Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-06-22 / 12. szám

6 ATOMERŐMŰ Atombiztos jövő Lengyel diákok gyakorlaton Az atomerőműben tartott együttes ülést a Parlament Gazdasági és Környezetvé­delmi Bizottsága. A Paksi Atomerőmű Zrt. fejlesztési elképzeléseit megismerve megállapították - összhang­ban van az energiastratégia téziseivel. A két bizottság tagjai meg­állapították, a jelenleg műkö­dő erőművek többségének élettartama lejár, ezért a kö­vetkező 13 évben minimum 5000 MW-nyi termelés esik ki. Ezért az atomenergiának nem csak ma, hanem hosszú távon is jelentős szerepet kell kapnia. Azaz a tervezett üzemidő-hosszabbításán túl számolni kell új nukleáris blokkok 2030 előtti létesítésé­vel is. - A kiesést mindenkép­pen pótolni kell, annál is in­kább, mert a gazdasági fejlő­déssel párhuzamosan a lakos­ság és a gazdaság villamos­­energia-igénye is folyamato­san növekszik. A paksi atom­erőmű területén létesíthető új blokk vagy blokkok több szempontból is megfontolan­dó alternatívát nyújtanak a kieső energia pótlására - fo­galmazott a jelentés. A bizottság tagjai konstatál­ták, hogy az atomerőmű nem bocsát ki környezetet szeny­­nyező anyagokat. - Ha a Pak­son termelt villamos energia mennyiségét fosszilis ener­giahordozók felhasználásával kellene helyettesíteni, akkor Magyarországon évente 5,6 millió tonna szén-dioxid, 650 ezer tonna kén-dioxid, 60 ezer tonna nitrogén-oxid, valamint 100 ezer tonna toxikus nehéz­fémeket tartalmazó por és hamu keletkezne. Nem elha­nyagolható az sem, hogy az urán felhasználásával termelt villamos energia alacsonyan tartja a villanyszámlákat - áll a közleményben. A paksi atomerőmű a kör­nyezetvédelmi kutatásokat végző, a környezetvédelem ügyéért tenni kívánó intéz­mények elkötelezett támoga­tója. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 2006- ban az erőmű több százmillió forinttal támogatott különféle környezetvédelmi tevékeny­ségeket és kutatásokat. Mittler István kommuniká­ciós főosztályvezető a látoga­tás kapcsán rámutatott, a nukleáris energia társadalmi elfogadottsága hazánkban ki­emelkedő, de fontos a politi­kai támogatás is. Éppen ezért nagy jelentőséggel bír, hogy a parlament szakbizottságai foglalkoznak az atomerőmű jelene mellett a jövőbeni bőví­tés lehetőségével is. Hosszas vajúdás után megszületett az erőműben az idei bérmegállapodás, meg­szűnt a konfliktushelyzet. A szakszervezetek, miként Berkes Sándor elmondta, elé­gedettek a megállapodással, különösen annak nyugdíjaso­kat érintő elemével. A mun­kavállalói oldal tárgyalódele­gációjának vezetője kiemelte, a nyugdíjba vonulóknak járó juttatások jelentős tételt kép­viselnek, de nem terhelik a bérfejlesztési keretet. Mitt­ler István kommunikációs fő­osztályvezető tájékoztatása szerint az évi bruttó átlagke­reset-növekedés 7,5%, a fix pótlékok 5%-kal emelkednek április elsejétől visszamenő­leg. Mindez a határozatlan idejű szerződéssel rendelke­zőkre vonatkozik. Számukra június elsejétől átlag 1,4%-os, differenciált alapbéremelést is biztosítanak. A vezérigaz­gató és a négy szakszervezet által aláírt megállapodás rög­zíti, hogy a munkáltató idén a korkedvezményes nyugdíja­zások nagyszámú engedélye­zésével jelentős többlet anya­gi terhet vállal. Vida Tünde Tíz lengyel diák tölti három­hetes gyakorlatát az Energe­tikai Szakközépiskolában. A krakkói műszaki szakközépis­kolával két éve vette fel a kap­csolatot az ESZI, látogatások követték egymást, s közben a lengyel iskolának lehetősége nyílt a Leonardo program ke­retében pályázni. Témául a nukleáris energiát, partnerül a paksi iskolát választották. A program ötéves, első lépése­ként érkeztek Paksra a fiata­lok Malgorzata Radzid kísé­retében. A pedagógus el­mondta, a legjobb diákok jöt­tek, olyanok, akik érdeklőd­nek az atomenergia iránt. Atomerőmű ugyan nincs Len­gyelországban, de a fiatalokat érdekli az atomenergia, össze­gezte Adam Wilkosz paksi vendégségük hátterét. A krakkói diák elmondta, iskolá­juk kevésbé jól felszerelt, mint a paksi, de vannak isme­reteik a nukleáris energiáról, ami szerinte környezetbarát mivolta miatt jó. Beszélt arról is, hogy hazájában tervezték, de elvetették egy atomerőmű építését, viszont Litvániában épülnek reaktorok, mégpedig hozzájuk közeli vidéken. A krakkóiak ismerkednek a hagyományos energiahordo­zókkal is, de a hangsúly a nuk­leáris áramtermelésen van. Az iskola tanműhelyeiben fog­lalatoskodnak, de jártak, s mennek is még az atomerő­műbe, a Kiégett Kazetták Át­meneti Tárolójába és Bátaapátiba, a leendő hulla­déktároló helyszínére, hogy mind szélesebb körű tájékoz­tatást kapjanak az iparágról. Nem csak munkára jut ide­jük, hanem az ország megis­merésére is, jártak Balatonfü­­reden, Budapesten, Pécsett, meglátogatják Szekszárdot és Dunafóldvárt is. -vt-A hőségriadó nem igényel gyakorlatilag semmilyen intézkedést a paksi atom­erőműben. Hamvas István elmondta, az irodák, illetve azok a helyiségek, ahol ko­moly szellemi tevékenység folyik, szinte kivétel nélkül klimatizáltak. A vezérigaz­gató-helyettes hozzátette, a technológiai épületek, így például a reaktorcsarnokok hőmérséklete szinte telje­sen független a külső körül­ményektől. A szellőzés mesterségesen megoldott, a rendszer hűtése, tisztítá­sa folyamatos. A dolgozók számára nem csak most a rendkívüli melegben, ha­nem máskor is biztosítanak megfelelően hűtött folyadé­kot. Hamvas István szót ej­tett arról is, hogy a hűtésre használt Duna vizet illetően sincs ok aggodalomra, s nem kell semmilyen óvin­tézkedést tenni. A folyó hőterhelése nem közelíti a határértéket. Fotó: Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom