Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-01-12 / 1. szám
18 MOZAIK Hatvan éve együtt A dunakömlődi faluházban ünnepelte hatvanadik házassági évfordulóját Polányi Máté és felesége. Az ünnepi asztalt több mint harmincán ülték körbe, gyerekek, unokák, dédunokák. Polányi Mátét Endrődről, Juhász Jusztinát Kecskemétről vezérelte a sors Dunakömlődre, ahol 1946. december 14-én kötöttek házasságot. - Betöltöttem a tizenhatot, és már meg is tartottuk az esküvőt - emlékszik vissza Jusztina néni. Mint mondta, nem volt könnyű életük ennyi gyerekkel, többfelé vetette őket a sors, megesett, hogy a fővárosban éltek. - Nekem Pest volt a mindenem, de itt is szeretek, megszoktuk már - mondja. A házaspárnak öt gyereke született, egyik ikerfiúkat, Misit 1971-ben motorbalesetben, legidősebb fiúkat, Mátét 1985-ben autóbalesetben veszítették el. Az ő családjaik is ott voltak a házassági évfordulón, illetve a másik három gyerek, Jusztina, István és Józsi családostól. Nyolc unoka van, s útban a hatodik dédunoka.- Ma, ha baj van egy házasságban, egyik jobbra, másik balra megy. Mi mindig megbeszéltük a problémákat. Egy napot sem voltunk külön - teszi közzé a tartós házasság titkát Jusztina néni. Mint mondja, ő a ház körül tesz-vesz, ha az idő engedi, virágoskertjét rendezi, ha kell és tud, a dédunokákra vigyáz. Férjének mindene a gyümölcsös, ott foglalatoskodik nap mint nap. Kényszerszünet A szokatlanul enyhe időjárás miatt időlegesen zárva van a jégpálya. Az üzemeltető Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs főosztályvezetője, Mittler István úgy tájékoztatott, hogy azért kényszerültek erre a lépésre, mert ajég felületén mért 22 Celsius fokos hőmérséklet miatt nem győzik a gépek a hűtést. A pálya már szerdán délután nem nyitott ki, s egészen addig zárva tart, amíg nem lesz kedvezőbb az időjárás. Mittler István hozzátette, ilyen meleg időben elégtelen ajég hűtése és balesetveszélyes a pálya. Egyébként a korábbiakban közzétett feltételek mellett, egy kisebb változással működik idén is a műjégpálya. Korcsolya kölcsönzésére - a tavalyiakkal ellentétben - már nincs lehetőség. -vt-Híres paksiak, paksi hírességek Rézbányái János Az egykor Rézbányáról Paksra költözött régi nemesi család több tagjának életműve is kiemelkedő jelentőségű és országos hírű, s méltán tarthat igényt arra, hogy legalább vázlatosan ismerkedjünk meg vele. Közülük a legismertebb, Rézbányái János, a XIX. század egyik híres, nagytudású teológusa, 1831. január 16-án született Pakson. Elemi iskolába is itt járt, a gimnáziumi éveket Pécsett, előbb a piaristáknál majd a ciszterciták vezetése alatt végezte, majd ugyanitt papnövendékként folytatta tanulmányait. Tolna megyében kezdte pályáját, előbb Tevelen diakónus, 1854. január 14-i pappá szentelése után Tótkesziben lett káplán. Szolgált Rácpetrén, majd a Pécsbelvárosi plébánián. A megyéspüspök 1857 szeptemberétől a pécsi papnevelde igazgatójává nevezte ki. Aztán 1864 tavaszától nyolc évig Vokány község plébánosa, majd 1872-től mint a pécsi katolikus árvaház igazgatója működött. Emellett 1878-tól egyetemi magántanárként tanított a pécsi püspöki jogakadémián etikát, legújabb kori történelmet és művelődéstörténetet. Legfontosabb publikációi is ez utóbbi témában születtek: az Európa művelődési történelme, különös tekintettel hazánkra 1878- 81-ben jelent meg három kötetben, illetve Az ó-kori népek művelődési története 1886-ban. Több kiadásban jelentek meg egyházi beszédei is. Az 1850-es évek elején még teológus-hallgatóként néhány hasonló érdeklődésű társával irodalmi kört alakított, s ettől kezdve húsz éven át folyamatosan írt politikai, egyházpolitikai, társadalmi, közoktatásügyi cikkeket és tanulmányokat különféle irodalmi és társadalmi lapokba. Hatalmas munkabírását jellemzi, hogy 1893- ban ő alapította meg a Pécsi Közlöny c. politikai lapot, melynek 1899-ig szerkesztője is volt (1894-től tulajdonosa is lett). Tagja volt a Szent István Társulat tudományos és irodalmi tagozatának és az Aquinói Szent Tamás Társulatnak. Tevékenysége elismeréseként 1874-ben szentszéki bíróvá, 1881-ben pápai kamarássá, 1906-ban kanonokká nevezték ki, Rézbányái János Pécsett halt meg 1918. április 8-án. Több lexikon is ismerteti unokaöccse, az 1860. január 20-án szintén Pakson született Rézbányái József teológus tanár, egyházi író pályaképét. Sokoldalú szépírói, publicisztikai, tanári munkásságának állomásait terjedelmes szócikkek sorolják. Szintén a család leszármazottai közé tartozik Rézbányái Dezső ügyvéd, zeneszerző és karnagy, kinek Paks zenei életében betöltött szerepéről közelmúltban jelent meg Hanoi Ferencné tanulmánya a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár kiadásában. Forrás: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái Kernné Magda Irén Fotó: Vida Tünde
