Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-10-12 / 40. szám

4. oldal I Paksi Hírnök Pale» v*fo« 6a a kAmy6k lapja Koordinátori sajtótájékoztató Milyen változásokat hozott a törvény? Zalakaroson tartotta igazgatótanácsi ülését az Egészséges Városok Magyarországi Szö­vetsége - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet dr. Vöröss Endréne, a szervezet he­lyi koordinátora tartott a polgármesteri hivatalban. XII. évfolyam 40. szám Ünnep a nagyszülőknek A szeptember végi ülésről szólva az egészségneveló el­mondta: fel kell mérni, hogy a nemdohányzók védelmé­ben hozott törvény milyen változásokat hozott az in­tézmények életében. Van-e például dohányzást tiltó, illet­ve olyan tábla, mely arról tájé­koztatja a füstölni vágyókat, hol hódolhatnak szenvedé­lyüknek. Az ülésen szó esett még a november 9-11. között Nagy­kanizsa és Zalakaros szerve­zésében lebonyolítandó szö­vetségi közgyűlésről és szim­póziumról. Ennek célja az Egészséges Városok mozga­lom tapasztalataira építve le­hetőséget biztosítani az el­ért eredmények alapján az Egészséges Városok Ma­gyarországi Szövetségének a Nemzeti Egészségfejlesz­tési Programban vállalható feladatainak megfogalma­zására. Emellett segítséget szeretnének nyújtani a he­lyi szinteken tevékenykedő egészségfejlesztési szak­embereknek és az érdeklő­dő önkormányzatok mun­katársainak a tervezhető he­lyi egészség- és kömyezetfej­­lesztesi programok céljainak megfogalmazásához és meg­valósításához.El kívánják érni azt is, hogy a helyi egészség­­fejlesztési programok szerve­zésekor megfelelő hang­súlyt kapjanak az Egés­zségügyi Világszervezet „Egészséget mindenkinek a 21. században!” elnevezé­sű felhívás európai egés­zségpolitikájának alapelvei: az egyenlő esélyek, a multiszektorialitás és a helyi közösségek fejlesztésének kérdései.Tervezett munkacso­portok: Helyi Egészségfejlesztési Tervezés (környezet-egész­ségügyi akcióprogramok); Értékelő rendszerek, moni­­torozás;Életmódi kérdések­kel kapcsolatos programok, kutatások, további felada­tok. Harmadik éve annak, hogy a Hétszinvirág óvoda csemetéi az Idősek Világnapja alkalmá­ból vendégül látják nagyszülei­­ket, egyúttal műsorral kedves­kednek nekik. Ilyenkor saját készítésű sütemény és kompót kerül az asztalra. A zsúfolásig megtelt terem­ben Haholt Miklósné óvo­davezető köszöntötte a vendégeket. Beszédében ki­emelte: a nagyszülők napja­inkban fontos szerepet tölte­nek be a családban. Kivétele­zett helyzetben vannak azok Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után a habsburgok intő példát kíván­a családok, amelyek közelük­ben tudhatják a nagyszülő­ket. így lehetőségük adódik, hogy a szülők válláról leve­gyék valamelyest a terhet, akár azáltal is, hogy például hazaviszik a gyereket az óvo­dából. Ezután következett a nagycsoportosok műsora, melyet a nagyszülők megha­­tódottsággal és örömmel néztek végig. A csoportszo­ba-látogatás során sütemény, apró ajándékok, gyümölcssa­láta és sok-sok finomság vár­ta a nyugdíjasokat. rországon. A több mint egy órás megemlékezésen nemcsak az 1949-ben történtekre tekin­Vértanúkra emlékezünk Galéria a gimiben 55 év. Pontosan ennyi ideje, 1945. október 1-én kezdődött meg a tanítás az Anna utcai Széniczey-kúriában. Akkoriban az „Állami Kereskedelmi Kö­zépiskola Előkészítő Tanfo­lyamnak” egy híján száz beirat­kozott fiú és lány nebulója volt. Azóta ötvenöt esztendő telt el, az intézmény pedig még ma is működik. Igaz, az épület, a tanári kar, a diákok, az