Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-05-20 / 4. szám

IDŐSZERŰ 7 Bombariadó Továbbra is keresi a rendőr­ség azt a férfit, aki a paksi bokszgála ideje alatt bomba­riadóval fenyegetett. Az el­követő valószínűleg nem helybeli. Illés László alezre­des, a paksi rendőrkapitány­ság vezetője elmondta, hogy 20.25-kor kapták a hívást, ez­után megtették a kötelező in­tézkedéseket. Bognár László mérkőzése előtt kiürítették a csarnokot, majd bombakere­ső kutyákkal átvizsgálták az épületet. A csarnokban rob­banószerkezetet nem talál­tak. A mérkőzések egy órát csúsztak, emiatt Bognár László mérkőzését nem köz­vetítette a televízió. A nyomozók most azon dolgoz­nak, hogy megállapítsák, honnan telefonált az elköve­tő. Pontos meghatározásához a telefonszolgáltatók segítsé­gét is kérték. Ha meglesz a tettes, akár két év szabad­ságvesztéssel is büntethetik. Harmincnyolc gyanúsított a vádlottak padján Csalássorozat tárgyalását kezdte meg a paksi városi bíróság. A vádirat szerint az elkövetők főként paksi műszaki boltokban hitelre vásároltak elektronikus berendezéseket, de a részleteket már nem fizet­ték. Dr. Vincze Zoltán büntetőtanácsa előtt har­mincnyolc vádlott áll, akik hajléktalanokat és mun­kanélkülieket vettek rá, hogy tévét, videót, porszí­vót, hűtőszekrényt vásá­roljanak esetenként 100- 150 ezer forintos áron. A csalók az árut eladták, vagy bizományi boltban értékesítették, a részletek fizetését elmulasztották. Az elkövetők felhajtókat fizettek, akik jutalékot kaptak egy-egy ember be­szervezése után. A jöve­delem nélküliek néhány ezer forintért adták nevü­ket és személyi okmányai­kat a hitelfelvételhez, sőt maguk írták alá a szerző­dést. A vásárláshoz szük­séges munkáltatói igazo­lásokat az elkövetők írták, így csalással és okiratha­misítással is vádolják őket. A paksi bíróságon ilyen nagyméretű csalási üggyel még nem találkoz­tak. Összesen harminc, többségében paksi és vá­roskörnyéki vásárlásról van szó. Az ítélethirdetés várhatóan június közepén lesz a polgármesteri hiva­talban, mert a bíróság épülete a vádlottak száma miatt kicsinek bizonyul.-ese-Nekem is lehet hitelem? Sorozatunk negyedik részében a lakástakarék-pénztár­ral kombinált hitelekkel foglalkozunk. A jelzálog alapú hitelek meg­jelenése óta a korábbinál jó­val kedvezőbb feltételek mellett lehetett hitelhez jut­ni. A kedvezőbb feltételeket az alacsony kockázat, ala­csony infláció és az állami tá­mogatás teremtette meg. E három pülérre épült a la­kástakarék-pénztárak rend­szere is. Aki vállalja, hogy bizonyos időn keresztül ta­karékoskodik, s adott össze­get befizet a takarékpénztári számlájára, kedvezményes hitelhez és állami támoga­táshoz juthat. A betétbefize­tésre közvetlen állami támo­gatás jár, mértéke a betét­ként elhelyezett összeg har­minc százaléka, legfeljebb évenként hetvenkétezer fo­rint. A lakástakarék-pénztá­rak sajátossága az alacsony, illetve a pénzpiac alakulásá­tól független fix kamatlábak alkalmazása. A betéti olda­lon elszenvedett kamatvesz­teséget az alacsony kamattal nyújtott hitel kárpótolja. A magyar lakástakarék-pénz­táraknál kialakult kamat­szint betétnél évi három, hi­telnél évi hat százalék. Sem­mi nem zárja ki azonban, hogy mindkét lehetőséggel éljünk, ezért megszülettek az úgynevezett kombinált hi­telek. Ebben az esetben két szerződéses jogviszonyt lé­tesítünk, egyet a lakástaka­rék-pénztárral, egyet pedig a bankkal. A bankok a hitel­­szerződést a takarékpénztá­ri be- és kifizetésekhez szab­ják, ezért a futamidőt a vizs­gálat szempontjából érde­mes két szakaszra bontani. Kezdetben, mikor a takarék­­pénztári számlánkra kell be­fizetni, a felvett hitel egyide­jű törlesztése általában túl nagy terhet jelentene a csa­ládok számára. Ezért a tőke törlesztését átütemezhetjük későbbi időpontra, mikor már csak a banknak kell fi­zetni. Vagyis az első időszak­ban, körülbelül négy éven keresztül fizetjük a hitelünk kamatát és kezelési költsé­gét, valamint rendszeresen utaljuk a takarékpénztári számlánkra a szerződésben meghatározott összeget. Amikor a négy év letelik, a takarékpénztár az addigi be­fizetéseinket, a kamataival és az állami támogatással nö­velve átutalja a hitelszám­lánkra. Ezzel egyrészt a ta­karékpénztár felé megszű­nik a befizetési kötelezettsé­günk, másrészt az átutalt összeg csökkenti a hitelün­ket, megkezdhetjük a csök­kentett hitel tőke részének törlesztését. gyűri Gyümölcspusztító baktérium Május elején a Tolna megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat elrendelte a köte­lező védekezést az alma, körte és birs kultúrákban. Az almatermésűeket olyan baktérium okozta növénybe­tegség károsítja, amelynek tünetei leginkább a tűz okoz­ta perzseléshez hasonlítanak Ez a tűzelhalás. A betegség kezdetén a vi­rág fertőződésével kell szá­molni. A virágok és termés­kezdemények megbámul­nák, megfeketednek, de nem hullanak le. A gyümölcsök később fonnyadnak, megfe­ketedve mumifikálódnak. Látványosabb tünet a fiatal hajtásvégeken látható, ezek pásztorbotszerűen meghaj­lanak, rajta a levelek megvö­­rösödnek. A tűzelhalás kór­okozója szaporítóanyaggal, széllel, rovarokkal, vízzel, vi­rágporral és művelőeszkö­zökkel is terjed. Ha a kór­okozó terjedésének kedvező időjárási viszonyok alakul­nak ki, járványveszélyre számíthatnak a gazdák. Ilyen esetben, virágzás ide­jén, a területileg illetékes növényegészségügyi ható­ság kötelező védekezést ren­del el, és ellenőrzéssel igyek­szik érvényt szerezni az elő­írásoknak.- A betegség ellen egy­részt permetezéssel lehet védekezni - tájékoztatott Katona Józsefné, a Tolna megyei Növény- és Talajvé­delmi Szolgálat körzeti fel­ügyelője. Ugyanakkor a be­teg növényi részeket, főleg a hajtásokat azonnal el kell tá­volítani 40-60 centiméteres tünetmentes résszel együtt. A levágott részeket el kell égetni, vagy mélyen elásni, a vágószerszámot pedig fer­tőtleníteni. További informá­ció: www.ontsz.hu-gyöngy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom