Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-05-20 / 4. szám
IDŐSZERŰ 7 Bombariadó Továbbra is keresi a rendőrség azt a férfit, aki a paksi bokszgála ideje alatt bombariadóval fenyegetett. Az elkövető valószínűleg nem helybeli. Illés László alezredes, a paksi rendőrkapitányság vezetője elmondta, hogy 20.25-kor kapták a hívást, ezután megtették a kötelező intézkedéseket. Bognár László mérkőzése előtt kiürítették a csarnokot, majd bombakereső kutyákkal átvizsgálták az épületet. A csarnokban robbanószerkezetet nem találtak. A mérkőzések egy órát csúsztak, emiatt Bognár László mérkőzését nem közvetítette a televízió. A nyomozók most azon dolgoznak, hogy megállapítsák, honnan telefonált az elkövető. Pontos meghatározásához a telefonszolgáltatók segítségét is kérték. Ha meglesz a tettes, akár két év szabadságvesztéssel is büntethetik. Harmincnyolc gyanúsított a vádlottak padján Csalássorozat tárgyalását kezdte meg a paksi városi bíróság. A vádirat szerint az elkövetők főként paksi műszaki boltokban hitelre vásároltak elektronikus berendezéseket, de a részleteket már nem fizették. Dr. Vincze Zoltán büntetőtanácsa előtt harmincnyolc vádlott áll, akik hajléktalanokat és munkanélkülieket vettek rá, hogy tévét, videót, porszívót, hűtőszekrényt vásároljanak esetenként 100- 150 ezer forintos áron. A csalók az árut eladták, vagy bizományi boltban értékesítették, a részletek fizetését elmulasztották. Az elkövetők felhajtókat fizettek, akik jutalékot kaptak egy-egy ember beszervezése után. A jövedelem nélküliek néhány ezer forintért adták nevüket és személyi okmányaikat a hitelfelvételhez, sőt maguk írták alá a szerződést. A vásárláshoz szükséges munkáltatói igazolásokat az elkövetők írták, így csalással és okirathamisítással is vádolják őket. A paksi bíróságon ilyen nagyméretű csalási üggyel még nem találkoztak. Összesen harminc, többségében paksi és városkörnyéki vásárlásról van szó. Az ítélethirdetés várhatóan június közepén lesz a polgármesteri hivatalban, mert a bíróság épülete a vádlottak száma miatt kicsinek bizonyul.-ese-Nekem is lehet hitelem? Sorozatunk negyedik részében a lakástakarék-pénztárral kombinált hitelekkel foglalkozunk. A jelzálog alapú hitelek megjelenése óta a korábbinál jóval kedvezőbb feltételek mellett lehetett hitelhez jutni. A kedvezőbb feltételeket az alacsony kockázat, alacsony infláció és az állami támogatás teremtette meg. E három pülérre épült a lakástakarék-pénztárak rendszere is. Aki vállalja, hogy bizonyos időn keresztül takarékoskodik, s adott összeget befizet a takarékpénztári számlájára, kedvezményes hitelhez és állami támogatáshoz juthat. A betétbefizetésre közvetlen állami támogatás jár, mértéke a betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb évenként hetvenkétezer forint. A lakástakarék-pénztárak sajátossága az alacsony, illetve a pénzpiac alakulásától független fix kamatlábak alkalmazása. A betéti oldalon elszenvedett kamatveszteséget az alacsony kamattal nyújtott hitel kárpótolja. A magyar lakástakarék-pénztáraknál kialakult kamatszint betétnél évi három, hitelnél évi hat százalék. Semmi nem zárja ki azonban, hogy mindkét lehetőséggel éljünk, ezért megszülettek az úgynevezett kombinált hitelek. Ebben az esetben két szerződéses jogviszonyt létesítünk, egyet a lakástakarék-pénztárral, egyet pedig a bankkal. A bankok a hitelszerződést a takarékpénztári be- és kifizetésekhez szabják, ezért a futamidőt a vizsgálat szempontjából érdemes két szakaszra bontani. Kezdetben, mikor a takarékpénztári számlánkra kell befizetni, a felvett hitel egyidejű törlesztése általában túl nagy terhet jelentene a családok számára. Ezért a tőke törlesztését átütemezhetjük későbbi időpontra, mikor már csak a banknak kell fizetni. Vagyis az első időszakban, körülbelül négy éven keresztül fizetjük a hitelünk kamatát és kezelési költségét, valamint rendszeresen utaljuk a takarékpénztári számlánkra a szerződésben meghatározott összeget. Amikor a négy év letelik, a takarékpénztár az addigi befizetéseinket, a kamataival és az állami támogatással növelve átutalja a hitelszámlánkra. Ezzel egyrészt a takarékpénztár felé megszűnik a befizetési kötelezettségünk, másrészt az átutalt összeg csökkenti a hitelünket, megkezdhetjük a csökkentett hitel tőke részének törlesztését. gyűri Gyümölcspusztító baktérium Május elején a Tolna megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat elrendelte a kötelező védekezést az alma, körte és birs kultúrákban. Az almatermésűeket olyan baktérium okozta növénybetegség károsítja, amelynek tünetei leginkább a tűz okozta perzseléshez hasonlítanak Ez a tűzelhalás. A betegség kezdetén a virág fertőződésével kell számolni. A virágok és terméskezdemények megbámulnák, megfeketednek, de nem hullanak le. A gyümölcsök később fonnyadnak, megfeketedve mumifikálódnak. Látványosabb tünet a fiatal hajtásvégeken látható, ezek pásztorbotszerűen meghajlanak, rajta a levelek megvörösödnek. A tűzelhalás kórokozója szaporítóanyaggal, széllel, rovarokkal, vízzel, virágporral és művelőeszközökkel is terjed. Ha a kórokozó terjedésének kedvező időjárási viszonyok alakulnak ki, járványveszélyre számíthatnak a gazdák. Ilyen esetben, virágzás idején, a területileg illetékes növényegészségügyi hatóság kötelező védekezést rendel el, és ellenőrzéssel igyekszik érvényt szerezni az előírásoknak.- A betegség ellen egyrészt permetezéssel lehet védekezni - tájékoztatott Katona Józsefné, a Tolna megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat körzeti felügyelője. Ugyanakkor a beteg növényi részeket, főleg a hajtásokat azonnal el kell távolítani 40-60 centiméteres tünetmentes résszel együtt. A levágott részeket el kell égetni, vagy mélyen elásni, a vágószerszámot pedig fertőtleníteni. További információ: www.ontsz.hu-gyöngy-
