Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-04-06 / 7. szám

8 ATOMERŐMŰ Megszületett a bérmegállapodás Szinte napra pontosan egy hónappal a tárgyalások megkezdése után megállapodtak a felek az idei bérfej­lesztésről a paksi atomerőműben. A megegyezés talán még soha nem született meg ilyen nehezen, sztrájk, el­bocsátás, bírósági feljelentések kísérték a tárgyaláso­kat. Az eredmény: 13,800 forintos alapbéremelés, illet­ve számos más bért, illetve egyéb juttatást érintő növe­kedés. Az atomerőműben elsőként meghirdetett munkabeszün­tetés a bírósági tárgyalóte­remben végződött, mielőtt valójában elkezdődött volna, a másik ellehetetlenült. A Műszakos Dolgozók Érdek­védelmi Szervezete (MÉSZ) március utolsó hétfőjén kez­dett 72 órásra tervezett sztrájkba, de azt kedden es­te lefújták, mert úgy ítélték meg, hogy ellehetetlenült. Az atomerőműben egyéb­ként is igen korlátozottan le­het sztrájkolni. Hétfőre a tu­lajdonos MVM Zrt. nem en­gedélyezett teljesítmény­csökkentést, kedden is csu­pán kétszer félórában nyílt lehetőség egy-egy blokkon legfeljebb öt százalékos visz­­szaterhelésre. A demonstrá­ció lefújásának másik oka, hogy egy blokkügyeletest azonnali hatállyal elbocsá­tottak. Ennek oka az atom­erőmű közleménye szerint az volt, hogy a munkavállaló a még elégséges szolgálta­tásról szóló megállapodást felülbírálta, és jogszerűtlen intézkedést tett. Mindezek után csütörtökön a négy szakszervezetből há­rom, illetve a munkáltató képviselője aláírta a megál­lapodást, a MÉSZ pedig kül­döttgyűlés elé bocsátotta azt. Dr. Kiss Mihály, a legna­gyobb létszámmal bíró PADOSZ elnöke elmondta, hogy az idei bérfejlesztésnek köszönhetően záródik a bér­olló az atomerőműben, hi­szen egységes 13.800 forin­tos alapbéremelésben egyez­tek meg. Ez a nagy többség­nél meghaladja az ötszázalé­kos emelést. Nagy ered­ménynek tartja a szakszer­vezeti vezető azt, hogy a ka­rácsonyi jutalom, ami tavaly nettó 150 ezer forint volt, idén 158.200-ra emelkedik.- A munkáltató kezdemé­nyezte, hogy térjünk át a vá­lasztható béren kívüli jutta­tásokra. Mi ezt nem vetettük el, de nem tartjuk még felké­szültnek magunkat az erre vonatkozó döntésre, ezért abban állapodtunk meg, hogy azt június 30-ra ha­lászijuk - tájékoztatott dr. Kiss Mihály. Ennek értelmé­ben az eddigi konstrukcióra épül a növelés. Az elnök ki­emelte, hogy a nyugdíjpénz­tárba a munkáltató 6%-ot fi­zet be, a vitaminpénztárba pedig 157.900-t. Berkes Sándor (képün­kön), a MÉSZ elnöke a több órán át tartó küldöttgyűlést követően kiegészítéseket kért a munkáltatótól. Ennek alapján bekerült a bérmeg­állapodásba, hogy amennyi­ben az infláció több lesz mint két százalék, november 15-ig beépítik a különbséget az alapbérbe. A MÉSZ másik követelése volt, hogy az úgy­nevezett fixpótlékok ne 5,5, hanem 10%-kal növeljenek. -Ez nagyon fontos, hiszen jelentős része a mi kollektí­vánkat érinti - tette hozzá Berkes Sándor, aki egyéb­ként nagyon jónak értékelte a bérfejlesztést. - Olyan tár­gyalás nincs, ahol én min­dent megkapok, a másik fél semmit. Szerintem igen jó feltételeket harcoltunk ki. Igaz ennek áldozatai is van­nak. Egy embert elbocsátot­tak, ellenem pedig a sztrájk­kal kapcsolatos anomáliák nyomán vizsgálat indul - zárta a MÉSZ elnöke. Vida Tünde Minden az atomenergia mellett szól Sem jelenleg, sem a követ­kező 25-30 évben nem lehet kiváltani a paksi atomerőmű működését a magyarországi energiaellátás biztonságá­nak veszélyeztetése nélkül, éppen ezért elengedhetet­len az erőmű üzemidő-hosz­­szabbítása, sőt, néhány éven belül gondolkozni kell újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésén is - hang­zott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Energetikai Szakkollégium március 28-i fórumán. Dr. Molnár Károly, a BME rek­tora, a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnö­ke megnyitójában rámuta­tott, hogy az atomerőmű lé­tesítéséhez, üzemeltetésé­hez nagymértékben hozzá­járultak a Műegyetem szak­emberei. Hasonlóképp jövő­jének alakulásában, vagyis az üzemidő-hosszabbítás el­végzésében is komoly mun­kát végeznek az egyetem oktatói és intézményei. Gerse Károly, az MVM ve­zérigazgató-helyettese sze­rint az atomerőművek világ­szerte reneszánszukat élik, a nukleáris energiatermelés nélkül például az Európai Unió sem tudná teljesíteni a kiotói vállalás kapcsán kitű­zött célkitűzéseket. - Az el­látás biztonsága azt indo­kolja, hogy az üzemidő­hosszabbítás elvégzése után, amely minden szem­pontból gazdaságos megol­dás, épüljön újabb atomerő­mű is Magyarországon - szögezte le. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Inté­zet igazgatója a különböző energiaforrásokat számba véve elmondta, a fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, egyoldalú energiafüggőségünk miatt - amely főleg az orosz föld­gázt jelenti - kiszolgálta­tottá tesznek. A megújuló energiaforrások - víz, nap, szél, biomassza - vagy föld­rajzi elhelyezkedésünk mi­att nem nyújtanak megol­dást, vagy rendkívül drá­gák, még az egyetlen reális lehetőségként számba ve­hető biomassza segítségé­vel is csak mintegy 300 me­gawatt villamos kapacitás váltható ki. - Ilyen körül­mények között tényleg nincs alternatívája a nukle­áris energiatermelésnek - jelentette ki dr. Aszódi At­tila. Mayer György Fotó: TelePaks

Next

/
Oldalképek
Tartalom