Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-05-03 / 18. szám
6. oldal XIII. évfolyam 18. szám I Paksi Hírnök Pakt várót ét a környék lapja Környezetvédelmi tanácskozás Pakson: Felelősséggel, biztonsággal, garanciával Három téma szerepelt a Regionális Képzési Központ múlt héten Pakson megtartott környezetvédelmi tanácskozásán. Az érdeklődők a globális felmelegedés és az atomerőmű kapcsolatáról, a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezéséről, valamint a paksi atomerőmű radioaktív hulladékok környezeti hatásairól szóló egy-egy előadást hallgattak meg. Napjaink egyik legsúlyosabb globális problémája az üvegházhatás fokozódása. Rósa Géza szakmérnök emlékeztetett arra, hogy az üvegházhatás önmagában véve egy jó dolog, hiszen ennek köszönhetően alakult ki és maradt fenn a Földön az élet mai formája. A gondot inkább az üvegházhatás fokozódása okozza; ehhez járulnak hozzá a fosszilis tüzelésű erőművek, a megnövekedett közlekedés, a növekvő népesség, a korszerű technológiákkal előállított speciális vegyületekről nem is szólva. A fokozódó üvegházhatásból — bármennyire is furcsának tűnik — egyes országoknak előnyük származik, legalábbis átmenetileg. Ezáltal népesülnek be például Szibéria lakadan vidékei, s így teremtődnek meg a mezőgazdasági termelés feltételei. Az üvegházhatás azonban a Föld összességére nézve negatív következményekkel jár: a tengerszint növekedésével felmelegedik a víz, s ez térfogatnövekedéssel jár együtt. További negatív következményként említhető a mai hegységek gleccsereinek visszahúzódása, a szárazföldön lévő sarki jégsapka megolvadásával járó tengerszint-növekedés, amely egyes tengerparti, alacsonyfekvésű országokra nézve már most igen komoly veszélyt jelent. Az Európai Unió országai közvedenül is érintettek e kérdésben, ezért kiemelt figyelmet fordítanak e probléma kezelésére. Az üvegházhatás további következményeiként említhetők a mind több emberéletet követelő, egyre gyakoribbá váló szélsőséges természeti katasztrófák. A szakemberek meggyőződése, hogy a villamos energia termelésben növelni kell az atomerőművek A Charon Bt. azonnali belépéssel felvesz 1 fő úszni tudó, Dunát kedvelő férfi dolgozót 35 éves korig kikötőgondnok munkakörbe. Jelentkezni személyesen a paksi kikötőben, vagya 06-20/9415-476-os Paks ^ telefonszámon lehet. SZ IRENAPROB A A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében lévő polgári védelmi szirénák működési próbájára kerül sor május 7-én (hétfőn) 13.00 órakor: rövidített megszólaltatású, 6 másodperc időtartamú „morgató” jel, majd 13.10-kor a „riadó elmúlt”, másfél perces jel lesz hallható. A szirénák megszólalása csak a rendszer próbája, tehát semmiféle intézkedést nem kell tenni. Kérjük az ön és családtagjai szíves megértését, mivel a szirénák gyakoribb ellenőrzése az Önök biztonsága érdekében történik. Tapasztalatairól, észrevételeiről kérjük, szíveskedjen tájékoztatni az illetékes polgármesteri hivatalt, illetve a polgári védelmi parancsnokságot (Szekszárd: 74/312- 838, 74/311-027, Paks: 75/310-830, Tamási: 74/471- 243, Dombóvár: 74/465-814). Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Parancsnokság szerepét, korszerű, új típusú (hidrogén üzemű) járművekre kell áttérni, fokozni kell az energia-megtakarítást, s a kihasználadan területeken világszerte erdőket kell telepíteni. Sződi Imre agrár- és növényvédő üzemmérnök a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezéséről szóló előadásában abból indult ki, hogy egy ádagos, komfortosnak mondott háztartásban több olyan műszaki cikk, illetve gép üzemel, amelynek működtetéséhez áram szükséges. Ennek előállításához a hagyományos, tehát fa-, szén-, gázolaj-, vagy éppen földgázalapú létesítmény szükséges, ami rengeteg oxigént von el a légkörből, ugyanakkor széndioxidot bocsát ki. Az urán alapú folyamat ezzel szemben nem jár oxigénelvonással, a légkört pedig nem terhek üvegházhatású gázokkal. Sződi Imre emlékeztetett arra, hogy amennyiben ma valaki úgy döntene, kiváltja az atomerőművet, akkor ez a jelenlegihez képest mintegy tizennyolcmillió tonna többlet-oxigénfogyasztással járna évente. A radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését célzó intézkedések az 1993- ban indult, hosszú távú nemzeti program részét képező kutatásokon alapulnak. Az előadáson Sződi Imre ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján kiválasztásra került az udvari és a bátaapáti helyszín. Köztudott, hogy a szakemberek végül ez utóbbi mellett döntöttek. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság hármas jelszavának megfelelően — „felelősséggel, biztonsággal, garanciával” — továbbra is igen körültekintően igyekeznek eljárni. Az utóbbi időszakban pénzügyi gondok adódtak, ezért — mondják a szakemberek — inkább csússzon a program megvalósítása, de nem engednek a minőségből. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok TEIT adatok környezed dózisegyenérték az állomásokon az épületekben teljesítmény nSv/h (ALNOR) nGy/h nGy/h Kalocsa 79 84 122 Foktő 78 67 99 Úszód 75 74 95 Dsztbenedek 73 77 120 Géderlak 81 87 114 Ordas-120 Bátya-96 Kiskőrös 65-Dunaföldvár 79-Paks 68 75 85 Gerjen-80 Fadd-90 87 Tengelic-73 88 Pusztah.-82 89 Dsztgyörgy 73-85 Szekszárd 74-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek az eltérő mértékegységek és mérési módszerek miatt csak arányaiban hasonlítható össze. Valamennyi mért érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/ kg-2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10 9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves ádag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
