Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-11-01 / 44. szám
2001. november 1. 7. oldal Paksi Hírnök Pák* váró* a környék lapja Paksi alkotók a Zöld Galériában Október 24-én a „Táj és az ember” című kiállítással két paksi művész, Győrffy József festő és Feil József fafaragó mutatkozott be Budapesten, a Környezetvédelmi Minisztérium Zöld Galériájában. A megjelenteket a Sajtó és Protokoll Főosztály vezetője, Lázár Adám köszöntötte, aki bevezetőjében kiemelte a Zöld Galéria jelentőségét, az ember és a természet kapcsolatának hangsúlyozását, fontosságát. A kiállítást dr. Túri-Kovács Béla miniszter elfoglaltsága miatt dr. Lánszki Imre kabinetfőnök nyitotta meg. Elmondása szerint nagy örömmel tett eleget a felkérésnek, mert a kiállítás az ember és környezete közvetlen kapcsolatáról szól. Véleménye szerint a mai, virtuális világban az ember sajnos elszakad a természettől, az itt bemutatott alkotások viszont ráirányítják a figyelmet mindarra a szépre, ami mellett naponta úgy haladunk el, hogy nem vesszük észre. A paksi művészeknek köszönhetően a kiállítás gyönyörű bemutatót ad a környezeti szépségekről, az ember és a természet kiegyensúlyozott viszonyáról, egymásrautaltságáról. Lánszki úr örömmel adta közzé azt a meggyőződését, mely szerint: „E két alkotóból sugárzik a pozitív viszonyulás a természethez, alázat a színekhez, a témához és az anyaghoz.” Ezt követően dr. Bagdy László alpolgármester fordult a vendégekhez. „Egy közel ezeréves, kedves hangulatos kisvárosból érkeztünk, amely kicsit beszorult a gyönyörű Dunaszakasz és a Tolnai dombok közé” — fogalmazott bevezetőjében az alpolgármester, aki ezt követően rövid áttekintést nyújtott a városról, szólt az atomerőműről, s arról, hogy éppen a kiállítás-megnyitót megelőző napokban nyerte el Paks a „Virágos Magyarország” verseny város kategóriájának I. díját. Szólt az itt élő reál tudományokban jártas és a művészetek iránt érdeklődő lakosságról, az írókról, költőkről, képzőművészekről, méltatta Győrffy József festő és Feil József fafaragó alkotói munkásságát, művészetét, és hangsúlyozta: mindketten elismert polgárai, szeretett művészei Paks városának. A tárlaton bemutatott képek elkalauzolják a nézelődőt a Tolnai táj dimbesdombos vidékére, a Dunapart sokszínű világába. A fafaragásokon keresztül megjelenő paraszti életképek felelevenídk a múltat, megjelenítik a falusi élet dolgos hétköznapjait. A népi kultúra szemlélői lehetünk úgy, hogy átérezzük a paprikafűzés, kukoricamorzsolás, a szüretelés hangulatát, a természet és az ember együttélését. A kiállítás november 7- ig tekinthető meg munkanapokon 9-16 óra között a Környezetvédelmi Minisztérium Zöld Galériájában (Budapest, Fő utca 44-50.) * * * Győrffy József 1848-ban született Dávodon, 1983 óta él Pakson. Elsősorban olaj technikával dolgozik, de gyakran használja az akvarellt és a pasztellt. “Témaválasztásom a természet szeretetét tükrözi, amit gyermekkorból hoztam magammal, s ez nem is lehet más, mint a táj” - vallja magáról. Szereti szűkebb környezetét, Paks régi falusióvárosi utcáit és a Dunát, mely mindig új és új arcát mutatja. Feil József 1958-ban született Budapesten. Születése után Paksra került, és itt is nevelkedett. A fafaragással kamaszkorban, 14 évesen kezdett foglalkozni. Érdeklődése a magyar parasztság hétköznapjai, szokásai, hagyományai, vallása felé fordult. Művei mai is a népi kultúrát jelenítik meg. Alkotásai közül kiemelkedik az országhatáron túl elhunyt magyar testvérek emlékére a paksi Kálvária Temetőben állított fakereszt, és a Botytyán-sánc emlékére az Imsósi erdőben elhelyezett kopjafa. Lovásziné Anna KÖNYVELÉS BÉRÜGYVITEL Contorg Gazdasági Tanácsadó Kft. Térségünk 1990 óta vállalja belföldi és külföldi társas vállalkozások és egyéni vállalkozók teljes körű könyvvitelét és bérszámfejtését. Szolgáltatásaink:- Cégalapítás- Könyvelés- Adótanácsadás- Bérszámfejtés- Cégorientált szakmai konzultációk- Mérlegek, társasági beszámolók összeállítása- Üzleti tervezés- APEH képviselet- Önrevízió lefolytatása- Könyvvizsgálat- Kontrolling rendszer-tervezése 7020 Dunaföldvár, Gábor Pál u. 5. Tel.: 75/343-646, Fax: 75/541-498 e-mail: contorg@axelero.hu Meghívó helyett Örvendjünk, örvendjünk, '56-os CD van készülőben. A hódolattal övezett Szabad Sajtót ,,-ista” jelzőkkel megtisztelő meghívót (értsd: fasiszta, bolsevista, stb.) nemrég kaptuk kézhez. