Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-07-01 / 7. szám
MOZAIK 13 Jó napot, mi újság? Vaszkó Zsoltné Zsuzsa A paksi fiatalok egy része eleinte igencsak meglepődött, mikor hétvégi kikapcsolódásképpen betért a kedvelt paksi szórakozóhelyre, a Café Bongóba. Mára már megszokhatták: volt óvó nénijük szolgálja ki őket a pultnál. Önmagát nem tartja érdekes embernek. Amint egyre többet tudtam meg róla, azt gondoltam, micsoda álszerénység ez! Végül be kellett látnom: Vaszkó Zsoltné Zsuzsa valóban szerény, nem tartja magát különlegesnek, mert csak azzal foglalkozik, ami érdekli. Munkájában és a hétköznapokban egyaránt tökéletességre törekszik. Más kérdés, hogy sok minden érdekli, így egyszerre több dologban kell helytállnia, hogy saját elvárásainak megfeleljen. Hivatása a hobbija is egyben, nem esik nehezére időnként megújítani magát, hogy még többet hozzon ki magából. Harminchárom éve óvónő, azt mondja, ez a szíve csücske. Képesítés nélküliként kezdte, majd a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképzőben szerezte első diplomáját. Hobbija a sport, az ASE NB-I-es kosárlabdacsapatának lelkes törzsszurkolója. Zsuzsa azonban a sportban sem állt meg félúton: alapfokú kosárlabda szakedzői diplomát szerzett, és óvónőként sokat foglalkozik a gyerekekkel. Azt mondja, nagyon fontos, hogy az egészséges életmód iránti igény gyermekkorban kialakuljon, s hogy a lurkók megszeressék a játékot, a mozgást. A „Labdavarázs” egyik alapítója. Igyekszik az edzők keze alá dolgozni, s a sportág iránti érdeklődést felkelteni. Kiderült azonban, hogy olyan gyermekek is vannak, akikkel valamilyen baleset, esetleg születési vagy fejlődési rendellenesség folytán speciális módon kell foglalkozni. A folytatás kézenfekvő: ma már, harmadik diplomájának köszönhetően gyógytestnevelőként is dolgozik. Utóbbi államvizsga éppen akkor zajlott, mikor az üzlet indult. Zsuzsa állítja, hogy téglapucolás közben is lehet tanulni, igaz, az időbeosztásra oda kell figyelni. A „Bongót” családi vállalkozásként működtetik, nemrég ünnepelték a nyitás ötödik évfordulóját. Férje, Vaszkó Zsolt az üzletvezető, Zsuzsa és két gyermekük pedig segít a munkában, leginkább hétvégén. Eleinte félt, hogy az ovis szülőknek nem tetszik az új szerep, és tartott attól, hogy a vendéglátós munka negatív hatással lehet óvónői tevékenységére. Néhány esetben előfordult ugyan, hogy egy szülő nem-tetszését fejezte ki, a legtöbben szerencsére megértették: a kettőnek semmi köze egymáshoz. Pultosként sem hazudtolta meg magát: ki nem állhatta, mikor odaszóltak neki: adj egy sört. Elhatározta, hogy illemre tanítja a fiatalokat. Mostanra a legtöbben tudják: a kocsmai stílus Zsuzsánál nem jön be, s erre egymást is figyelmeztetik, ha kell. Ebből is látható, hogy a nevelés hatéves korban nem ér véget. Több kedves történetet mesél azzal kapcsolatban, mikor volt óvodásai térnek be a Bongóba. Őket egyáltalán nem zavarja, hogy Zsuzsát más szerepben látják. Néhányan kifejezetten örülnek, hogy segítségével feleleveníthetik a régi emlékeket. Büszke rá, hogy évente több esküvői meghívót kapnak azoktól a pároktól, akik náluk ismerkedtek meg. Ha tudnak, eleget tesznek a kérésnek. Egyébként Zsuzsa nem szokott unatkozni. Szabadidejében sokat olvas. Szereti az életrajzi regényeket, kedvence Dallos Sándor Munkácsy életrajza, az „Aranyecset” és „A Nap szerelmese”. Szeret koncertre járni, lánykori szerelme a Bee Gees, kedveli a Bikinit és a Ladánybenét. Jelenleg számítógépes tanfolyamra jár, tervei közt angol nyelvvizsga szerepel. Ahogy derűs mosolyát nézem, szemernyi kétségem nincs afelől, hogy komolyan gondolja. Szász Tibor Tehetségesek, fiatalok Sütő Tamás A Fortuna Rádió road showjának újonnan felfedezett helyi tehetsége volt a két Julio. Julio és testvére, a Kicsy Julio - ahogyan ők írják. Másoknak talán nem sokat jelentene az efféle művésznév. Ők azonban, bár valójában testvérek, külön nevelkedtek és egy regényes véletlen következtében találkoztak egyszer egy diszkóban, ahol rájöttek az igazságra. Gárdonyi Robi látta Sütő Tomit táncolni, és fejébe vette, hogy ő is megtanulja ezt a tudományt. Tamás, aki jelenleg szakmunkás tanuló, akkor már évek óta autodidakta módon gyakorolt. Nem volt sem tanára, sem menedzsere, maga állította össze a koreográfiákat és tervezte a jelmezt. Ahol megjelent, ott tiszteletteljes csodálattal állták körül a többiek, mert az elektric boogie-t táncoló fiú ördögien pörgött a padlón, tapogatta a látni vélt falakat, gépteste pedig papírmaséként omlott össze a szám végén. A nagy találkozást követően pártfogásába vette öccsét, és most már1 együtt bővítették akrobatikus elemekkel az új számokat. Azóta a tanítvány már túltett mesterén: az első országos versenyen, a Break Jamen, ahová mindketten eljutottak, Robi második, Tamás harmadik helyezést ért el, de Tamásnál senki sem volt boldogabb. Legközelebb a simontornyai Fortuna road shown lépnek fel majd július 2-án. s. szabó Fotók: Szász Tibor, Vida Tünde