oktatási irányok változtak, sót az intéz­mény neve is. A Vak Bottyán Gimnázium harminchat éve a Dózsa György utca 103. szám alatt található. Az mtézmény tanulói a ta­nárokkal és a szülőkkel együtt ünnepeltek szeptem­ber 29-én, amiről a múlt heti Paksi Hírnökben már beszá­moltunk. Ezúttal a gimnázium Az akvarellektől, a grafiká­kon át a tussal készült képekig a Vak Bottyán Gimnázium di­ákjai a technikai fortélyok va­lóságos tárházát vonultatták fel - rászolgálva ezzel az ér­deklődő közönség elismerésé­re. Ugyanez a változatosság jelent meg a témaválasztások­ban is. Portrék, aktok, csendéletek, tájképek sora­koztak egymás mellett. Visz­­szafogott és harsogó, finom és erőteljes, könnyed és sú­lyos, megszokott és megle­pő — minden kép más és más, ugyanúgy, ahogyan alkotóik. A müvek egyúttal a formálódó személyiség, az alkotó lelki vi­lágának, pillanatnyi érzéseinek egyfajta lenyomatat is adják. A kiállítás nem csak ettől izgal­mas, változatos, hanem attól a kulturális eseményéről ejtünk szót. Az évfordulós rendezvényso­rozat délutánján László Ko­vács Gyula az ünnepi alka­lomra megjelent diákköltők és írók munkait tartalmazó anto­lógiát méltatta meleg sza­vaiddal. A gimnázium folyosó­in látható „Gimi Galéria” megnyitóján pedig dr. Rosner Gyula kiemelte: a munkák igazán magas színvonalat képviselnek, s ezért megér­demlik, hogy a nagyközön­ség is megcsodálhassa eze­ket. sokszínűségtől is, amit ezek az alkotások tükröztek. Mint megtudtuk, a rajzórák Takács Éva irányításával zaj­lanak. Az ő lelkesedése, oda­adó szeretete is kellett ahhoz, hogy ilyen élményszámba me­nő alkotások szülessenek. Ta­kács Éva lapunknak elmondta: a legtehetségesebb és a „legérdeklódőbb” diákokkal külön is foglalkozik, egyúttal biztosítja számukra azt a szakmai hátteret, amelyben a nebulók a maximális tu­dást és tehetséget hozhatják ki magukból. Az iskolai munkákból rendszeresen (negyedévente) terveznek kiál­lításokat, s a képek nem ritkán egy-egy téma, illetve alkalom köré csoportosulnak. Mi a magunk részéről a diá­koknak, ezzel együtt a taná­roknak és az iskola vezetésé­nek ezúton is csak gratulálha­tunk. Ott, ahol ilyen sok fi­gyelemre méltó alkotás látha­tó, s a tanulók szemlátomást nagy kedvvel vesznek részt a művészi munkában, azok is közel kerülnek a művészet­hez, akik nem jelennek meg kiállítóként a tárlatokon. Maj­dani otthonaik falán'azonban biztosan szemet gyönyörköd­tető, szívet és lelket megérin­tő képek láthatók majd. Egy­koron esetleg azt is elmond­hatják, hogy az alkotóval együtt jártak gimibe. tak állítani a birodalom nem­zetiségei számára, ezért Ferenc József teljhatalmat adott a vé­res kezű Haynau tábornoknak. Ennek következtében 1849. október hatodikán kivégez­ték Pesten Batthyány La­jost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét és Aradon a szabadságharc tizen­három vezető tábornokát. (A vádpontokban többek között árulás is szerepelt, holott a császár jóváhagyta a magyar honvédség létrehozását.) Pénteken a Városi Könyvtár­ban tartott megemlékezést az 1849-es eseményekről Beke György, József Attila díjas író, aki újságíróként kezdte pálya­futását. Az erdélyi származású publicista 1989. óta él Magya­tett vissza, hanem felhívta a hallgatóság figyelmét a tavaly, Aradon történt eseményekre is. Mára már javult a helyzet. A külföldön élő magyarok is szabadon adózhatnak nemzeti hőseink emlékének. A szemmel láthatóan is ér­zelmekkel átszőtt emlékezés után író-olvasó találkozóval zárult az este. Az