Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-12-06 / 49. szám
XIII. évfolyam 49. szám 2. oldal I Paksi Hírnök Pak« viro* it a kAfnyék lapja Első fordulóban tárgyalták a programot A szekszárdi bor híres, a paksi meg jő (Folytatás a% 1. oldalról!) A képviselők részéről ezt követően a város határában lévő volt szovjet hősi emlékmű (közismert nevén: „Sóder Jóska”, vagy totemoszlop) eltávolítása és helyettesítése, kemping létesítése, a kerékpárút kiépítése, a borturizmus fejlesztése, a környező községekkel való kooperálás ötlete merült fel, dr. Széchenyi Attila ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyvíz hasznosításával kapcsolatos elképzelés teljesen hiányzik az anyagból. Pámer Zoltán képviselő szerint az új szálláshelyek létrehozása előtt fel kellene mérni a jelenlegiek kihasználtságát. „A szekszárdi bor híres, a paksi meg jó” — idézte a közkeletű szólást Hajba Antal képviselő, aki úgy vélte, az anyagnak hangsúlyosabban ki kellene térnie a Sárgödör tér hasznosítására. Szinger Ferenc ehhez kapcsolódóan a Sárgödör tér hasznosítását zászlajára tűző egyesület munkájára hívta fel képviselőtársai figyelmét. (A'Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesülete munkájáról a Paksi Hírnök november 15-i számában írtunk részletesen.) Vita a VITAmin Pénztár körül (Folytatás a% 1. oldalról.) Ezen kívül lehetőség van üdülési csekk, illetve sport és kultúra utalvány igénybe vételére is. Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz hasonló szervezéssel a közszférában foglalkoztatottak részére tervezték a VITamin Pénztárba való belépés lehetőségét, és a havi tagdíj kilencven százalékának megtérítését. A juttatás feltétele, hogy a dolgozó vállalja a pénztárba való belépés és a tagdíj megfizetését. Hiába a tagdíj támogatásáról szóló kilencven százalékról szóló előterjesztés, a VITAmin Pénztárral A Tolna ^ megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltségének ÁLLÁSAJÁNLATAI Felvételre keresnek: Paksra: 2 főcipészt, 2 fő vendéglátó-ipari eladót, 1 fő mentőápolót, 1 fő gyógyászati termékforgalmazót, Paks és környékére: 10 fő mozgóárust (megváltozott munkaképességűt), Dunaföldvárra: 1 fő autószerelőt, 1 fő karosszéria-lakatost, 5 fő festő és mázolót, 5 fő betanított varrónőt. kapcsolatos kérdés BET ülésén — ajánlás szinten megfogalmazott — ötven százalékos támogatási javaslattal állt elő. Mint kiderült, a javaslatot az intézményvezetőkkel lefolytatott megbeszélésre hivatkozva terjesztették elő, ám az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezen az egyeztetésen nem mindenki vett részt, s az érintettek sérelmezték az ötven százalékos javaslatot. A BET ülésen végül 20-80 százalékos döntés született, ami tehát azt jelenti, hogy a háromezer forintos tagsági díjból a dolgozó hatszáz forintot (az eredeti háromszáz helyett), az önkormányzat pedig 2.400 forintot fizet (az eredeti 2.700,- helyett). A MIÉP nemzetépítő államban gondolkodik Győri Béla a földkérdésről Földkérdés - létkérdés címmel tartotta legutóbbi előadását a Bocskai Szabadegyetem, melynek meghívott vendége, Győri Béla agrárszakértő a földtörvény tervezett módosításairól, a nemzeti érdekekről, a magyarság védelméről is szólt. A meglehetősen nagy érdeklődéssel kísért előadáson Győri Béla elmondta: az országgyűlés egyetért abban, hogy szükség van a nemzeti földalapról szóló törvény megalkotására, a MIÉP ugyanakkor nem támogatja az ezzel kapcsolatban megfogalmazott, túlzottan liberális elképzeléseket, ezek ugyanis nem szolgálják- a magyar föld védelmét. Győri Béla rámutatott: Magyarországon bárki vásárolhat földet, ez pedig nem egyezik az európai uniós tagállamok szokásaival, ott ugyanis nemzeti keretek között intézik a vásárlást. Elgondolkodtató, hogy hazánkban a művelésre alkalmas földterületek öt százalékát máris külföldiek