Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-05-24 / 21. szám
4. oldal Paksi Hírnök Paks várn« c* a környék lapja XIII. évfolyam 21. szám Mint arról a Paksi Hírnök április 26-i számában már hírt adtunk, „Velünk élő kőkor” címmel időszaki kiállítás nyílt a múzeumban. A tárlatot a paksi Bezerédj iskola tanulói többször is meglátogatták, s ebből mintegy ihletet merítve — Tumpek Györgyi tanárnő irányításával - rajzokat, kéregfestményeket készítettek. A múzeum folyosóján jelenleg is látható kiállítás még a szervezőket Népművészet, felekezetek, őslakók és faszobrok Múzeumi Világnap sok látnivalóval Változatos és sokrétű programmal várta a látogatókat az elmúlt héten a paksi Városi Múzeum. A Múzeumi Világnaphoz kapcsolódóan átadták a népművészeti szobát, a valamikori zsidó egyházközség tárgyi emlékeit bemutató állandó kiállítás új tárlóját, „Ausztrália őslakói” címmel előadást tartott dr. Vargyas Gábor, a „Földtani veszélyforrások” konferencia keretében pedig Nemes Sándor „famíves” alkotásait bemutató tárlat nyílt a múzeum udvarán és a Paksi Képtár földszinti kiállítótermében. S akinek mindez nem volt elegendő, az a “Velünk élő kőkor” című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan másnap játszóházi foglalkozáson vehetett részt. is meglepte, hiszen a tárlatra senki sem számított. Ehhez kapcsolódóan a gyerekek másnap játszóházi foglalkozáson vehettek részt Vájer Szilvia táncpedagógus irányításával. Bevezetésként néhány tánclépést sajátítottak el, amelyhez a háttéranyagot egy videofelvétel szolgáltatta. A nagyszámú gyereksereg ezt követően két részre oszlott: míg az egyik csoport Faragó Szandra segítségével a kéregfestmények készítését próbálgatta, a másik az ausztráliai őslakók táncával, zenéjével és kultúrájával ismerkedett. gét az adja, hogy tárgyi világukban a műalkotások és a mindennapi használatra szánt eszközök nem különülnek el egymástól olyan élesen, mint a polgárságnál. Ezeknek a tárgyaknak tehát esztétikai funkciójuk is van, bár ez leginkább az ünnepi célra szánt eszközöknél figyelhető meg. — Pakson nem volt a szó klasszikus értelmében vett kézműves hagyomány, mint például a Sárközben vagy Kalocsán, az itt élők mégis igen sajátos stílust alakítottak ki, mégpedig a vándorárusok portékáiból — mondta beszédé-T A népművészeti szoba bemutatásakor a tárlat készítője, Schleicher Vera elmondta: a paraszti társadalom egyik jellegzetesséhető volt a sárközi és mezőtúri kerámia, a karcagi bokály, vagy éppen a faddi tulipános láda. A Pakson létező vagy egykori felekezetek tárgyi emlékeit bemutató, mostantól látható tárlat a valamikori izraelita zsidó egyház emlékeit tárja a látogatók elé. A kiállítás a Vak Bottyán Gimnázium és a Budapesti Zsidó Egyetem segítségével jött létre. Az ausztrál őslakosok múltjáról és jelenéről szóló előadásában dr. Vargyas Gábor, az MTA tagja, aki egy évet töltött Ausztráliában, átfogó képet adott a titokzatos és távoli kontinens őslakóinak történelméről, mai helyzetéről. A napjaink Ausztráliájában élő őslakosság jogainak rehabilitációja az 1960-as években megkezdődött ugyan, ennek ellenére azonban jelenleg is az a jellemző, hogy különböző rezervátumokban és a nagyvárosok peremén élnek. Elmondta: a kiállításon látható, és a bennszülöttek mindennapjait bemutató képi illusztrációk mára sajnos csupán a múlt, a történelem részét képezik. Az 1770-ben kezdődött gyarmatosítás során a telepesek ugyanis elvették az őslakosok földjeit. (A vadászó-halászó őslakosok nomád életmódot folytattak. s a telepesek ebből argyaikon, fegyvereiken éppúgy megtalálhatók, mint a szakrális tárgyakon. Érdekességként figyelhető meg, hogy művészetük lenyomatai elsősorban kéreg- és sziklafestményeken jelennek meg. Nemes Sándor „famíves” szobrai a múzeum kertjében május 30-ig láthatók, műveit az államalapítás ihlette.- Mindig nagy jelentőséget tulajdonítottam az ősi jeleknek, szimbólumoknak, szobraimon is törekedtem a korhűségre, mert ezt fonra a következtetésre jutottak, hogy — mivel az ausztrálok nem művelik a földet — ők formálhatnak erre jogot. Az ebből fakadó konfliktusból pedig az őslakosok kerültek ki vesztesen.) — Ausztrália az egyetlen hely, ahol a lakók nem jutottak el a paleolitikum, azaz a pattintott kőkorszaki technológiától a csiszolás módszeréig. Ezért találunk az ausztrál őslakosok eszközei közt kőbaltákat, kőedényeket — mondta az előadó, majd az őslakók vallásáról szólva kifejtette: hiedelemvilágukban szorosan összekapcsolódik a mítosz és a rítus. Ezek a vallási jelek, szimbólumok mindennapi használati tártosnak tartom. Ezek a szimbólumok talán olyanok, mint az igék: cselek vést, történést, létezést fejeznek ki, amelyek önmagukban is sok mindenről mesélnek. Ezért készítettem szimbólumszobrokat is, amelyeket remélem megért, „megemészt” a közönség, hiszen végül is ez a cél — mondta a művész. ben Schleicher Vera, aki szerint a századfordulón élt paksi földműves családok konyhájában és tisztaszobájában egyaránt fellel-Nyitva: H-P 8-12-ig, 14-17-ifi. Szó: 8-I2-Í2. Meter Bútor Mintaterem 7030 Paks, Dózsa Gy. üt 40., tel.: 75/421-515. lés esetén méretre, gyártás! gy szövetváíasztékka ' es vásárlóinjröft AJÁNLATUNK: sarokgarnitúrák, franciaágyak, körfranciaágyak, 3+2+1 garnitúrák, kinyithatós ágyak, fotelágyak, gyerekheverők, heverők. A Móra Ferenc Általános Iskolában megrendezett Móra-prózamondó verseny helyezettjei 3-4. osztályosok: Vidákovics Angéla (4. osztályos, Deák F. Ált. Isk.) 2. Ozsvár Dorina 3. osztályos, Balogh Antal Kát. Isk. 5.- 6. osztályosok: Hornyák Yvett (6. osztályos, Móra F. Ált. Isk.) Vájer György (6. osztályos, Móra F. Alt. Isk.) 8. osztályosok: első helyezett nem volt, 3. Tóth Krisztina és Hermann Mónika A zsűri tagjai: Gutái Istvánné, Gálosi János és Vajda Tibor.