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére (?), avagy október 23-a apropóján (?) készült CD (igen, tényleg készül ilyen) bemutatójára szóló meghívó imigyen csalogat: „de hogy valaki a 85%-ban szociálliberális (népszerűén: vörös-fasiszta, vagy judeobolsevista) kézben lévő sajtó munkatársai közül el is jön, vagy más alkalommal hírt ad művünkről, valószínűtlen. Pedig, drága magyar testvérek, itt nem a mi személyes elismertetésünk, miegyéb forog a szőnyegen, hanem az, hogy a magát szemérmetlenül objektívnek hazudó sajtó egészen le akarja-e nyelni '56-ot, megakadályozni a méltó megemlékezést, azt, hogy a fiatalok egészséges nemzeti önérzetre tehessenek szert.” És így tovább. (Többet a levélből nem idézek, annyit nem ér...) A meghívottak listáját nézve azon már nem is csodálkozom, hogy’ jön ide egy közvélemény-kutató intézet, egy tőzsdei befektetésekkel foglalkozó holding, egy piackutató káefté, vagy a gyengébbik nem körében igen közkedvelt női magazin, hogy a számítástechnikai szaklapot már ne is említsem. Ha a T. Olvasó most azt kérdezi, hogy a nemzeti rock-opera CD-bemutatójára szóló meghívóhoz biggyesztett politikai fröcsögésre, a sajtó pocskondiázására miért van szükség, s hogyan jön a képbe Borisz Jelcin, az ávó meg „a kis gnóm” (vajh’ kitalálja-e az olvasó, hogy kiről van szó...), hogy a státusztörvényt már ne is említsem, a válaszom: nem tudom. Ha nem akarnék ennyire direkt lenni, a „mondhatta volna szebben kis lovag” analógia mentén úgy is fogalmazhatnék: a minden bizonnyal értékes és színvonalas hanghordozó („melynek egy mustra CD-jét már tavaly októberben prezentáltuk, azóta komplett a szövegkönyv”) apropóján szétküldött invitálás (figyelem: a latin originalitással bíró kifejezés e helyütt részemről szándékos - ha már a „magyarkodó” meghívóban ennyi idegen kifejezés szerepel) minden bizonnyal értékes, színvonalas munka. (Ennyi jóindulatot látatlanban - hallatlanban - megelőlegezhetünk.) Hanemhát. Az évtizedekkel ezelőtti korszak röplapjainak szövegére emlékeztető meghívó - ki tudja miért? - nem hozta meg a kedvünket (sajnos, sajnos) ahhoz, hogy részt vegyünk eme minden bizonnyal értékes, színvonalas CD sajtóbemutatóján. Mielőtt azonban bárki újabb ,,-ista” jelzőkkel illetne, s esetleg azzal vádolna, hogy direkt (oppárdon: szándékosan) elmulasztottuk annunciálni az információelnyomottságban élő (nóta bene: „manipulált”) olvasóközönséget, íme a bemutatóval kapcsolatos lényegi adatok: rock-opera készül 1956-ról, a szerzők: Jenei Szilveszter (zene), Adorján András és Kocsis L. Mihály (szöveg) és az “Aki magyar, velünk tart...” Alapítvány. Nos, ezzel talán semlegesítettük is a ’valószínűtlen, hogy hírt adjanak a készülő műről’ vádat. (Bizonyára az is a mi ,,-ista” beállítottságunk eredménye, hogy lapunk csütörtökönként jelenik meg, tehát a - minden bizonnyal értékes és érdekes, színvonalas - bemutatóról csak egy nappal később lett volna módunk hírt adni.) A levél (meghívó) szövegét újra és újra elolvasva csak nem akar úrrá lenni rajtam a „jujj de jó!” érzés, pedig az invitálás - mint az már az eddigiekből is kiderülhetett - igencsak szívélyes hangvételű, hogy mást ne mondjak: lelket melengető. Olyan, amelynek láttán a beteg felkél az ágyból, a nyomorék eldobja mankóit, s futva megyen CD-nézőbe. Vagy mégse? Miklós Imre
