Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-06-14 / 24. szám
XIII. évfolyam 24. szám 6. oldal Paksi Hírnök Industria kiállítás: Fokozol! érdeklődés az atomerőmű jövője iránt Az elmúlt évekhez hasonlóan a paksi atomerőmű idén is képviseltette magát a technikai és műszaki újdonságokat felvonultató Industria Nemzetközi Ipari Szakkiállításon és vásáron. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság ezúttal negyedik alkalommal vett részt a beruházási javak kiállításán, s a tavalyi példát követve az MVM társaságcsoporton belül az energiatermelésben részt vevő vállalatokkal (az erőmű-tervező, a villamosenergiát-előállító és továbbító, valamint más erőműveket üzemeltető cégek) közösen képviseltették magukat. A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban május 22-25. között megrendezett szakkiállításon a legtöbben a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság következő 25 évre vonatkozó terveiről, az élettartamhosszabbításról, illetve a teljesítmény-növelés felől érdeklődtek. Az egységes szerkezetű stand atomerőműves szekciójánál többek között a legutóbbi országos közvéleménykutatás grafikonokkal illusztrált eredménye is látható volt. (Mint arról lapunk hasábjain korábban már részletesen beszámoltunk - Paksi Hírnök 2001. április 19. —, a február 5. és 21. között a Paksi Atomerőmű Rt. megbízásából a TNS Modus Kft. végzett monitoring-jellegű kutatást a paksi atomerőműről és az energiaforrásokról. Az országos, reprezentatív, kvantitatív közvélemény-kutatás adataiból kitűnik, hogy hazánk lakosságának 73 százaléka ért egyet az atomerőmű működésével, ugyanakkor az atomerőmű 25. évfordulójához kapcsolódó kampány a felnőtt társadalom körülbelül egyharmadát érte el. Mindez hozzájárult az atomenergia kedvező megítéléséhez.) Mittler István, a PA Rt. tájékoztatási munkatársa a tapasztalatokat összegezve elmondta: a közvéleménykutatás eredményei és a kiállításon megmutatkozó fokozott érdeklődés is azt jelzi, hogy a lakosság figyelme egyre jobban ráirányul a paksi atomerőműre. A vezetőség éppen ezért határozott a legutóbbi felmérés eredményeinek közzététele mellett. „Az ilyen jellegű szakmai rendezvények nagyban hozzájárulnak a közvélemény formálásához” — tette hozzá Mittler István. A NenzeHwzí Nikleíris Jogi Tánasái koiiresausa Dr. Mádl Ferenc professzor, köztársasági elnök fővédnökségével június 3- 8 között Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezték meg a Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság (International Nuclear Law Association) kongresszusát. A társaságot - az egyre sokrétűbb és bonyolultabb jogi szabályozások könnyebb áttekinthetősége érdekében — 1973-ban alapították. Hazánk és a kelet-európai államok e téren kifejtett munkásságának az elismerését jelzi, hogy a társaság - megalakulása óta most először - egy kelet-európai államban (Magyarországon) tartotta kongresszusát, a szervezet élére pedig dr. Lamm Vanda lengyel professzort választotta. A tanácskozáson elhangzott: a földből nyerhető ásványi energiahordozók mennyisége egyre fogy, ezzel párhuzamosan a széndioxid-kibocsátás nő, fokozódik az üvegház-hatás, amely egyre több gondot okoz az emberiségnek, illetve a jövő generációnak. A kongreszszuson ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az atomenergia — olcsósága, környezetkímélőbb volta miatt — nagyobb arányú felhasználást nyer a jövőben. E tény viszont arra kötelezi a felhasználókat, hogy mind teljesebb körűvé tegyék az atomenergiához kapcsolódó jogi szabályozást. A konferencián mintegy kétszázötven nemzetközi tudós, erőműi jogász, illetve ügyvéd vett részt, akik huszonöt előadás keretében vitatták meg a nukleáris energia felhasználásából adódó aktuális kérdéseket, a joghézagok megszüntetésére tett intézkedéseket, és cserélték ki tapasztalataikat, tekintettel arra is, hogy a nukleáris energia felhasználásából adódó problémák már a határokon átnyúló gondokká váltak. Elhangzott egy olyan javaslat is, amelynek értelmében szükséges lenne egy olyan jogintézmény létrehozása, amelyben nagy tekintélyű nukleáris szakemberek, nemzetközi jogászok képviselnék a lakosság, a jövő generáció érdekeit. Nagy érdeklődés kísérte a paksi atomerőműben üzemelő reaktorok élettartalmának meghosszabbításával kapcsolatos előadást, tekintettel hazánknak uniós csatlakozását. A tanácskozás résztvevői ellátogattak a paksi atomerőműbe is. M. M. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) májusban, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok TEIT adatok környezeti dózisegyenérték az állomásokon az épületekben teljesítmény nSv/h (ALNOR) nGy/h nGy/h Kalocsa 8Ó 77 122 Foktő 79 69 94 Úszód • 78 67 98 Dsztbenedek 76 69 110 Géderlak 82 88 110 Ordas-109 Bátya-90 Kiskőrös 65-■Dunaföldvár 80-Paks 69 70 87 Gerjen-82 Fadd-94 84 . Tengelic 73 73 85 Pusztah.-31 88 Dsztgyörgy 73 78 86 Szekszárd 86-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által) mért értékek az eltérő mértékegységek és mérési módszerek i miatt csak arányaiban hasonlítható össze. Valamennyi mért, érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesít- j ményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az 1GY(gray)=1 J/ kg' 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (109) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabad- • ban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. 4 pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általába kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeibe mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbement bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsen „bekörel” ...)
