Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-06-01 / 11. szám
MOZAIK 12 Nem számokban mérhető eredmények Pakson majdnem hétszáz a kistérségben összesen közel ezerhétszáz diák számára tartanak D.A.D.A. oktatást a paksi rendőrkapitányság munkatársai. Magyarországon és Pakson is 1994 óta folyik az amerikai eredetű program, melynek neve dohányzás, alkohol, drog és AIDS veszélyre utal, de - mint Heisler Judit mondja - ennél sokkal többről szól. Az oktatás korosztályra szabott, az alsó tagozatosoknál 3-4. osztályban folyik, a felsőben hetedikben és nyolcadikban. A kisebbeknél a hangsúly a szabálykövetésen, közlekedési ismereteken van, felső tagozatban a tizenéves korosztályra leselkedő veszélyekről esik szó, így a játékszenvedélyről, fiatalkori bűnözésről, erőszakról és természetesen a szenvedélybetegségekről, AIDS-ről esik szó. A főhadnagy rámutatott, a D.A.D.A egy személyiségfejlesztő, biztonságra nevelő eszköz, aminek ugyan nincs mérhető eredménye, de érezhető előnyei vannak. Ezek legjelentősebbike Heisler Judit szerint az, hogy közvetlen kapcsolatba kerül a fiatalokkal, s számukra sem lesz teljesen idegen a rendőrség. A kapcsolatteremtésben sokat jelent, hogy a főhadnagy eredetileg pedagógus, illetve az, hogy nem csupán munkának tekinti a bűnmegelőzést. Ezt bizonyítja a már hónapok óta sikerrel működő éjszakai sport, amelyet barátaival hívtak életre, hogy dohányzás, alkohol és drogmentes szórakozási lehetőséget biztosítsanak a fiataloknak kéthetente péntekenként a Deák iskolában. - Fontos, hogy ne csak azt mondjuk, mit ne tegyenek, hanem mutassunk más lehetőséget is - fogalmaz. A rendőrség munkáját sokan segítik a bűnmegelőzésben, így a védőnők, pedagógusok. A tanárokra a jövőben valószínűleg az eddigieknél is jobban számítanak majd, hiszen míg korábban hárman, most ketten végzik a D.A.D.A. oktatást, szeptembertől pedig Judit magára marad. Ezért azt szorgalmaznák - s ezt a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályvezetője is megerősítette -, hogy a pedagógusokat szélesebb körben bevonják. Daubner Gabriella szerint a pedagógusok számára szervezett továbbképzések jó szolgálatot tehetnek, hiszen így ők továbbadhatnák a rendőrségtől szerzett tudást bűnmegelőzés témakörben. A paksi kapitányság egyébként nemcsak a fiatalokra koncentrál a bűnmegelőzés terén, hiszen például rendszeres vendégei a nyugdíjaskluboknak is, ám ez a programjuk egyedülálló a megyében. Vida Tünde Híres paksiak, paksi hírességek Mihálik Gézáné A pedagógusnapi megemlékezések kapcsán legalább néhány szó essék a mára elfelejtett polgári iskolai tanárnő, az iskolaalapító Mihálik Gézáné született Bertalan Margitról. 1881-ben született, és 1919. augusztus 14-én halt meg Pakson. Felakasztották. A Paks-Bogyiszlói Védgát Társulat vezető főmérnökeként 1910-ben Paksra költözött két gyermekével Dr. Mihálik Géza és felesége, Mihálikné Bertalan Margit, aki férjhezmenetele előtt a budapesti Erzsébet Nőiskolában végzett matematika-fizika szakos polgári iskolai tanárként. A barátságos, közvetlen modorú házaspárt hamar megszerették, és a fővárosban a feminista mozgalmak célkitűzéseit megismerő művelt, agilis fiatalasszonynak sikerült több paksi családot megnyernie, hogy leánygyermeküket is taníttassák az általa létesítendő leánypolgári iskola osztályaiban. Ez az iskolatípus akkoriban szinte a középiskolai továbbtanulás lehetőségeit biztosította végzettjei számára. 1912. november 15-én kelt a vallás és közoktatási miniszter leirata: „...Mihálikné Bertalan Margit polgári iskolai tanárnőnek megengedem, hogy Pakson magán polgári leányiskolát állíthasson és tarthasson fenn...” Majdnem húsz évvel a polgári fiúiskola megalapítása után megkezdődhetett a tanítás a leánypolgáriban is, melynek tantermeit Mihálikné a ma Pongrácz-házként ismert épület földszintjén bérelte. Az intézmény saját könyvtárral is rendelkezett, és ösztöndíjakkal biztosította a tandíjmentességet a rászoruló szegényebb sorsú, de tehetséges, továbbtanulni kívánó leányok számára. Telente a fiúpolgári tanárával, Kun Kálmánnal korcsolya- és ródlipályát alakítottak ki a gyerekek számára, hogy a téli sportolás lehetőségét is biztosítsák számukra. Miháliknénak fontos szerepe volt 1914-ben, a világháború kitörésekor a Pakson létesített ideiglenes hadikórház működtetésében is. A József Királyi Herceg Szanatóriumi Egylet paksi fiókjának elnökeként szervezte és vezette a fiúpolgáriban kialakított 100 ágyas kórház betegeinek ellátását és ápolását. A leánypolgári tantermeit pedig felajánlotta a fiúpolgári osztályainak elhelyezésére. Tevékenységének értékét kormánykitüntetéssel, az Auguszta Arany Emlékéremmel ismerték el. 1919. júliusától a paksi direktórium tagjaként irányította a község iskoláinak államosítását. Ezért őt a fehérterror különítményesei (Takács Józseffel és Wiedemann Antallal együtt) bírói ítélet nélkül elhurcolták, megkínozták, és 1919. augusztus 14-én a községháza udvarán felakasztották. Nevét emléktábla őrzi a hajdani községháza (ma egészségház) falán a Deák Ferenc utcában. Sírja a Kálvária temetőben még megtalálható. Forrás: Paks nagyközség monográfiája, Szerk: Németh Imre. Paks, 1967.; Zimányi Magdolna: Mihálik Gézáné, in: Kioltott fáklyák. Emlékezés a fehérterror pedagógus áldozatairól, Tankönyvkiadó, 1963. 135.-140. o. Kernné Magda Irén Fotó: Fonyó Dániel
