Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-10-25 / 43. szám
4. oldal XIII. évfolyam 43. szám Paksi Hírnökl Paks viroa ét • környék lopj* I “ Lélekemelő, léleképítő előadás „Az öt legfontosabb kulcsszó legyen az életünkben a kacagás, a kocogás, a lazítás, az ölelés és a segítségnyújtás, mert ez az öt dolog nemcsak lelki egészségünket, de testi épségünket is karban tartja” - hangzik dr. Bagdy Emőke professzor krédója. Az elsőként meghívott „léleképítő”, dr. Bagdy Emőke egyetemi tanár a pszichológiai kultúra hete alkalmából Pakson tartott előadást. A Léleképítő Alapítvány elnöke, dr. Tóth Csaba bevezetőjében el mondta: a kapcsolatszegénység, az értelmedenség, a depresszió közepet-te a mostani rohanó világ kihívásainak egyre nehezebben lehet eleget tenni, éppen ezért fokozottan szükségünk van a belső építkezésre, a tiszta látásmódra és a kitartásra. A rendezvényt Móricz József szavalata színesítette, aki Nagy László „Inkamáció ezüstben” című versének részletét adta elő. Dr. Bagdy Emőke ezt követően mintegy rávezette a hallgatóságot az ember sejtjeinek mélyének titkaira, működésükre, mint mondta: „minden sejt mindent sejt”. Sz. Sz. Csak nézünk, mint a moziban Olykor-olykor előfordul, hogy a városi mozi kitűzött műsora eltér a meghirdetettől. Úgy tűnik tehát, hogy a „filmek útjai” - a közönség és a szervezők legnagyobb bosszúságára - kifürkészhetetlenek. Cselenkó Erika, az ifjúsági iroda vezetője szerint a kényszerű műsorváltozás oka részben abban keresendő, hogy a mai magyarországi mozirendszer erősen „multiplex függő”. Ez azt jelenti, hogy a legújabb filmek előbb az ultramodern berendezéssel üzemelő, lenyűgöző tér- és hanghatásokat produkáló filmszínháztermekben kerülnek vetítésre, s csak ezután kerülnek át a kisebb mozikba. E trenddel szemben a kevésbé látványos technikai vívmányokat felvonultató kisvárosi mozik (beleértve a paksit is) tehetetlenek, hiszen nem ritka, hogy a forgalmazók egyszerűen nem küldik el a filmet. Cselenkó Erika szerint a paksi közönség szerencsére belátja ezt, s ugyanez fordítva is igaz: a mozi személyzete is legalább ennyire megértő, ha a nézők részéről időnként egykét elmarasztaló megjegyzés érkezik. „Mivel teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva a filmforgalmazóknak, nem mi tehetünk arról, ha egy-egy vetítés elmarad. Ugyanakkor az is igaz, hogy ennek ellenére ezeket az előadásokat — a forgalmazó közbenjárásával és jóváhagyásával — mindannyiszor igyekszünk bepótolni, tehát az adott filmet egy másik időpontban bemutatni. Példaként említhetném a Maléna című olasz filmet, amelyre egész nyáron át vártunk, s amely remélhetőleg igazi közönségsiker lesz” — fogalmazott az ifjúsági iroda vezetője, aki ugyanakkor hozzátette: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mozi mellett színházi előadások is színesítik a VMK programját. A már jól ismert Móricz-, Latinovits- Pódium- és Gyermekbérleten kívül ebben az évadban új sorozatot szeretnének útjára indítani, az ifjúsági előadásokat. Ennek keretében a diákok színházi darab formájában tekinthetik meg az úgynevezett „kötelező olvasmányokat”. A produkció színvonalát a Weöres Sándor Regionális Színház és a Dunaújvárosi Bartók kamaraszínház társulata garantálja. Búcsú(s)zó Sok víz folyt le a Dunán azóta, hogy a Városi Könyvtár vezetését átvette egy tanárnő. Az azóta eltelt huszonöt esztendő során neve egybeforrt az általa vezetett intézménnyel. Most elérkezett a jól megérdemelt pihenés ideje, átadja a stafétabotot: Herczeg Ágnes november 1-jén nyugdíjba vonul. A tiszteletére rendezett, stílusosan „BÚCSÓsZÓ” című irodalmi esten Herczeg Ágnes egykori tanítványa, Oláh Zoltán költő volt a házigazda, aki maga is meghatódott, s talán kicsit zavarba is jött. ,^Ambivalens érzések kavarognak bennem, hiszen ez az est egyszerre szól a búcsúról s az ünnepről. A mozgalmas, tanulással és munkával eltöltött életet most egy nyugalmasabb időszak köved” — hangzottak a házigazda szavai. Az ünnepségen Ágh István Kossuth-díjas, Kiss Benedek József Atdla-díjas és Léka Géza költő, valamint Lázár Ervin Kossuth-Falusi népszokások, hagyományok Ünnepélyes könyvbemutató A Német Kisebbségi Önkormányzat ünnepélyes keretek között köszöntötte a paksi önkormányzat, illetve a PA Rt. támogatásával, Horváthné Miszlai Katalin „Ungamdeutsche Volksbräuche in Kimling und Kiér” című könyvét. „Hogy miért éppen a két falu, Dunakömlőd és Németkér népszokásait örökítettem meg? Egyszerű a válasz: származásomat tekintve magam is kömlődi vagyok, a gyermekkoromat ott töltöttem, s annak idején jó barátságban éltünk az ’őslakókkal’, emellett mindig szívesen hallgattam az időseket, akik régi hagyományaikról, népszokásaikról meséltek nekem. Németkér vonatkozásában más adta az ihletet: egy tartalmában nagyon értékes könyv motivált arra, hogy foglalkozzak a falu népszokásaival” — mondta az indíttatást felidézve a szerző, Horváthné Miszlai Katalin. A könyv előtörténete 1998 nyarára, a helyi kisebbségi német önkormányzat kezdeti időszakára nyúlik viszsza. A megalakuláskor sok egyéb mellett kiderült, hogy a paksi német nemzetiségi oktatás minőségét javítani kell. Arra is fény derült, hogy a helyi népismereti, helytörténeti témák oktatásához nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű és minőségű anyag, a gyerekek számára célszerű lenne időnként Deutsche Bühne színházlátogatásokat szervezni, a tanulásba pedig német anyanyelvű lektorokat is bevonni. Felmerült, hogy a német nemzetiségi nyelvi órák keretében lehetőséget lehetne biztosítani a paksi, idős sváb emberekkel való közvetlen találkozókra. Adódott a kérdés: mi alapján, milyen írott anyagból oktatassák a tanárok a nemzetiségi német tantárgyat? Problémát jelentett az is, hogy a népismereti, hely történeti ismeretek átadása nem áll a pedagógusok rendelkezésére, s ezt a központi tanterv sem tartalmazza. így ennek a tudásanyagnak az átadása jelenleg elsősorban a tanárok, nevelők jóindulatán, tudásán és egyéni leleményén múlik” - fogalmazott . könyv bemutatója alkalmából rendezett ünnepségen Féhr György, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Hozzátette: Horváthné Miszlai Katalin most megjelent, eredetileg szakdolgozatnak induló, szociográfiai igényű munkája ennek az oktatási anyagban felmerült hiánynak a pótlását célozza. A könyv nyomon kíséri a falusi népszokások legfontosabb állomásait a születéstől a temetési szokásokig. díjas író is részt vett. A szerzők műveiből összeállított irodalmi csokrot Borbély Tamás, Csordás Tímea, Tóth Gabriella, a paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulói adták át, ezenkívül maguk a szerzők is szavaltak, ki-ki a saját munkásságának egy darabját osztotta meg a hallgatókkal. „Addig kell elmenni, amíg marasztalják az embert, nem pedig akkor, ha már elküldik” — fogalmazott a leköszönő igazgató, aki bár az elején megígérte, hogy nem fog meghatódni „hiszen ez az élet rendje”, kissé mégis elfogódva, elérzékenyülve fejezte be mondandóját.
