Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-04-20 / 8. szám

6 VÁROS Virágba borulnak a parkok Megközelítőleg negyvenöt hektár parkosított területet gondoz a DC Dunakom Kft. parkfenntartási részlege Pakson. Már készülnek a virágosítási munkára, előké­szítik a virágágyakat, ame­lyek összterülete mintegy 1400 négyzetméter. Idén öt­venezer egynyári, illetve ti­zenkétezer kétnyári palántát ültetnek ki a szakemberek. A virágágyak mellett a vil­lanyoszlopokat is gondjaikba veszik, háromszáz cserépnyi növényt helyeznek ki, most először nem petúniát, hanem muskátlit. A virágágyak rendben tartása folyamatos feladat, csakúgy, mint a vi­rágoszlopoké, bár utóbbiról tudni kell, hogy speciális te­rület, hiszen 3-4 méteres ma­gasságban kell elvégezni a fenntartási munkákat, heti három alkalommal, amely­nek része az öntözés, táp­anyagpótlás, gyomlálás, el­nyílott virágok leszedése. A virágágyak fajtaválasztékát, hogy mi, hova kerüljön, a vá­rosi főkertész tervezi meg, vele szoros és jó az együtt­működés. - Fontos szem­pont, hogy elsőbbséget él­veznek a magyar egynyári fajták, az előző évi tapaszta­latok, az éghajlati adottsá­gok, szín- és formagazdag­ság, a tervezés szabadsága - mondta el Benis Brigitta részlegvezető. A virágosítás mellett meg­kezdődik a fűnyírás egy pro­fesszionális fűnyíró géppel és 4-5 motoros, damilos fűka­szával. A munkákat terüle­tekre és létszámra bontva naponta tervezi, szervezi, ko­ordinálja a részlegvezető, Szalka László csoportvezető pedig ellenőrzi a teljesítést. - Természetesen a minőségi munka elvégzéséhez nélkü­lözhetetlenek a gyakorlott kollégák - teszi hozzá Benis Brigitta. A parkápolási fel­adatokat ellátó tíz munkatárs mellé szezonban 3-5 kisegítő munkaerőt foglalkoztat a cég, közülük ketten géppel dolgoznak, a megmaradt lét­szám a kézi munkaerő. A részlegvezető felhívta a fi­gyelmet, hogy a lakosság is tehet azért, hogy a parkok szépek és gondozottak legye­nek, ehhez csupán annyi kell, hogy óvják a virágágyakat, a szemetet pedig az utcai ku­kákba dobják. -gyöngy-Házikedvencek veszélyben Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a kullanesfertőzé­­sek, míg korábban csak erdőkben, mezőkön fenyegetett kullanesveszély, ma már akár kertekben, játszótereken sem vagyunk biztonságban. Főként tavasszal, ősszel gya­kori, de kevésbé hideg téli na­pokon és hűvösebb, esősebb nyári időszakban is támadnak a kullancsok. Az általuk ter­jesztett fertőzés nemcsak az emberre veszélyes, állatokra is végzetes lehet. Paks kör­nyékén az embernél is ismert encephalitis, azaz agyhártya­gyulladás és a Lyme-kór nem fordul elő, annál inkább a babesiosis, köznyelven a babézia. Dr. Plachy Gábor állator­vos szerint egyszerűbb meg­előzni, mint a kullancsot ki­szedegetni és a beteg állatot kezelni. Tévhit, hogy a kul­lancsok fentről „támadnak”, a fűből is az állatokra kerül­nek. A vérszívót éppen ezért többnyire a négylábú fején, nyakán, mellkasán lehet megtalálni. A kutya- és macskatulajdo­nos védekezhet speciális nyakörvvel, melynek hatása a vételár függvénye. Az orvos szerint az 5-600 forintos sem­mit nem ér, a 3-4000 ezer fo­rintba kerülő hat-hét hónapig nyújt védettséget. Léteznek különböző „spot on” készítmények (cseppek), esetleg spray-k. Ezeket az ál­lat hátára kell juttatni, ahon­nan felszívódik és egy hóna­pos védettséget nyújt. Amennyiben kullancsot talá­lunk az állatban, azt mielőbb el kell távolítani, s ha a ku­tyán, macskán betegség jeleit látjuk, orvoshoz kell fordulni.- A Paks környékén igen el­terjedt babesiosis a vörös vér­sejtek megtámadásán keresz­tül, azokból a hemoglobin ki­oldásával igen súlyos veseká­rosodást, és ha nem kezelik időben, elhullást okoz - mondja az orvos. Az első je­lek, hogy az állat kedvetlen, nem eszik, nem játszik, s ha már kialakult a betegség, a sárgaság jelei láthatóak rajta. A kutyák ilyenkor tavasszal veszettség ellen kapnak védő­oltást. Ezt törvény írja elő. A beoltott ebek listáját összeve­tik a polgármesteri hivatalok nyilvántartásával. Ha a kutya embert harap, és oltva van ve­szettség ellen, 14 nap, ha nincs oltva, három hónap a megfigyelési idő, és pénzbír­ságot szabnak ki a tulajdonos­ra. A szigorúság - mondja dr. Plachy Gábor - nem véletlen, amennyiben a veszettség gyanúját időben nem diag­nosztizálják, s még a tünetek kialakulása előtt nem adnak megfelelő gyógyszert, a ve­szettség az emberre halálos. Néhány éve a kutyák féreg­­telenítését is törvény írja elő, mivel bizonyos férgek ember­re is veszélyesek, ha a higiéni­ai feltételek nincsenek bizto­sítva. Bár csak az ebek oltása kötelező, az állatorvos a macs­kákét is javasolja. - Míg a ku­tya többnyire egy zárt udva­ron, vagy lakásban tölti élete nagy részét, a macska napok­ra eltűnik, csavarog, másik macskával, különböző rágcsá­lókkal, patkánnyal, egérrel, borzzal, szélső területeken ró­kával találkozik harcol, észre­vétlenül összeszedhet fertő­zést - indokolja a szakember. Dr. Plachy Gábor azt is hozzá­tette, hogy az elmúlt években regisztrált humán veszettsé­gek mindegyike macskától származott. Vida Tünde Fotók: Szaffenauer Ferenc (fent), Vida Tünde (lent)

Next

/
Oldalképek
Tartalom