Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-11-29 / 48. szám
6. oldal Paksi Hírnök XIII. évfolyam 48. szám Amon Ada Pakson Az igazság valahol félúton van Az elmúlt héten a Magyar Villamos Művek Rt. Környezetvédelmi Klubja a paksi atomerőműben tartotta soros ülését, amelyen Amon Ada, az Energia Klub elnöke arra figyelmeztette a megjelenteket: a szeptember 11-i terrortámadás rávilágított arra is, hogy az atomerőművek célpontjai lehetnek egy esetleges terrortámadásnak. A kulturált hangvételű vita során a zöldek ilyen, és ehhez hasonló, olykor minden alapot nélkülöző, radikális nézeteiknek is hangot adtak. így nem is csoda, hogy egy-egy kijelentés feszültséget és mosolyt egyaránt gerjesztett... A közelmúltban alakult Energia Klub mostani, harmadik ülésén Katona Kálmán elnök, az MVM Rt. vezérigazgatója a klub küldetéséről szólva kiemelte: az iparágban érintett szakemberek bevonásával — a civil szféra, az ipar és a tudomány jeles képviselőivel — továbbra is igyekeznek nyílt, egyenes párbeszédet folytatni. Ezt a célt szolgálta a paksi atomerőműben megtartott mostani kihelyezett ülés is, amelynek szigorúan vett témáját az élettartam meghosszabbítás és az ahhoz kapcsolódó kérdések képezték. A protokolláris beszédek után a loviisai erőmű vezérigazgatója számolt be az élettartam meghoszszabbítás eddigi tapasztalatairól. Előadása azért is érdekes volt, mivel a finnországi erőmű típusa megegyezik a paksiéval, ugyancsak szovjet tervezésű, igaz, más építészeti kivitelezésben készült. Loviisaban már működik a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolója, előrehaladott a nagy aktivitású hulladéktároló építése, s végrehajtották az élettartam hosszabbítást, sőt már a teljesítmény növelés is megtörtént (meghaladták 510 MW-os villamos teljesítményt), így a finn tapasztalatokra alapozva a magyar szakemberek számára követendő példát jelenthetnek a loviisai történések. A vezérigazgató adatokkal és az életből vett konkrét példákkal igazolta, hogy a társadalom igényt tart az atomerőműre, amelyekre igenis szükség van, hiszen környezetbarát, gazdaságos, biztonságos, ráadásul hosszú távon is üzembiztos. Ezt követően dr. Katona Tamás projektfelelős vázolta azokat a műszaki, gazdasági megfontolásokat, amelyek alapján a paksi atomerőmű szakemberei már megbizonyosodtak az élettartam növelés kedvező hatásairól, most már „csak” a hatóság meggyőzése van hátra, erre előreláthatóan a következő öt-hat évben kerül sor. Dr. Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója óvatos álláspontot képviselt. Nem titkolta, hogy — bár egy meglévő létesítményről van szó — rendkívül szigorú hatósági engedélyezési eljárást kívánnak lefolytatni, legalább olyan szigorút, mintha egy újról kellene dönteni. „Ez a társadalmi béke záloga” — indokolta a szigorúságot a főigazgató. Korántsem volt ennyire „békés” hangvételű Amon Ada hozzászólása: az Egyesült Államokat ért terrortámadás következtében az atomerőmű potenciális veszélyforrást jelent, tehát a lakosság is közvetett veszélynek van kitéve. Az erőművek őrzése, a fokozott ellenőrzési rendszabályok életbe léptetésével további többletköltségek merültek fel, ami végső soron drá-gítja az elektromos áramtermelést. Indokolt lenne tehát az atomerőműveket, köztük a paksit is, azonnal bezárni — hangoztatta a környezetvédő, aki egy percig sem titkolta, hogy a zöldek egy atomerőmű nélküli jövő mellett teszik le a voksukat. Céljuk, hogy a paksi atomerőművet minél előbb zárják be. Nem fukarkodott a bírálattal, s mint mondta, a kormányt is felelősség terheli, mert még mindig nem hozta meg azokat a döntéseket, amelyeket már most meg kell tenni az atomerőmű majdani leszereléséhez. Amon Ada szerint az ország villamos energia ellátásának negyven százalékát biztosító paksi atomerőmű kiválása után tíz százalékot a megújuló energiaforrásokkal lehet pótolni (nap, szél), a további harminc százalékot a hálózati veszteség csökkentésével, energiahatékonysággal, a lakások jobb szigetelésével lehet kiváltani. Dr. Rósa Géza vitatta Ámon Ada meglátását (a hálózat korszerűsítésével hét százalékot lehetne elérni), a veszteség ugyanis — mutatott rá — az áramlopások okozta hiányt is magában foglalja. Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője rátromfolt az Ámon Ada által elmondottakra, s a Greenpeace internetes honlapjáról származó, egy húsz évvel ezelőtt készült elemzéssel hozakodott elő, amely a számok tükrében mutatja be egy esetleges nukleáris katasztrófa következményeit. A hozzá nem értő, kívülálló szemlélőket talán, a szakembereket és a témában valamelyest tájékozott, józan gondolkodású embereket azonban nem tévesztett meg a minden alapot nélkülöző torz következtetése, miszerint „a terrorista veszély szeptember 11. óta megnőtt, az atomerőművek célpontok lehetnek, ezért le kell állítani az atomerőművet”. A vitán részt vett Baji Csaba vezérigazgató is, aki hasznosnak ítélte a tanácskozást, s mint mondta, kifejezetten kíváncsi volt arra, vajon a különféle csoportok miért ellenzik enynyire vehemensen az élettartam növeléssel kapcsolatos elképzeléseket. Katona Kálmán vitazáró beszédében elmondta: szívesen lenne például a Levegő Munkacsoport vagy az Energia Klub tagja, ezeknek a szervezeteknek ugyanis nagyon sok mindenben igazuk van. „De hát én az MVM Rt.-t vezetem, s biztos vagyok benne, hogy nekünk is nagyon sok mindenben igazunk van. Az igazság tehát valahol félúton van” — idézte mosolyogva a már-már közhelyszámba menő bölcsességet a vezérigazgató. A Lukács András által mondottakra reagálva dr. Rósa Géza a tanácskozást követően a Paksi Hírnöknek elmondta: mindenki előtt világos és egyértelmű, hogy az atomerőműre szükség van, tehát nem a bezárás jelenti a megoldást, hanem a terroristák elleni még hatékonyabb és kemény fellépés. Ä következő klubfoglalkozás témája a reklám és a környezetvédelem viszonya, illetve a környezetvédelem az iskolai tanításban. Energetikai szimpózium a Nádasdy Kastélyban Többek között az ökológiai alternatívákról, Európa dilemmájáról is szó volt azon a Nádasdy Alapítvány által rendezett szimpóziumon, amelyet a közelmúltban tartottak Nádasladányban. Európa dilemma előtt áll, s el kell döntenie, hogy mely energiahordozókra alapozva hoz létre új villamos erőműveket. A szimpóziumon egyöntetű volt az a vélemény, hogy a környezetvédelem, a tüzelőanyagárak, az új technológiák határozzák majd meg egy-egy új erőmű típusát. A következő évtizedben új kapacitásokra nem lesz szükség, a nyugat-európai országokban mintegy ötvenezer MW kapacitásfelesleg van, a tagjelölt országok is tekintélyes mennyiségű, olcsó atom- és szénerőművi kapacitással rendelkeznek. Amennyiben gazdaságosan és megfelelő biztonsággal megoldható, akkor meg kell hosszabbítani a paksi atomerőmű reaktorainak élettartamát, és jelentősen mérsékelni kell a földgáz felhasználást a primerenergiák előállítása során — hangzott az egyik vélemény. Energetikai szakemberek szerint ugyanakkor a következő évtizedekben a földgáz az egyedüli alternatíva a nukleáris áramtermeléssel szemben, de a nagyüzemileg is alkalmazható, úgynevezett tisztaszéntechnológia megjelenése hosszabb távon megkérdőjelezheti a földgáz jelenlegi előnyét. Tény viszont az is, hogy a földgáz erőművi felhasználása egyelőre elkerülheteden. A régi, alacsony hatásfokkal működő, korszerűden szenes erőműveket — legkésőbb 2004. január 1-ig — le kell állítani. Több helyen (Pécsett és Tiszaújvárosban is) a szenes kazánok helyett földgáztüzelésű kazánokat terveznek beépíteni. Az idén üzembe helyezett, vagy építés alatt álló erőművek szintén földgáztüzelésűek. Magyarország bruttó villamosenergia felhasználása az elmúlt húsz évben folyamatosan növekedett, tavaly mintegy húsz százalékkal több villamosenergiát használtunk fel, mint 1980-ban. Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében, azonban a 2997 kW/h/fő fogyasztásunkkal az európai államok között a sereghajtók közé tartozunk, csak Romániát előztük meg. Mindezt nem magyarázza az energetikai importfüggőségünk, 2000-ben például a felhasználásra került energiahordozók 58 százalékát szereztük be importból, a nálunk fejlettebb és gazdagabb európai államok 80-90 százalékát importálták az energiafelhasználásuknak. Az importfüggőség csökkentésére kézenfekvő megoldásnak tűnik a megújuló energiaforrások intenzívebb alkalmazása. Ennek azonban ma még gátat szab a költséges előállítás, másrészt, az alkalmazás során 1.5-2 százaléknál nagyobb részarányt nem tudnak képviselni a hazai villamos-energia előállításban. Jellemző, hogy míg hazánkban tavaly a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésből mintegy 0.8 százalék volt, addig a vízenergiában gazdag Norvégiában kilencven százalék feletti. Felhívás! Értesítjük Paks Város lakosságát, hogy a 20/1999. (X.30.) sz. önkormányzati rendelet 10.§(3) bekezdése értelmében a vízhasználattal rendelkező építményt az ingatlan tulajdonosának a közterületen megépült szennyvízcsatornába 2002. január 1-ig be kell kötnie. A Paksi Vízmű Kft. az ezzel kapcsolatos ellenőrzéseket 2002. május havában kezdi meg. A fentiekkel kapcsolatban bővebb információkkal az alábbi elérhetőségeken állunk szíves rendelkezésükre: Ingyenesen hívható zöldszám: 06/80/200-188 ó Kovalcsik Zoltán: 06/20/9166-847 6 Paksi Vízmű Kft.