birtokolják, s ez meglehetősen aggasztó tény. Fel kell számolni a zsebszerződéseket, a közreműködőket pedig szigorúan meg kell büntetni — fogalmazott az előadó, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben a három kormány ezerötszáz milliárd forintnyi tőkét vont ki a magyar mezőgazdaságból. „Ha védte volna a földbirtok tulajdont, akkor ez a helyzet nem fordulhat elő” — mutatott rá Győri Béla, majd hozzátette: a MIÉP olyan nemzetépítő államban gondolkodik, amely a társadalom egészét élni segíti, egyúttal minden egyes állampolgárát támogatja. Ajándék lónak ne nézd! Se pénz, se tábla Színvonalas, esztétikus, a városképbe jól illeszkedő utcanév táblák kihelyezését kezdeményezték több mint egy évvel ezelőtt a vállalkozók. Akkor még úgy tűnt, hogy az ötlet megvalósítása nem ütközik akadályba... A vállalkozók ígéretet tettek a költségek fedezésére, a képviselő-testület pedig elvi hozzájárulását adta a kezdeményezéshez, a közelmúltban pedig a Bizottsági Elnökök Testületé tárgyalta a kérdést. Időközben a vállalkozók visszatáncoltak, s úgy foglaltak állást, hogy a táblák hétmillió forintos költségéhez már nem kívánnak hozzájárulni. Meglátásuk szerint az önkormányzat már a kezdet kezdetén nem úgy állt a kérdéshez, ahogyan az elvárható lett volna, pedig ők ezt mintegy ajándékként szánták volna a városnak. A Bizottsági Elnökök Testületé a kezdeményezést igen, a vállalkozók meghátrálását viszont már nem fogadta kitörő r örömmel, mivel azonban az ötlet jónak találtatott, a BET úgy döntött, igyekszik megtalálni a megvalósításhoz szükséges pénzforrást. A rendelkezésére álló általános pénztartalékát a BET már elhasználta, így azt tervezi, hogy a környezetvédelmi céltartalék terhére teremti elő a hétmillió forintos összeg felét. A másik felét az egymillió forintos éves képviselői keretből kívánják fedezni oly módon, hogy a tíz körzet érintett képviselői 350- 350 ezer forinttal járulnak hozzá a költségekhez. Mindehhez természetesen a képviselők jóváhagyása is szükséges, a javaslatot várhatóan a decemberi testületi ülésen terjesztik a képviselők elé. ítélet első fokon A Szekszárdi Városi Bíróság nem jogerős ítéletében elmarasztalta dr. Bencsik Lajost abban a perben, amelyet Csapó Sándor indított a képviselő ellen jó hírnevének megsértése miatt. A bíróság arra kötelezte a képviselőt, hogy kövesse meg Csapó Sándort és fizessen százezer forintot. Mint arról lapunk hasábjain korábban már beszámoltunk, dr. Bencsik Lajos a tavaly október 20-i testületi ülésen arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy Csapó Sándor még mindig felügyelő bizottsági tagként vesz részt a Vízmű Kftben, holott a PA Rt. előzőleg rendkívüli felmondással elbocsátotta az osztályvezetőt. Dr. Bencsik Lajos szerint ezzel megkérdőjelezhetővé vált Csapó Sándor erkölcsi feddhetetlensége, éppen ezért méltatlanná vált a Vízmű Kft. felügyelő bizottsági, és az önkormányzat gazdasági bizottsági tisztségére. Csapó Sándor az interpellációt követően részletes választ juttatott el a képviselő-testületnek, amelyben leszögezte: a vádat méltatlannak tartja, s visszautasítja azt. Emlékeztetett arra is, hogy egy lezáratlan munkajogi vitáról, magánügyről van szó, amely nem tartozik a nyilvánosságra. Bor Imre polgármester politikai indíttatásúnak nevezte dr. Bencsik Lajos képviselő felvetését, amely nem csak a testülethez, hanem az interpelláló esküjéhez is méltatlan. Rámutatott: Pakson nem volt gyakorlat a közéleti szereplők magánügyeinek kitárgyalása, s az illető ilyetén módon való lejáratása. Miután Csapó Sándor másodfokon is megnyerte a PA Rt-tal szembeni munkaügyi bírósági pert, polgári peres eljárást kezdeményezett dr. Bencsik Lajos képviselő ellen jó hírneve megsértése miatt. Az ügyben megszületett a nem jogerős bírósági ítélet, amely elmarasztalta dr. Bencsik Lajost.
