Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-01-25 / 4. szám
6. oldal Paksi Hírnök Múlt és jövő Jubileumi sajtótájékoztató Mint arról a Paksi Hírnök olvasóit korábban már többször tájékoztattuk, a város és az ország életére döntő befolyással bíró atomerőmű idén ünnepli a Paksi Atomerőmű Vállalat megalapításának 25. évfordulóját. A negyedszázaddal ezelőtti események felidézésére több jeles rendezvény nyújtott és nyújt jelenleg is lehetőséget. Ilyen kiemelkedő rendezvény volt az a jubileumi sajtótájékoztató, amelyet január 17- én tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. A megjelent szakújságírók részére elsőként Nagy Sándor vezérigazgató villantotta fel az atomerőmű negyedszázados életenek fontosabb eseményeit, majd részletes értékelést adott az elmúlt évről. Megtudhattuk, hogy az erőmű tavaly a második legjobb évet zárta, hiszen csak 1 GWh-val (gigawattórával) maradt el az 1996-ban elért rekord teljesítménytől. Ez azt jelenti, hogy 2000-ben az erőmű villamosenergia-termelése 14.179 GWh volt. (A hazai össztermelés 34.887 GWh volt, vagyis ebből a Paksi Atomerőmű Rt. 40,6 százalékban részesedett, míg az olaj- és gáztüzelésű erőművek 30,9 százalékot, a szenes erőművek pedig 26,5 százalékos részesedést értek el.) Dr. Mészáros György, a PA Rt. igazgatóságának elnöke összegezte azokat a kihívásokat, amelyekkel szemben az erőműnek meg kell felelnie. Ilyen kihívás például az energiaigény állandó növekedése, amit tudomásul kell vennünk. Európában évente 1-3 százalékkal nő a villamos energiaigény, Kaliforniában pedig extrém helyzet alakult ki a rossz privatizáció miatt és áramkorlátozásokat kellett bevezetni. A környezetvédelmi kihívásokkal szemben ugyancsak meg kell felelnünk. Ezek a kihívások mind politikai, mind pedig társadalmi méretekben egyre fontosabb hangsúlyt kapnak - fogalmazott dr. Mészáros György, ugyanakkor Fotó: Beregnyei Miklós hozzátette: a kihívások mellett természetesen kompromisszumokat is kell kötni, elsősorban nem nekünk, hanem a társadalomnak önmagával, illetve a társadalomnak az atomerőművel. Érzékeltette az atomerőműnek a környezetvédelemben betöltött fontos szerepét, s mondandóját példával is illusztrálta: az atomerőművet egy lignites erőművel vetette egybe. (Az atomerőműhöz hasonló teljesítményt nyújtó szénerőmű az ország erdei által megtermelt oxigén mennyiséget használja fel energia és széndioxid termelésre.) Az elnök ezt követően szólt a kőolaj- és gázárak állandó emelkedéséről és ezen energiahordozók lassú elfogyásáról. Ezen tényekkel történő szembesülések eredményeként az atomipar bizonyos reneszánsz előtt áll. Ezt jelzi, hogy Finnországban újabb blokképítésre kerül sor, Amerikában pedig az atomerőművek 85 százalékban máris kezdeményezték az élettartam meghosszabbítását. Az erőmű jövőképéről szólva hangsúlyozta: „a jövőkép egyelőre még csak egyes szám első személyben fogalmaztatik, tehát az én jövőképem. Azért nem többes szám, mert a társaság közgyűlése január 25-én fogja az általam beterjesztett jövőképet elfogadm, és ezután áll nekem jogomban — mint elnöknek - a társaság nevében beszélni.” Az elnök szerint az első és legfontosabb dolog a jövőkép-gazdálkodás, vagyis az elettartam-hoszszabbítás. Ezen elképzelés mellett szólnak a következő érvek: az erőmű műszaki állapota lehetővé teszi az élettartam-hosszabbítást, a biztonság rendkívüli módon nőtt, ilyen Íiroblémák nem merültek fel. elen pillanatban ennek a tervnek egyetlen bizonytalan pontja van, ez pedig a politika. Ugyanis az élettartam-növelési program megkezdésére előbb a politikának kell rábólintani - hívta fel a figyelmet dr. Mészáros György, ugyanakkor aláhúzta: nem szabad szem elől téveszteni, hogy az energiára igenis szükség van. A következő fontos terület és teendő a biztonságnövelő intézkedéseknek a kor technikai színvonalán történő megtétele. A harmadik feladat a hatékonyság növelése, magyarul: az erőmű már jelenleg is a tervezett kapacitás fölött termel, és ez még fokozható. Nagy kihívásnak kell megfelelni az áram-liberalizáció következtében a nyitott piacon, ám itt runes mitol félnünk, hiszen az atomerőművek állítják elő a legolcsóbban a villamos energiát — hangsúlyozta dr. Mészáros György, aki az emberi tényezőkről szólva végezetül elmondta: fiatalításra van szükség, a fiatalok számára lehetőséget kell biztosítani, és — nem utolsó sorban — elengedhetetlenül szükséges a teljesítmény-alapú értékelés. Ezt követően kérdések hangzottak el, amelyek az élettartam-, illetve a teljesítménynövelésre és annak biztonságos megvalósíthatóságára vonatkoztak. Nagy Sándor vezérigazgató válasza úgy összegezhető, hogy a paksi blokkok 2000 MW fölött is üzemelhetnek. Egy provokatív kérdésre válaszként dr. Mészáros György elmondta: az élettartam növelésen túl titkos álma egy új reaktor megépítése, ám ezt a kérdést jól elő kell készíteni, és a jelenlegi helyzet még nem érett meg erre. Szirénapróba A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében lévő polgári védelmi szirénák működési próbájára kerül sor február 5-én (hétfőn) 13.00 órakor: rövidített megszólaltatású, 6 másodperc időtartamú „morgató” jel, majd 13.10-kor a „riadó elmúlt”, másfél perces jel lesz hallható. A szirénák megszólalása csak a rendszer próbája, tehát semmiféle intézkedést nem kell tenni. Kérjük az ön és családtagjai szíves megértését, mivel a szirénák gyakoribb ellenőrzése az Önök biztonsága érdekében történik. Tapasztalatairól, észrevételeiről kérjük, szíveskedjen tájékoztatni az illetékes polgármesteri hivatalt, illetve a polgári védelmi parancsnokságot (Szekszárdi 74/312- 838, 74/311-027, Paks: 75/310-830, Tamási: 74/471-243, Dombóvár: 74/465-814). Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Parancsnokság XIII. évfolyam 4. szám A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok PART. adatok TEIT adatok az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 82 87 nincs mérés 127 Foktő 81 67 97 106 Úszód 74 79 80 104 Dsztbenedek 77 85 100 110 Géderlak 77 87 95 123 Ordas — _ — 120 Bátya-94 Kiskőrös 64-Dunaföldvár 70-Paks 69 70*-76 Gerjen-0* (hibás)-77 Fadd-94* — 90 Tengehc 58 75*-88 Pusztahencse-85*-90 Dsztgyörgy 79 80-82 Szekszárd 60-65(ÁNTSZtető)Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamerési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A Bátyai vizeslabor legfrissebb mérési eredményei (Bq/1) Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz I Csapadék: időpontja (Vajas) (eső) 2000. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitáskoncentráció tartományában esnek. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (109) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózistelje1 sítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