ünnephez híven a történelem maradt a téma, hiszen Beke György e téren műkedvelőnek számít. A múlt megítélése azonban megosztotta a hallgatósá­got, s éppen patetikus szópár­baj kezdett kialakulni, amikor a szervezők kimondták a vég­szót. A jelenlévők számára mindenesetre tanulságos volt az este. Miért szerelik a gyerekek Paksot? Ugyancsak szűkösnek bizo­nyult kicsiny szerkesztőségünk hétfőn délután; a „Miért szere­tem Paksot?” címmel általános- és középiskolás diákok számára meghirdetett pályázatunk részt­vevőit ugyanis amolyan összeg­ző-értékelő beszélgetésre invitál­tuk. A három paksi iskolából (ESZI, Bezerédj, Móra Ferenc) összesen negyvenkét írás ér­kezett. Az első felhívást augusz­tus 31-ei számunkban tettük kö­zé, s beérkezési határidőként szeptember 29-ét jelöltük meg, ezt azonban - a pályázók kérése­re - néhány nappal kitoltuk. Mi tagadás, kezdetben volt bennünk némi drukk (Hány pá­lyázat érkezik? Milyen írásokat küldenek? Érkezik-e értékelhető írás?), s kezdeti szorongásunk az első pályázat beérkezésekor ol­dódott fel (igaz, csak részben). Néhány nap múlva aztán — leg­nagyobb örömünkre — szép sor­ban megérkezett a többi írás is. A pályázatok nagy része el­sősorban Paks nevezetessége­it emeli ki, kitér a város főbb kulturális rendezvényeire, meg­említi a különféle sportolási es szórakozási lehetősegeket (igaz, az írásokban ezzel kapcsolatos kritika is megjelenik: „sajnos ke­vés a fiatalok szórakozási lehető­sége, a mozin és a diszkón kívül szinte nincs is más”). Nagyon sokan megjegyezték, hogy igen büszkék az erőműre („ami sok embernek ad munkahelyet, meg­élhetést és az ország majd felé­nek áramot”) és Atom Antira („fantasztikus ünnep volt a visz­­szaérkezése, az egesz város az utcán tolongott azon az éjsza­kán”), de a felsorolásban sze­repel még a Városi Művelő­dési Központ, a Duna-part, az Erzsébet Szálló, a Tan­uszoda, a Halászcsárda, a Dózsa György út, a lakótelep és a múzeum (a sor korántsem teljes!) Elsősorban azokat az írásokat díjaztuk, amelyek ezen túlmenően némi pluszt is tar­talmaztak (személyes emlé­keken alapuló rövid történet, közvetlen hangvétel, olvas­mányos stílus). A középisko­lás kategóriában két pályázat érkezett, ezért úgy döntöttünk, hogy az általános iskolások kö­zül ketten részesülnek harma­dik díjban. A pályázaton részt vettek: Kundra Katalin, ifj. Nagypál Ist­ván, Kém Attila, Molnár Aman­da, Deli Zsanett, Weisz Ágnes, Molnár Dóra, Sárközi Fanni, Barnabás Borbála, Hevesi Gyöngyi, Várszegi Eszter, Ko­szorús Csaba, Blazsek Peáta, Kálya Kata, Cziczer Ágnes, Frányó Krisztina, Katz Kmga, Metzger Adél, Csajághy Eszter, Lehőcz Diána, Lengyel Zita, Pintér Anita, Kalya Bahnt, Mez­ősi Árpád, Szucsan Szintia, Patai Péter, Czekmaister Dóra, Puch Zoltán, Szabó Péter, Szabó Haj­nalka, Kozák Sándor, Balogh Andrea, Bérdi Katalin, Nyitni Tímea, Burai Andrea, Bucsi Ág­nes, Poót József, Szilágyi István, Pfeffer Árpád, Nyitrai Éva, Bor Veronika, Kópis Ildikó. Helyezettek Középiskolás kategória: I. Kundra Katalin; II. ifj. Nagypál István - aki elsőként juttatta el hoz­zánk pályázatát (ezért a Paksi HjrnÖK különdíját is elnyerte). Általános iskolás kategória: I. Szabó Hajnalka (7. oszt.); II. Poór József (8. oszt.) III. Pintér Anita (8. oszt.), Kálya Bálint (8. oszt.) Gratulálunk! Nyereményüket a Paksi Hírnök szerkesztőségében vehetik át minden hétköznap 08.00 és 16.00 között. (Jövő heti számunkban Kundra Katalin írását közöljük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom