Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-04-06 / 7. szám
18 MOZAIK Mit süt-főz ma? Szabó Ágnes Sokáig fogalmam sem volt róla, hogy mi a dolga egy szerkesztőségvezetőnek. Gondoltam, ez is egy jól hangzó, zengzetes fogalom. Aztán megismerkedtem Szabó Ágival, aki a helyi rádió munkatársa már hosszú-hosszú évek óta, és rajta keresztül volt alkalmam bepillantani a szerkesztőségvezető munkájába. Ő az, akinek mindig mindenről tudnia kell, hogy a kellő pillanatban felvilágosítást tudjon róla adni. 0 az, aki a műsorvezetők keze alá dolgozik a maga finoman egyszerű és a többieknél halkabb módján. És persze még sok minden más feladata is akad, de ezt a hely szűke miatt most nem írom le. Ágnes egyébként maga a megtestesült nyugalom. Egy dolog azonban már az első perctől fogva kirajzolódott előttem: némi csokoládéval vagy édességgel le lehet venni a lábáról. A gyengéje a sütemény, ami lehetőleg vagy mákos zserbó, vagy valamilyen csokis süti. Talán ezért is áll közel a szívéhez a süteménykészítés. No meg Akarva-akaratlan mindannyian kerültünk már kínos szituációba, kellemetlen helyzetbe. Van, aki könnyen veszi, utólag barátoknak, ismerősöknek mesélve nagyokat nevet rajta, és van olyan is, aki annyira röstelli a történteket, hogy titkon azóta is egy időgépen dolgozik, remélve, hogy valamikor vissza tudja majd csinálni az egészet. Mint mondják, a téma az utcán hever. (Egy hatalmas hasalás kapcsán akár szó szerint is.) Az én sztorimat, mely nem friss keletű, a minap barátnőm jutatta eszembe, méghozzá saját történetével. A színhely mindkét esetben az utca, pontosabban a buszmegálló. Marcsi, mint minden este, a történtek előestéjén is tiszta alsót készített ki a férjének. Bár kicsit furcsállta, hogy a használt nincs a szokott helyen - a fotel alatt ügyet nem csinált belőle. Az, hogy rosszul tette, csak másnap derült ki. Reggel mit sem sejtve, kéz a kézben siettek a buszmegálló felé, mikor egy hölgy utánunk szólt: „Valamit elvesztetfia miatt, aki szintén nem utasítja viszsza az anyu gyártotta házi finomságokat. így aztán Ági, mikor a konyhájába látogattam, hogy-hogy nem, éppen egy csokis sütihez készülődött elő. Szerinte ez igen egyszerű étel, és éppen egyszerűségében rejlik nagyszerűsége. Ünnepek után a gyerekes házaknál, így Ágiéknál is mindig több volt a maradék csoki figura, mint az arra áhítozó Plörő Kínos tek!" Azzal lehajolt és felemelte a nadrágszárból kicsúszott és elhagyott alsógatyát! Az én történetem helyszínét és talán még hangulatát tekintve is hasonló. Én is a buszmegálló felé igyekeztem, pontosabban futottam az akkor körülbelül tízéves kislányommal. Egyik kezemben táska, a másikban a gyerek lobogott, a hátamat pedig ütemesen verte hátizsák, benne a rádiózáshoz - akkoriban kezdtem ezt a munkát - nélkülözhetetlen diktafon. A baj ott kezdődött, hogy futás közben bekapcsolódott ez a kis szerkentyű. Ez még nem lett volna olyan nagy baj, ha a kazettán mondjuk zene vagy egy riport van. (Persze akkor most nem lenne mit mesélnem.) Nos, a felvételen a Natura percek című, azóta már feledésbe merült rádiós műsor anyaga szerepelt, melyben tisztán és érthetően az előjátékról és a női orgazmusról beszélt Barbara fedőnéven ismert volt kolléganőm. Megállni nem volt időm, sejtettem ugyanis, hogy a buszsofőr tőlem függetlenül ragaszkodni fog a menetrendhez, hát szaporábbra vettem a lépéseket, gondolván, ha elsuhanok az emberek mellett, nem ismernek fel. Természáj. Ezek egy darabig kallódnak, dobozba kerülnek, aztán sokszor a kukában kötnek ki. Nos, ez az édesség erre a problémára is kínál megoldást. A hoz-Hozzávalók: 25 dkg cukor, 25 dkg liszt, 2,5 dl tej, 1 zacskó sütőpor, 1 egész tojás, 3 evőkanál kakaó, 5 dkg vaj, 1 marék dió vagy mandula, 1 csoki nyúl vagy mikulás. závalókat - kivéve a csokoládét és a diót - tegyük egy tálba és fakanállal vagy robotgéppel alaposan keverjük össze. Jelen esetben az adagolás sorrendje nem oszt, nem szoroz. Vajazzunk és lisztezzünk ki egy magasabb falú tepsit, majd öntsük bele a masszát. A csokiból csináljunk reszeléket, esetleg törjük, morzsoljuk apróbb darabokra. A diót mozsárban szintén kisebb darabkákra törjük, de semmiképpen ne daráljuk. Ha van rá elég időnk, akkor akár késsel darabolhatjuk. Mindezt szórjuk a tészta tetejére és tegyük 200 fokra előmelegített sütőbe 30-35 percre. Ági szavaival élve nagyon egyszerű és isteni finom. sete szetesen - Murphy törvénye - az összes ismerősöm, rokonom és boldog ősöm ezen a kb. 300 méteres útszakaszon zsúfolódott öszsze, csoda hogy elfértek egymás mögött... Nem kérdés, mind megismert! A diktafon, mit sem törődve szégyenemmel, egyre hangosabban zengte, hogy a nők miként és hogyan érhetik el a gyönyör legmagasabb fokát... Én már akkor éreztem, hogy a csúcson vagyok! A buszt éppen hogy elértük, idő arra, hogy levegyem a hátizsákot, kivakarjam az aljáról és lekapcsoljam azt a kis szutykot, nem volt. Mindenekelőtt a buszjegyet kellett megvennem, hogy indulhasson végre a már csak rám váró, zsúfolásig telt tömegközlekedési jármű, mindeközben persze a hátizsákom továbbra is fennhangon hirdette a nők szexuális örömhöz való jogát. Akkor, úgy emlékszem, egy pillanatra angyali nyugalom szállt meg. Mosolyogva kerestem helyet és ültettem le a gyereket, lepakoltam a táskámat, szép nyugodtan levettem a hátizsákom, kihalásztam belőle a diktafont, lehelyeztem a földre, és egy mérhetetlen nagyot rúgtam bele. Gyanítom, hogy a körülöttem ülők máig sem értik, miért zaklatott fel olyan rettenetesen Barbara utolsó mondata, mely szerint az előjáték a szexuális aktus nélkülözhetetlen része. Hahn Szilvia Fotó: Vida Tünde (fent), Csahóczi Fotó (lent)
