Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-05-19 / 10. szám
8 ATOMERŐMŰ Csernobil húsz év távlatából A csernobili atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26- án hajnalban robbant fel. A detonáció következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag szóródott szét. A szennyezés egész Európát elérte, Magyarország a kevésbé szennyezett területek közé tartozott. A baleset okairól és az eltelt húsz év tapasztalatairól a Magyar Tudományos Akadémián rendeztek ismeretterjesztő konferenciát. Koblinger László, az OAH főigazgató-helyettese kiemelte, hogy a baleset óta számtalan, egymásnak is ellentmondó adat jelent meg az áldozatok számáról a médiában. Volt olyan sajtóhír, amely 8-10 ezer érintettről számolt be, mások akár 300 ezerre is tették az áldozatok számát. Ezekkel szemben Koblinger László szerint közvetlenül a baleset során, és az azt követő mentési munkálatokban 31 ember vesztette életét. Közülük ketten a robbanás következtében haltak meg, egy mérnök infarktust kapott, 28-an pedig rövid időn belül, a nagy dózisú sugárzás miatt haláloztak el. Az elmúlt években pedig mintegy húsz, a mentésben részt vett úgynevezett likvidátor halála írható a baleset számlájára, valamint kilenc ember - ők a baleset idejében még gyerekek voltak - pajzsmirigyrákja vált végzetessé. Összességében mintegy hatvan halálos áldozatról beszélhetünk. Az erőmű környezetében élő lakosság és a mentésben részt vett likvidátorok összlétszáma mintegy 600 ezer főre tehető. A legpesszimistább számítások szerint is közülük mintegy négyezer rákos halálesetet okozhatott a baleset, vagyis statisztikailag nehezen kimutatható növekedést eredményezett a sugárzás. Az azonban kétségtelen, hogy világszerte sok téves intézkedést vezettek be a baleset után és kialakult egy hosszú távú félelem a nukleáris technikák iránt, összegezte Koblinger László.- Az atomerőműveknél a biztonság alapvető kérdései két részre oszthatóak: egyrészt a tervezési, másrészt a biztonsági kultúra kérdéseire. Ez utóbbi közel sem volt megfelelő Csernobilban - jelezte Gadó János, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet igazgatója. Mint kiemelte: Magyarországon egészen más típusú, úgynevezett nyomottvizes atomerőmű üzemel, amelynél a csernobilihoz hasonló baleset fizikai okokból sem következhet be.- A csernobili baleset egyik legfőbb kihatása az volt, hogy világszerte felerősödött az atomenergia-ellenes hangulat. A baleset után az iparág egészében világszerte rengeteg, a biztonságot erősítő változás történt - mondta előadásában Rónaky József, az OAH főigazgatója, majd hozzátette: látni kell, hogy az atomenergia nem megoldás a világ energiaellátására, de nélküle a következő néhány évtizedben nem lehet biztosítani a szükséges energiamennyiséget. A konferencia zárásaként Aszódi Attüa, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója arról a tavalyi tanulmányúiról számolt be, melyen egy 33 fős tudományos delegáció - köztük több paksi szakember - járt Csernobilban. Mayer György Védegylet: kegyelet vagy provokáció? A baleset huszadik évfordulóján sokan sokféle megközelítésben beszéltek a csernobili katasztrófáról. Az áldozatok számát illetően ma sincs egyetértés, egyes források 8-10 ezer, mások 300 ezer áldozatról adtak hírt. A Védegylet, mely meglehetősen bizarr ötlettel állt elő, 93 ezer ember halálára hivatkozva kérte Paks polgármesterét, nevezzék el a paksi atomerőműhöz vezető utcát Csernobilről. A Védegylet Hajdú Jánoshoz érkező felkérése nagy visszhangot váltott ki a sajtóban, interneten egyaránt. A Védegylet tevékenységét, véleményét ismerők sejthették, az akció a figyelemfelkeltés egy eszköze. A nukleáris energia pártján állók kijelentették, ez rossz vicc, sőt, mi több provokáció. A Védegylet szerint Magyarország mai lakosai - köszönhetően tájékozatlanságuknak - az atomenergiából csak az olcsónak és biztonságosnak tűnő energiaforrást látják. Nemrégiben Pakson egy lakossági fórumon egy középiskolás fiú szintén a tudatlanságra hivatkozott, amikor azt mondta, hogy kellő információ híján kerülhet csak szóba az atomenergia más energiaforrással történő kiváltása. Akinek elegendő tudás van a birtokában - mondta -, egy dolgon töri a fejét, milyen típusú legyen az új erőmű, és honnan származó fűtőanyagot használjanak fel. A Védegylet kérelmére Hajdú János polgármester nem sietett kezdeményezni az új elnevezést, sőt kijelentette, a Védegylet ötlete enyhén szólva bizarr. Nyilatkozataiban elmondta, természetesen szomorú történelmi események, vagy azokhoz köthető dátumok is lehetnek névadók, amennyiben azok egy nemzet kollektív emlékezetében élnek, vagy célszerű azokat mai tanulságuk okán is ébren tartani, mert mindnyájan okulhatunk belőle. Hajdú János szerint Csernobü nem a reális technikai veszély, a valós műszaki kockázat metaforája, hanem az emberi hülyeségé.- Meg azé a társadalmi rendszeré, ahol ezt meg lehetett tenni, ahol az ember pótolható termelési, vagy politikai eszköz volt - tette hozzá. A paksi polgármester hangsúlyozta, figyelemmel kíséri az erőműben történteket, így állíthatja, az atomenergia mindnyájunk érdekében történő hasznosítása vállalható kockázattal jár. Hajdú János kitért arra is, hogy a közterületek elnevezése egyébként a vonatkozó jogszabályok értelmében az adott település képviselő-testületének jogkörébe tartozik, a polgármester legfeljebb javaslatot tehet rá. - Az előzőekből talán kiderült, hogy én ezt nem fogom megtenni - nyilatkozta a városvezető, majd hozzátette - ha egyébiránt erre vetemednék, egyetlen képviselő sem fogadná el. Tudniillik ez nem a humor terepe. Hajdú János polgármester a Klubrádióban azt is elmondta, hogy Paks 2012-ben vélhetően megkapja majd az élettartam-hosszabbítást, amire abból lehet következtetni, hogy az Országgyűlés legutóbb is 95 százalékos többséggel mondott igent. Az atomlétesítmény által termelt áramot 800-1000 szélerőmű tudná pótolni, abban az esetben, ha állandóan fújna a szél, ráadásul ennyi szélkerékhez megyényi területre lenne szükség. -vt-
