Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-03-23 / 6. szám

VELÜNK TÖRTÉNT 11 A harmonika szerelmesei Harmonikák hangja töltöt­te be az ESZI sportcsarno­kot a közelmúltban, ott ren­dezték ugyanis a II. Paksi Harmonika Fesztivált. A rendezvényt a Ifjú Harmo­­nikásokért Alapítvány hívta életre tavaly, akkor még kettős céllal. A Paksi Har­monika Együttes javára gyűjtöttek, hogy részt ve­hessenek a Magyar Kultu­rális Gyermekdelegáció tagjaként a Kínában meg­rendezett Nemzetközi Gyermek Fesztiválon, de már megfogalmazódott a hagyományteremtő szán­dék is. Sokfelől hallották ugyanis, hogy mennyire szeretik az emberek a har­monika hangját, ezért úgy gondolták, van létjogosult­sága egy ilyen zenei feszti­válnak. Igazuk lett, hiszen a tavalyihoz hasonlóan eb­ben az esztendőben is nagy érdeklődés kísérte a ren­dezvényt. Az idei fesztivá­lon felléptek a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimná­zium harmonika tanszaká­nak növendékei, a Kolinda Művészeti Iskola diákjai Pécsről, az érdi Lukin László Alapfokú Művészet­­oktatási Intézmény növen­dékei, érkeztek harmonikás ifjak Voronyezsből. Itt volt a dunaújvárosi Sándor Fri­gyes Zeneiskola Harmoni­ka Együttese, a beregszá­szi Bartók Béla Művészeti Iskola Harmonika Együt­tese. Vendég volt Moger Péter is, aki harmonikajá­téka mellett hangszerkiállí­tással is megörvendeztette a közönséget. A zenész Eszék környékén született, 1993-ban került Keszthely­re. Tízéves korától tanult harmonikázni, később a Julia Altuhova Voronyezs­ből érkezett a fesztiválra. Tizenhét éve harmonikázik, és nagyon szereti ezt a hangszert. Elmondta, hogy otthonában rendszeresen szerveznek a harmonikát középpontba állító rendez­vényeket, éppen egy héttel a paksi előtt volt egy hason­ló fesztiváljuk. Családjában tevékenyen ápolják népha­gyományaikat, zenéjüket, táncaikat, így nem meglepő hogy leginkább a népzene áll közel hozzá, ezeket a dal­lamokat szereti legjobban játszani hangszerén. Mészáros Melinda a három éve alakult dunaújvárosi har­monika együttest vezeti. Ná­la a hangszer szeretete csalá­di örökség, anyukája, nagy­nénje is harmonikázik. Úgy tapasztalja, egyre népsze­rűbb ez a hangszer, egyre több helyen hallani. Mivel mindkét kéznek külön fel­adata van, és a légszekrényt is szabályozni kell, nehéznek tűnhet a harmonikázás, mégse problémásabb megta­nulni játszani ezen a hang­szeren, mondja a tanárnő, akit annak idején a harmoni­ka sokoldalúsága fogott meg. hangszer javításával is el­kezdett foglalkozni, sőt ma már saját tervezésű hang­szerrel is büszkélkedhet, amelyből zágrábi partneré­vel eddig tizenegy darabot készítettek el. Úgy fogal­mazott, hogy neki nem csu­pán közel áll a szívéhez a harmonika, hanem „rajta van”. Természetesen a gálán színpadra lépett a három évvel ezelőtt megalakult Paksi Harmonika Együt­tes, amelynek tagjai Papp Olga tanítványai a Pro Artis Alapfokú Művészet­­oktatási Intézményben. A fesztivál sztárvendége ez alkalommal is Orosz Zoltán és zenekara volt. A progra­mot záró bálon a győri Akkordeon Együttes mu­zsikált jó néhány harmoni­kával, illetve más hangsze­rekkel is felszerelkezve. Papp Olga főszervező el­mondta, céljuk az volt, hogy a közönség több oldaláról megismerhesse a harmoni­kát, azaz mint klasszikus, kortárs, virtuóz és mint szórakoztató hangszert. Hozzátette, azon gondolko­dik, hogy még jobban ki kellene szélesíteni a feszti­válon bemutatkozó harmo­­nikások körét.-gyöngy­jővor Fotó: Szaffenauer Ferenc (fent). Fonvó Dániel (lent)

Next

/
Oldalképek
Tartalom