Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-08-26 / 10. szám

14 MOZAIK Ezerarcú Paks Az elmúlt hét folyamán a múlt és a jelen találkozott a Városi Múzeum Kőtárában. Az évszázados kövek között láthatták az érdeklődők a Paksi Hírnök „Ezerarcú Paks” fotópályázatának ki­állítási anyagát. A közel negyven kép szűk kereszt­metszetet ad az itt élő és fo­tózással foglalkozók látás­módjáról, arról, hogy mi­ként látják városukat. A ki­írás nem tett különbséget amatőr és hivatásos fotós között, mint ahogy ez más pályázatokon sem szokás. Kellemes meglepetés volt, hogy teljesen ismeretlen amatőrök nagyon szép pá­lyamunkákat küldtek be, de sajnos olyanok is akadtak, akiktől méltán várhatott többet a szervezőbizottság, hiszen majdhogynem hiva­tásuk a fotózás. A fotópályázatára a vártnál is több értékelhető alkotás érkezett, tizenhárom pályá­zótól 120 fénykép. Még en­nél is több lehetett volna, de néhányan elmulasztották a képek előhívását, s csak CD- n juttatták el a képeket szer­kesztőségünkbe. Sajnos eze­ken kívül is ki kellett zárni több pályaművet technikai okok miatt, többek között méretbeni eltérés, alapvető fényképezési hibák és élet­lenség miatt. Tartalmi szem­pontból is szűkült a kör, hi­szen a képek több mint egy­­harmada nem az „ezerarcú” Paksról szólt, vagy a téma megközelítése az alapvető igényeknek nem felelt meg. A kiállított képek monda­nivalóját tekintve vegyes, lényegében átfogó képet ad a városról. A már klasszi­kusnak mondható városáb­rázolás mellet többen nyúl­tak vallási jellegű témához, míg másoktól olyan képe­ket láthatunk, amelyek a fény játékával fejezik ki egy-egy városrész szépsé­gét. De megjelenik a tá­­gabb értelemben vett Paks is, Ürgemező, atomerőmű, vagy éppenséggel a dunakömlődi határ. Nem egy fotónál érdekes a téma megközelítése: nem meg­szokott perspektíva haszná­lata, vagy egy tükröző felü­let kihasználása. Más képe­ken viszont a pillanat oly formában való megörökíté­se, ahogy ritkán látható, vagy éppenséggel észrevét­len marad az utca embere számára. A fő motívum ki­emelésére elsősorban a színvilág hangsúlyozását használták, de előfordul kontrasztolás, a háttér el­mosása vagy csak egysze­rűen az előtérbe helyezése. A pályamunkákat a Paks Press főszerkesztője, Kiss G. Péter vezetésével zsűri értékeli. Az általuk odaítélt díjakat a Városi Művelődési Központ Kiskiállítójában rendezett tárlat megnyitó­ján adják át augusztus 29- én, hétfőn 17 órakor. Bondár Tibor „a hold leánya” Gimisek gólyatábora Ezt a címet viseli László- Kovács Gyula legújabb kö­tete, csak így csupa kis be­tűvel, mint ahogyan az egész könyv is egy végelát­hatatlan gondolatfolyam mondatok és írásjelek nél­kül. A szerző, kitől a vers­sorokat megszokhattuk már, most prózai munkával lepte meg híveit, mely nem novella, de a kisregény ka­tegóriába sem gyömöszöl­hető. A hold leányát ismerhetik már egy előző kötet fed­­lapjáról, mely a Krisztina­­versek címet viseli. László-Kovács Gyula éle­tének meghatározó élmé­nye volt gyermekének el­vesztése. A 17 esztendős Krisztina nem ért haza egy hétvégén... A feltoluló fáj­dalomnak először versek formájában adott hangot, majd az első felocsúdást követően nekilátott, hogy riportkötet segítségével fi­gyelmeztesse sürgető problémákra a fiatalokat és szüleiket. Apai lelke azonban nem volt képes na­pirendre térni a történtek felett, a betűk talán önkén­telenül is a lány utolsó nap­jainak nyomába eredtek, s a riportkötetet megelőzve összeállt belőlük a hold leánya... S. Szabó A Vak Bottyán Gimnázi­umban tizenkettedik alka­lommal rendezik meg a gó­lyatábort. A helyszín ezút­tal is a cseresznyési tábor, ahol hatvanhat kilencedik évfolyamos diák vendéges­kedett. - A gimnázium szeptember 30-án ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját, a gólyatábort ennek szellemében ren­dezzük. Célunk volt, hogy rövid idő alatt minden diák keresztmetszetet kapjon az iskola életéről, ismerje meg osztálytársait, osz­tályfőnökét - árulta el a tábor vezetője, Mittler Jó­zsef igazgatóhelyettes. A fiatalok nem tankönyvek­kel vonultak ki a táborba, hanem változatos, az isko­la életét reprezentáló, tar­talmas és szórakoztató programokon vettek részt, és hallhattak az atomerő­mű jövőjéről és a bűnmeg­előzésről is. A zárónapra diákfórumot hirdettek, amelyre az iskola igazga­tója és diákpolgármestere mellett Faller Dezső alpol­gármester is meghívást kapott. tünde Akárhányszor olvastam a verseket újra és újra a hajó tatján vagy a kabinban, mindig jó érzés volt. Ma­napság, ha olvasom ezeket a verseket, visszahozzák a tengerészidőket. Kovács Tibor nagy könyve József Attila: Összes verse Leírják, hogyan sikerült becserkészni a medvét, a vadakat, ezek számomra izgalmas dolgok. Olyankor bele tudom élni magam, hogy én is ott megyek a hi­degben, a hóban... Hajba Antal nagy könyve Széchenyi Zsigmond vadászkönyvei Fotó: Fonyó Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom