Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-12-16 / 18. szám

8 IDŐSZERŰ Karácsonyi emlékek Solt Pál, a Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke: A cigány családok karácsonyi szokásai régiónként változ­nak, de függenek attól is, me­lyik közösséghez tartozónak vallják magukat. A kará­csonyt azonban mindannyian az év legnagyobb ünnepének tartják. Solt Pál, a kisebbségi önkormányzat vezetője el­mondta, hogy szülei vándorló cigányok voltak. Hat testvé­rével együtt mindig nagyon várták a kicsiny lakókocsiban a karácsonyt, ilyenkor sza­loncukrot hozott a Jézuska. Szokás volt, hogy házaknál köszöntötték egymást, és az is, hogy karácsony előtt egy héttel összeültek a családdal és ismerősökkel, zenéltek, ör­vendeztek. Ez a roma közös­ség összetartozását, összetar­tását fejezte ki. Elmondta, egyik nagy álma, hogy újraé­ledjenek ezek a szép hagyo­mányok, megint körülüljék a tüzet. A karácsonyi asztalon volt halászlé, pörkölt, fontos volt a töltött káposzta, és ha módjukban állt, süteményt is ettek. Először megemlékez­tek halottaikról, majd kérték Isten áldását. Szokás volt egy tálból fogyasztani. Az ünnep idején különösen erős a sze­retet, ahogy Pál mondja, szá­mukra karácsonykor a szere­tet a legfontosabb, ami Isten által bennük megfogalmazó­dik. Arra is intett, hogy gon­dolni kell az elesettekre, a szegényekre, akik talán csak egy jó szóra vágynak. Kern Tatyjana, a Paksi Orosz Klub vezetője: Oroszországban ortodox ha­gyomány szerint január 6-án és 7-én ünnepelnek. A készü­lődés már karácsony előtt egy héttel megkezdődik. A fát de­cember 27-28-án állítják fel, ebben az egész család részt vesz. Tánya sok kedves emlé­ket őriz gyermekkorából, az egyik a karácsonyi díszítések elkészítésével kapcsolatos. Mindig nagy volt az izgalom, a legügyesebbek ajándékot kaptak, édesapja pedig min­dig kitalált valami újat, így évről-évre kicsit más volt az ünnep. Élénken élnek emlé­kei a szintén hagyományos hetedikéi nagy összejövete­lekről, ahol a család és bará­tok találkoztak, ide hozta el az ajándékokat a Mikulás, a gye­rekek pedig műsorral készül­tek. Együtt fogyasztották el az ünnepi ebédet, általában volt például húsleves, töltött húsok, almával töltött kacsa, saláták, kalácsok és pirog. A reggeli kocsonya és hidegtál volt. Este kocsikba ültek és fáklyákkal felszerelkezve ki­mentek az erdőbe, ahol ját­szottak, vidáman voltak. Má­ra csak a szokások egy része maradt fenn: a falvakban pél­dául még előfordul, hogy a fi­atalok az első napon beöltöz­nek népviseletbe, bekopog­tatnak az otthonokba, és be­vonják a játékba a háziakat. Ok ezt kaláccsal, mézes süte­ménnyel viszonozzák. Racskó Steffi, a Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat képviselője: Racskó Steffi kiemelte, hogy az ő hazájában az adventi idő­szak nagyon fontos. A készü­lődés, várakozás időszakában vasárnaponként meglátogat­ják egymást a rokonok, kará­csonyi dalokat énekelnek, hallgatnak, és nagyon sok ap­rósüteményt sütnek. Ablak­díszeket készítenek, ünnepi fénybe öltöztetik az utcákat, és nyit a karácsonyi vásár. A karácsonyfát együtt díszíti fel a család 24-én, üvegdí­szekkel és angyalhajjal, sza­loncukrot nem használnak. Hagyomány, hogy a fa alá mindenki kap egy déli gyü­mölcsökkel, aprósütemény­­nyel és csokoládéval telt, ka­rácsonyi díszítésű tányért. Ha elkészült a fa, apa és a gyerekek elmennek megke­resni a Télapót. (Természete­sen mire visszaérnek, ő már meghozta ajándékait.) De­cember 25-én és 26-án a roko­nok meglátogatják egymást. Az ünnepi asztalra sok he­lyen almával töltött kacsa ke­rül, de a menü családonként változó. A délutáni kávézás aprósütemények kíséretében viszont elmaradhatatlan. Steffi azt is elmondta, hogy hagyományos dísze az ottho­noknak az úgynevezett Pyramide, ami fából készül, szép faragásokkal, rajta bet­lehemi jelenet, és a köré tett gyertyáktól forog, -gyöngy-Hol hogyan ünnepelnek? Spanyolország: A gyerekek nem csak december 25-én kapnak ajándékot, hanem január 6-án is, a három király­tól, akik a cipőkbe teszik a csomagokat. Az ünnepi asztalra mandulaleves, sült keszeg, egyes helyeken libasült és tur­­rón kerül. Utóbbi egy grillázsszerű édesség. Anglia: Az üdvözlő lapokat december elején elküldik egy­másnak, és kiteszik a falra. Díszítéshez mályvarózsát, rep­­kényt, fagyöngyöt használnak. Hagyománya van karácsony­kor a némajátékoknak. Angliában a menü sült sonka kelbim­bóval vagy zöldborsóval, töltött pulyka, sült krumpli. Az édes­ség a karácsonyi puding, krémtoita, aszalt gyümölcs. Lengyelország: Mindig van egy szabad hely az asztalnál, ha váratlan vendég érkezne. Vacsora előtt imát mondanak, és megosztoznak egy ostyafélén. Karácsonykor beöltöznek a gyerekek, és házról házra járnak. Itt igazán gazdag ételsor­ral ünnepelnek, tizenkét fogást tálalnak fel karácsony előest­éjén. A változó összeállítású menüben lehet például gomba­vagy céklaleves, töltött ravioli, mákos tészta. Svédország: A készülődéshez hozzátartozik, hogy apró­süteményeket sütnek, a madaraknak kitesznek egy nyaláb búzát. A fenyőre szalmadíszek kerülnek, a fa elé pedig szerencsét hozó szalma bakkecske. Az ajándékok mellé kis versek is vannak. Hagyomány a fa körültáncolása január 13-án. Az ünnepi asztalra pácolt bering, húsgombóc, sült sonka, rizskása és aprósütemény kerül. Fotók: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom