Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-07-05 / 27. szám
6. oldal — Tisztelt Elnök Úr! Gondolom, akik megérték a második világháborút, vagy a tévében, filmen láthatták a nemzetközi katonai konfliktusokat, a korszerű harci cselekményeket, kaptak kiképzést a korszerű hadviselésről, más fogalmaik vannak országos jelentőségű objektumaink védelméről, mint amit a TV-vitában Illés úr említett. — Úgy látszik, mint általában, talán abban is igaza volt a miniszterelnök úrnak, hogy mindenkinek alapos katonai kiképzésben kellene részesülnie. Illés Zoltán nyilatkozatában ismertetett katonapolitikai ismeretei kissé archaikusak és elnagyoltak: a mai korszerű, föld-föld, levegő-föld, stb. típusú, nagy hatótávolságú rakéták korszakában mit sem érnének a Paks köré(?) telepített légvédelmi ütegek, így aztán tudtommal — a 30 kilométeres körzetben biztosan — nincsenek is ilyenek. Hála Istennek a szomszédainkkal jó viszonyt ápolunk, a NATO-ra is számíthatunk, és vannak egyéb biztonsági „védőernyőink” is, így nyugodtan alhatunk. Persze mondani sok mindent lehet, s ha kifogyunk az érvekből, és mégis szeretnénk valami nagyot mondani, akkor jöhet a légvédelmi üteg, mint ödet. Ennyi fantáziával a Dunán, Paks környékén állomásozó, az erőművet védő magyar atom-tengeralattjáró flottáról is beszélhetnénk... — És mi a véleménye arról, hogy gázerőművekkel kellene kiváltani a paksi atomerőművet? — Ezt az ötletet egy elfogult, nem átgondolt, veszélyes, kamikaze véleménynek tartom. Ha megengedi, néhány érvet felsorolnék az energiaellátásunk biztonságossága és annak diverzifikációja érdekében. Ma az atomenergia reneszánszát éljük, a fejlett országokban sok erőmű élettartamát már meghoszszabbították, vagy most hosszabbítják meg, például Finnországban új blokkok építését is fontolgatják, az Egyesült Államokban — a kormányválság feloldására — évi 65 új erőmű, köztük 36 atomerőmű(l) építését tervezik. Az új atomerőművek létesítése nagy áttörést jelent majd a világ energetikai gondolkodásában és eddigi fanyalgásában az atomerőművek iránt. Vajda György akadémikus szerint az önálló energiapolitikát „... az atomenergia nélkül nem lehet megúszni. Lehet szeretni, lehet utálni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni.” Az Európai Unió mostanában megjelent Zöld Könyve is az atomenergia alkalmazása mellett tör lándzsát, hiszen az atomenergia a környezetet legkevés-Paksi Hírnök Pakt váró* ct a környék lapja Dr. Mészáros György bé terhelő, biztonságos és olcsó energiaforrás. A magyar polgárok nagy része a paksi atomerőművet biztonságosnak és gazdaságosnak tartja. A legutóbbi felmérések szerint országosan közel tíz százalékkal javult megítélésünk, ma a társadalom közel háromnegyede elfogadja, vagy támogatja az erőmű működését, a társadalomnak csak húsz százaléka nem engedélyezné az élettartam meghosszabbítását és mindössze öt százaléka szeretné elérni az erőmű azonnali bezárását. A hagyományos erőművek, mint ezt a kyotoi jegyzőkönyv is megerősíti, igencsak terhelik a környezetet, gondolok itt a széndioxidkibocsátás növekedésére és a globális felmelegedés problémájára. Az alternatív energiaforrások sem problémamentesek, és főleg nagyon drágák. Az atomerőművek nem termelnek széndioxidot, ráadásul az üvegházhatás fokozódásáért, s a globális felmelegedésért sem felelősek. Hazánkban az infláció leszorítása az egyik legfontosabb gazdasági cél, s ebben kulcskérdés a villamos energia ára. Paks a legolcsóbban termek az áramot: kilowattóránként mintegy hat forintért, a következő legolcsóbb már 11 forint körük. Paks alaperőmű, folyamatosan, megbízhatóan, a környezetet legkevésbé terhelő módon elégíti ki az igények több mint negyven százalékát. Ha szenes, vagy gázerőművel váltanánk fel Paksot, Magyarország összes erdeje ehhez termelné az oxigént; évente 10 ezer tonna széndioxid, nitrogén-, kéndioxid és porszennyezés pedig nem hiányzik az országnak. Ha vízi erőművekben gondolkodnánk, akkor jó néhány Bős-Nagymarost kellene építeni, pedig ezek sem a környezetvédők kedvencei. Az élettartam meghoszszabbítása becsülhetően harminc-ötvenmilkárd forintba kerül, minden más megoldás ennek sokszorosát emésztené föl. Tehát az atomerőmű olcsón, biztonságosan és a környezetet legkevésbé terhelő módon állítja elő az energiát. Talán ezen tények elismertsége miatt került a legnagyobb kormánypárt, a Fidesz kongresszusi programjába az atomerőmű élettartam-növelése, mint megvalósítandó beruházás és talán ezért támogatja az élettartam meghosszabbítását minden parlamenti párt. A környezetvédő szervezetekkel is jó viszonyra törekszünk, hiszen a célunk közös: ne szennyezzük el a környezetünket! Remélem, hogy sok munkával, jó akarattal, a realitások elfogadásával valahogy konszenzusra jutunk majd egymással. Magam is a tiszta és lakható Magyarország pártján vagyok, nekem is vannak gyermekeim, lesznek unokáim, de reálisan közeledve ehhez a problémához vallom, hogy nem egy megöl* dás létezik csak, hanem itt is „a több lábon állás” a legjobb, amelyből az egyik láb az atomenergia kell, hogy legyen. A paksi atomerőmű nyitott, mindenkit várunk látogatóközpontunkba, hogy állításaink igazáról személyesen is meggyőződjön. A gazdaság fejlődése egyébként azt mutatja, hogy évente úgy másfél százalékkal több villamos energiára van igény. Ráadásul Európában a prognózisok kissé borúsabbak. A szárazsággal együtt a vízi erőművek teljesítménye is csökken, a kőolaj- és gázár emelkedésével pedig a termelési költségek nőnek. A nyugati politikusok egy részét aggasztja az abszolút kiszolgáltatottságuk, hiszen importált gázzal dolgoznak, s ez politikai kockázatot jelent számukra A “szürke áram” importálásával tehát legfeljebb csupán időlegesen tudnának a paksi áramár alá kínálni, de sem a termelés biztonságában, sem a mennyiségében nem lehetnek konkurenseink, ezért aztán optimistán nézhetünk a jövőbe. Véleményem szerint Illés Zoltán úr extrém módon elfogult a gázturbinás erőművek javára, így aztán nem is lepett meg, hogy szerinte a paksi erőművet gázturbinás erőművekkel kellene kiváltani. Nem szabad a villanytermelésben egy lábra állnunk, nem szabad csak gázerőműveket üzemeltetnünk, hiszen a diverzifikált energiaellátás alapvető érdekünk. Ezt nemcsak én -vallom, de a környezetvédők is. Sajnálatos, hogy az atomerőmű ellenzői nem hajlan(."Folytatás 7. oldalon!) XIII. évfolyam 27. szám Paksi Hírnök Pak« váró« c« a környék lapja Egy tv-vita margójára, avagy: Kinek hiányosak a katonai ismeretei? A paksiak nagy érdeklődéssel figyelték az Ml Televízió március 9-i délelőtti adását, amelyben dr. Mészáros György, a PA Rt. igazgatóságának elnöke szópárbajt vívott Illés Zoltánnal, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnökével. Úgy tűnt, kevés eredménnyel, hiszen - ahogy Mészáros György udvariasan fogalmazott - mindkét fél kitartott saját álláspontja mellett: „olyan volt, mintha egy lóval imádkoztam volna”. A döntetlennek tűnő vita, valamint Illés Zoltánnak a Paksi Hírnökben a közelmúltban megjelent sejtelmes nyilatkozata alapján sokakban fogalmazódtak meg kérdések az erőmű különleges védelméről, a gázerőművek olcsóságáról, hatékonyságáról, versenyképességéről.
