Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-12-30 / 19. szám

MOZAIK 15 Kulisszák mögött Bizonyára sokan emlékeznek még, hogy az önkormányzat év elején határozta el, újrain­dítja a Paksi Hírnököt. Hosz­­szas tanakodás, több variáció fel-, majd elvetése után mé­diacentrummá alakította a TelePaks Kht.-t, s a városi te­levízió mellé rendelte a lapot. Közeledve az év végéhez, úgy döntöttünk, számot adunk ar­ról, mit végeztünk. A rendez­vényre meghívtuk a város, az erőmű vezetőit, a vállalkozó­kat, akik munkánkat - főként anyagilag - támogatták. Mi, ESZI-sek és más iskolá­ból jött diáktársaink is meg­hívást kaptunk a paksi tévé és újság szerkesztőségébe. Mivel már október óta szer­kesztjük iskolánk lapját, az ESZIRAT-ot, örömmel vet­tünk részt a programban. Érkezésünkkor kétfelé osz­tották a brigádot, a csoport egyik fele a televíziózással, míg a másik az újságírással foglalkozott. Mivel mi úgy éreztük, hogy az utóbbi kö­zelebb áll a szívünkhöz, ezért a Paksi Hírnök főszerkesztő­­je, Vida Tünde mögé sora­koztunk fel, amit nem bán­tuk meg. Kifejezhettük véle­ményünket az újsággal kap­csolatban, kérdéseket tehet­tünk fel. Ezen kívül a főszer­kesztő' elmesélte az újság történetét, és elárulta, hogy nagyon elégedett a kollégái­val, és magával a lappal is. Majd megismerkedhettünk Kört Gergővel, aki a főmun­katárs szerepét tölti be az új­ságnál. Félidőnél csere volt, és Ko­vács Tibor révén betekint­hettünk a híradó elkészítésé­nek rejtelmeibe, láthattuk, hogyan vágják és rakják ösz­­sze a műsort, megleshettük a különböző riportok helyszí­neit. Ezután mi is elkalan­dozhattunk a média világá­ba. El kellett játszani egy ri­portert és egy riportalanyt, úgy ahogy ez a valóságban történik. Minden a helyén volt a kamerától kezdve a mikrofonig. Hamar rájöt­tünk, hogy kérdezni nem is olyan könnyű. A lényeg az, hogy a stúdióban sikerült jó hangulatot teremtenünk. Két percre magam is betölt­­hettem a műsorvezetői posz­tot, de úgy döntöttem, hogy ezt inkább a tapasztalt „kol­légákra” bízom. Nagyon jó délutánt tölthettünk el a szerkesztőségben és renge­teg új információval és ku­lisszatitokkal gazdagodhat­tunk. Molnár Szabina Paks. Halászlé, tulipános há­zak, na és persze az atom­erőmű... Esetleg a Mako­­vecz-templom. A város szim­bólumai, ám a Paksi imp­ressziókból, a TelePaks filmjéből ezek kimaradtak. Helyettük ott a hajnali piac, az óváros ut­cái, házai, vagy éppen az Ürgemező. Kedves, kelle­mes, nem egyszer bá­mulatos ké­pek sora a film, mely nem tö­rekszik arra, hogy a város minden egyes fontos momen­tumát megmutassa. Egy cél­ja van csupán, a képernyő előtt ülőt rádöbbenteni, ez az a szépség, élték, amit nap mint nap lát, csak éppen ész­re sem veszi, vagy éppen ez az, amit bizony kihagyni nem szabad. A film azokra a he­lyekre kalauzolja a nézőt, melyek a kamerával járó-ke­lő operatőrök szemét maguk­ra vonták. Kit a Duna­­part nyűgö­zött le, míg mást a tég­lagyár szo­katlan han­gulata, a Lussonium letűnt időket idéző látvá­nya, vagy a Sárgödör tér pincéi, macskakö­vei. A film minden bizonnyal sok paksit a fotelba szögez, másokat ar­ra ösztönöz majd, hogy saját szemükkel lássák maguk is Paks másik arcát. A Csend hangjai című film Kovács Tibor, Szaffenauer Ferenc, Bárok Péter, Fonyó Dániel, Polgár Tamás mun­kája. -vt-Fotó: Juhász Anikó Azt gondoltuk, fontos, hogy a fiatalok is betekinthesse­nek a mi világunkba, ezért az év végi számadásból nyílt nap lett. Jó apropót adott a találkozóra, hogy televíziós kollégáink új filmet készítet­tek Paksról, s megtarthattuk ennek „ősbemutatóját” is. A nyílt nap első felére a város középiskoláiból hívtuk a di­ákújságírókat, s a sajtó, mé­dia iránt érdeklődő fiatalo­kat. Ok, két csoportra oszol­va felváltva ismerkedtek a lappal, s a lapkészítés rejtel­meivel, illetve a televíziózás izgalmas világával. A fiata­lok után érkező képviselők, üzleti partnerek, intézmény­­vezetők számára a főszer­kesztők tartottak tájékozta­tót, majd Hajdú János érté­kelte a médiacentrum mun­káját. A polgármester ki­emelte, maga sem hitte vol­na, hogy ilyen jól fog működ­ni, sőt együttműködni a lap és televízió szerkesztősége. Kovács Tibor főszerkesztő kérésére ezek után Hajdú János ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a „Csend hangjai - Paksi impressziók” című filmet, amit ezek után együtt meg is néztek. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom