Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-04-20 / 8. szám

MOZAIK 11 Oktatási reform a szakképzőben Sikeresen pályázott a Foglal­koztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium Humán­erőforrás-fejlesztési Opera­tív Programjára az I. István Szakképző Iskola. Az intéz­mény - mint Kövics Beáta gyermekvédelmi felelős, sza­badidő-szervező tájékoztatta a Paksi Hírnököt - 18 millió forintot nyert a kompeten­ciaalapú oktatás elterjeszté­sére, a tanulási hátrányok le­küzdésére. Ez az oktatási módszer a tananyag gyakor­lati alkalmazásához szüksé­ges készségeket fejleszti a diákokban. A kétéves prog­ram keretében intézményve­zetők és pedagógusok fognak felkészülni: továbbképzése­ken vesznek részt a kompe­tenciaalapú oktatással kap­csolatban, fejlesztik az iskola oktatási tartalmait és mód­szertani kultúráját. A kom­petenciaalapú oktatást elter­jesztik az intézményben, ez­zel a módszerrel oktatják a tanulókat. A módszer lénye­ge, hogy a szövegértést, szö­vegalkotást, matematika-lo­gikai készségeket fejlesszék a diákokban, akik ezáltal ha­tékonyabban tudnak tanulni, és később sikeresebben elhe­lyezkedni. A cél, mint Kövics Beáta mondta, a pályázat címével összhangban az, hogy az is­kolában leküzdjék a tanulási hátrányokat az alapkészsé­gek, képességek fejlesztésé­vel, s ezzel egyebek mellett megalapozzák az iskolában az életen át való tanulást.-vt-A pályázat szerint a magyar iskolákban még napja­inkban is a frontális osztálymunka jellemző, kevés tanulói aktivitással, túl sok tanári irányítással és magyarázattal, a hagyományos eszközrendszerrel és hagyományos eljá­rásokra támaszkodva. Egyéni különbségekhez szakszerű­en alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredménye­sen megoldani képes pedagógiai gyakorlat nincsen jól fel­készült, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetí­teni képes pedagógusok nélkül. Szükséges, hogy a gyer­mekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelő mó­don jussanak ismeretekhez, az eltéréseket figyelembe ve­vő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Ugyanakkor a hagyományos tanárszerep átértékelődéséből fakadó fe­szültségeket is oldani kell: megfelelő képzések, felkészí­tés után hozzá kell juttatni a pedagógusokat, intézménye­ket az újszerű kompetencia-alapú oktatási programcso­magokban és a digitális tartalmakban megjelenő teljes, pedagógiai eszközrendszerhez. A kompetenciaalapú oktatással kapcsolatban Brassói Sándor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese a következőket mondta: a hazai és nemzetközi mérések eredményei jelezték, hogy a magyar közoktatás teljesít­ménye nem megfelelő az alapkészségek átadása terén. Az élethosszig tartó tanulás megalapozásának egyik leglényegesebb eszköze a kulcskompetenciák átadása, melyek révén az egyén tágabb értelemben is nyitott és alkalmazkodásra képes lehet. A fogalomhasználat konszen­zus eredménye. Az Európai Unió úgy határozott, hogy nem a „basic skills” (alapkészségek), hanem a „key compe­tences” (kulcskompetenciák) kifejezést használja. Ennek oka, hogy az előbbit túlságosan korlátozónak ítélte, mert elsősorban az alapszintű más-olvasási és számolási készségekre, illetve az életben való boldoguláshoz szük­séges képességekre utal. A „kompetencia” inkább ismeretek, készségek, adottságok és attitűdök ötvözete, és magában foglalja a tanulás képességét és módszereit is. Hagyományt teremtenek Aranyos Napsugár Először, de nem utoljára ren­deztek harmonikás találkozót Pakson, illetve Dunakömlődön a Ealuházban. A szervezők, s a programot megnyitó Hajdú János polgármester reményei szerint hagyomány lesz a programból, melyhez hasonló nincs a környéken. A Faluház zsúfolásig megtelt a rendez­vényre, melyet az Ifjú Harmo­­nikásokért Alapítvány szerve­zett, hogy így segítse egy pá­lyázaton elnyert kínai fellé­péshez a paksi harmonikás gyerekeket. Papp Olga zene­tanár elmondta: támogatóik­nak reklám, illetve szórakozá­si lehetőséget szerettek volna biztosítani, ezért rendezték a műsort. A koncert jól sikerült, a paksi közönség hamar szívé­be zárta a muzsikusokat, és éj­szakába nyúlóan táncolt a ze­néjükre. Pakson a korábban már hallott Orosz Zoltán és a házigazda Paksi Harmonika Együttes mellett bemutatko­zott a győri Accordeon Har­monika Zenekar, a Beregszá­szi Bartók Béla Művészeti Is­kola Harmonika Együttese, a Dunaújvárosi Sándor Frigyes Zeneiskola növendékei, Er­­nyei László és tanítványai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről, a Madarasi Har­monika Zenekar. A madarasiakat hamarosan viszontlátja és hallhatja a pak­si közönség, hiszen az együt­tes minden bizonnyal fellép a Csámpáról elszármazottak nosztalgiatalálkozóján június 10-én.-tünde-A II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola Napsugár kórusa Pécsett mérette meg magát. A Kákainé Sebestyén Judit di­rigálta - időnként változó - együttes hosszú évek óta a na­pokban „merészkedett” ismét zsűri elé, hiszen 1989-ben tör­tént hasonló utoljára. Az Éneklő Ifjúság Minősítő Hangversenyről az arany mi­nősítés birtokában térhettek haza. A karvezető elmondta, hogy heti kétszer tartanak próbákat, ahol negyven negyedik­nyolcadik osztályos diák veti bele magát rendíthetetlen hév­vel a zene világába. A kortárs zenemű­veket is beleértve igen széles a repertoárjuk. Most négy darabot énekeltek Csapóné Sebestyén Katalin zongorakíséretével a Kodály Gimnáziumban, amellyel kiér­demelték a neves zsűri elisme­rő szavait. Kákainé Sebestyén Judit szerint kemény munka eredménye a díj, mely azért is kitüntető, mert ez Pakson a gyerekkórusok között egye­dülálló. sete Fotó: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom