pályáját. Házuk falán az 1927-ben elhelyezett emléktábla tanúsítja e látogatások jelentőségét Paks életében. Szeniczey Ferenc az 1830-as évek végétől kezdve a szabadelvű, ún. KÁibinszkypárt tagjaként tevékenyen részt vett Tolna vármegye reformkori küzdelmeiben, s bár közhivatalt nem viselt, mégis több megye választotta meg táblabírójává. Reformen gondolkodásából következően cselekvő részese lett 1848-as forradalom Tolna megyei eseményeinek. A március 25-ei szekszárdi népgyűlésen a dunaföldvári kerület választmányi elnökeként szervezte a megyei nemzetőrség felállítását, a tolnai nemzetőrök kapitányaként 1848 nyarán futárszolgálatot teljesített a délvidéki harcokban, Szenttamás és Okér ostromában. A tolnai nemzetőrök 1848 szeptemberétől október 6-ig Jellasics segédcsapatait, Roth és Phillippovics tábornok seregét folyamatosan támadták, majd lefegyverezték, és a tábornokokat fogságba ejtették A rajtaütésekben részt vettek a dunaföldvári kerület népfelkelői, élükön Szeniczey Ferenc kapitánnyal, aki így részese lehetett a szabadságharc első győzelmeinek, jelesül az ozorai diadalnak. A tolnai nemzetőröknek Kossuth táviratban gratulált és a nemzet köszönetét tolmácsolta a fényes győzelemért. Szeniczey a Habsburg-ház trónfosztásával nem értett egyet, visszavonult mindaddig, míg a kiegyezés létrejötte új feltételeket nem teremtett a közéletben való részvételhez. Ez idő alatt birtokán a korszerű gazdálkodás feltételeit megteremtve, azt valóságos mintagazdasággá alakította, s öröklött vagyonát jelentősen megnövelte. Mint a megye egyik legnagyobb adófizetője vett részt a megyegyűlések munkájában, több szakbizottságnak is tagja volt. A Paks-Faddi Dunavédgát Társaság elnökeként éveken keresztül szervezte, irányította az egyes Duna-szakaszok töltéseinek kiépítését. Időskori betegségei következtében 1891. szeptember 24-én halt meg, a paksi evangélikus temető családi kriptájában temették el. Az utóbbi években az evangélikus gyülekezet halottak napján megemlékezik róla mint a temető területének adományozójáról, és megkoszorúzza síremlékét. Forrás: Tolnavármegye, 1891. szept. 17.; Dr. Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában, in.: Tanulmányok Tolna megye történetéből, I. k. Szekszárd, 1968. Kernné Magda Irén H sí én városom CSELENKÓ ERIKA A várossal együtt nőttem fel. Olyan sok élmény fűz hozzá, hogy szinte minden részéről eszembe jutnak történetek: Jók és kevésbé jók egyaránt. Szeretem, hogy bármerre indulok, piacra, munkahelyre, mindig rengeteg ismerőssel találkozom. Itt mindenki mindenkit ismerősként üdvözöl. Persze néhány dolgon lehetne javítani. Szorosabbá kéne tenni a kapcsolatot a Dunával. Évente csak néhány rendezvényen használjuk ki, hogy Duna-parti kisváros vagyunk. Jó lenne egy-két igazi kávéház, meg antikvárium, de egyszer talán ezek is megvalósulnak. Van számtalan hely, ami szebb és jobb a mi földünknél, de nekem itt van dolgom és itt vannak álmaim... JUHÁSZ SÁNDOR Kedves városnak láttam 18 éve, mikor Budapestről ideérkeztem, s ez máig nem változott. Rengeteg kedves hely van Pakson. Az első a sportcsarnok, ahol időm nagy részét töltöm. Itt van a polgármesteri hivatal. Mikor hazaérnek az olimpiai és világbajnokaink, a városháza előtti téren fogadjuk őket. Szeretem a paksi strandot, ahol golfgyakorlataimat végeztem, a Prelátus pincéjét, a Sárgödör téri pincéket. Szeretem a lakótelepet, ahol mindenki mindenkinek köszön. Jó itt az is, hogy ha minőségi sportot kíván látni valaki, ki sem kell tennie a lábát a városból. Ha a jövő energetikai fejlesztései Pakson valósulnak meg, hosszú távon is biztosított lesz a város fejlődése, és minden itt élő számára kedves élhető közeg marad ez a város. Kovács Tibor Fotó: TelePaks Városi Televízió
