Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-04-22 / 2. szám
IDŐSZERŰ 7 Dunakömlőd civilben Folytatás a címlapról A részönkormányzat csak véleményezési joggal bír, melyet gyakran nem is vesznek figyelembe. Az iskola bezárása a legfájóbb pont a község életében. Az elnök szerint félő, hogy emiatt a fiatalok inkább elköltöznek, s Kömlőd előbb-utóbb elnéptelenedik. Ráadásul a már üres iskola hasznosításába sem szólhattak bele. Összesen négy épületről van szó: az egyikben ifjúsági klubot, a másikban teleházat szerettek volna működtetni. Egyet, az állaga miatt eredetileg is lebontottak volna, a negyedik, úgynevezett főépületnek több funkciót szántak: alkotótábornak, iskolamúzeumnak és tájháznak adott volna otthont. Utóbbira a paksi önkormányzat ígéretet is tett, a többi épülettel kapcsolatban viszont a kömlődieknek kellett engedni. Ifjúsági ház helyett park, a teleháznak szánt épület helyén még nem tudni, mi lesz. A nagyobb baj, hogy a főépület sorsa is bizonytalanná vált. - A kömlődieknek elegük lett. Szeretnék, ha a döntések helyben születnének, s figyelembe vennék az ő véleményüket is. Többek között ezért gondolják, hogy a jövőben ne a Paksi Közművelődési Edit. rendezze a szüreti napot. A szervezésben elvileg a civil szervezetek is részt vettek, de valójában az egyesület is csak feladatviselő volt - mondja Forster József. Másképp látja ezt Bodó Katalin, a dunakömlődi faluház vezetője. Elmondta, hogy a szüreti nap rendezésére pályázni lehet, s a pályázatot az idei évben is a Paksi Közművelődési Kht. nyerte meg, csakúgy, mint 2004-ben. A szervezés és lebonyolítás azonban az addig is megszokott módon történt: az előkészítésbe, s a végrehajtásba egyaránt bevonták a civil szervezeteket és magánembereket. Gyakorlatilag minden épkézláb ötletet megvalósítottak, bárhonnan is érkezett, ezért értetlenül áll a vádak előtt. Elmondta még, hogy a visszajelzések alapján a tavalyi rendezvény kimagaslóan jól sikerült. Többen vettek részt a különböző programokon, mint addig bármikor. Ráadásul Dunakömlőd sorsát szívügyének tekinti, annak alakításában a Dunakömlődért Egyesület tagjaként is aktív szerepet vállal. Az ügyben Rák Sándorné, a Dunakömlődi Kertbarát Kör elnöke is megszólalt. A 2004-es szüreti nap szervezőbizottságában huszonötén dolgoztak, minden társadalmi szervezetnek volt képviselője. A programot mindig előre megbeszélték, abban mindenki véleménye benne volt. Szerinte a Paksi Közművelődési Kht. koordinátorként vett részt, biztosította a technikai feltételeket, a konkrét munkát a kömlődi lakosság végezte. Kern József, a dunakömlődi részönkormányzat elnöke abban egyetért Forster Józseffel, hogy a részönkormányzat javaslatai nem mindig jutnak el a megfelelő helyre, vagy nem veszik figyelembe minden esetben. Éppen ezért azt tervezik, hogy javasolják: bővítsék a részönkormányzat hatáskörét. A kömlődiek érdekérvényesítésének egyetlen törvény adta módja a részönkormányzat működése, a jogszabályok ugyanis nem engedik meg, hogy egy civil szervezet beleszóljon az önkormányzati kérdésekbe. - Egyáltalán nem értem Forster József felvetéseit, hiszen a részönkormányzat tagjait demokratikus úton választották, annak mind a hét tagja, így ő is, tagja az egyesületnek is, ez biztosítja a szoros együttműködést - mondja. A képviselő szerint a gondok ellenére a részönkormányzat számos előnnyel jár, korábban egyedüli képviselőként a 10-es körzet - Biritó, Csámpa, Cseresznyés, Gyapa és Dunakömlőd - gondjait nem látta át, most a képviselők segítségével könnyebben szerez tudomást a problémákról. A történetnek még nincs vége: Forster József azt is elmondta, hogy az egyesületen belül vannak olyan hangok, miszerint népszavazással el kellene szakadni Pakstól, hogy Dunakömlőd ne legyen ilyen kiszolgáltatott helyzetben. -sztgy-Monográfia készül Hegedűs János munkájának köszönhetően rövidesen elkészül Dunakömlőd történelmi múltjával foglalkozó monográfia. Az amatőr helytörténész harmincöt évvel ezelőtt költözött Dunakömlődre. Az ifjú erdészt mindig érdekelte a történelem, s mivel új lakóhelyéről keveset tudott, adatokat, információkat gyűjtött a községről. Ekkor derült ki, hogy a témában összefoglaló írásos anyag - Roger Schilling könyvét kivéve - nem létezik. Az említett könyv, főként a németek betelepítésével foglalkozott, s nem adott választ egyéb, a település múltját meghatározó kérdésekre. Nem derül ki belőle a Duna átvágásának időpontja, a helységnév kialakulása. Az adatokat aprólékos munkával, egyenként kellett öszszeszedni az ország különböző levéltáraiban, könyvtáraiban. A monográfia elkészítésében mások is részt vállaltak: Német Gabriella szakdolgozata alapján készült a néprajzi fejezet, Pozsárko Csaba írt a római korról. Az amatőr történész munkájának új lendületet adott a Dunakömlőd helységnév tábla megszüntetése. Ez az esemény többek szemében szimbolikus jelentőséggel bírt: a község eltűnésének, Paks városba olvadásának bizonyítékaként értékelték. Az időközben megalakult „Dunakömlődért Egyesület” a kezdeményezést felkarolta, és a szervezéshez, támogatók kereséséhez segítséget ígért. Az adatgyűjtés befejeződött, így remélhetőleg hamarosan bárki megismerheti Dunakömlőd történetét.-gy-
