Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-02-17 / 6. szám

6. oldal XII. évfolyam 6. szám Eszmecsere a nukleáris ipar jövőjéről A "Helyi Demokráciák és Atomerőművek" című euró­pai konferencia nemrég Brüsz­­szelben adott lehetőséget a nukleáris iparral rendelkező országok civil szervezeteinek a tapasztalatcserére. Kemenes László, a Paksi Atomerőmű Részvénytársa­ság Tájékoztató- és Látoga­tó Központjának munkatár­sa Bor Imrével, Paks pol­gármesterével és Török Gusztáv Andorral, a TEIT ÍTársadalmi Ellenőrző In­­ormációs Társulás) elnöké­vel járt Belgiumban. Kemenes László elmondta: a kétnapos konferencia öt témá­ban nyújtott eszmecsere­lehetőséget. Legérdekesebb téma volt az atomerőművek leszerelése utáni élet: az erő­művek működése alatt kiépí­tett infrastruktúra és a kapcso­lódó ipar hasznosítása. Ugyan­csak nagy érdeklődés kísérte az erőművek bővítésének, és az élettartam megnövelé­sének témakörét. Ez a paksia­kat különösen érintette, hiszen működésének félidejéhez ért az I-es blokk - mondta Kemenes. A konferencia résztvevői ar­ról is tanácskoztak, hogy az egyes országok milyen helyi tapasztalatokkal rendelkeznek az atomenergia megítélésé­vel kapcsolatban és a tele­pülések hogyan élnek egvütt az atomerőművek­kel. Kemenes László a konferen­cia tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: habár az európai országok más-más nukleáris háttérrel rendelkeznek, mégis számtalan olyan ödettel képe­sek előállni, melyek akár hazai viszonylatban is hasznosítha­tók. Egységben az erő Néha egész egyszerű dolgo­kon múlik, hogy a tűzoltó hős vagy hősi halott lesz-e. Min­den lánglovas tudatában van annak, hogy veszélyekkel jár munkája, legtöbben mégis op­rolják. Míg a tűzoltók napi fela­datukat végzik, a diszpécser a monitort fürkészi, amely a laktanya mozgását ellenőrzi. A fekete kabátos és tűzoltó­timisták és rendüledenül biza­kodók. Az atomerőmű területén im­pozáns épületben várják a ri­asztást. Schreiner István Tűzoltási és Kárelhárítási szakágazat­vezető az ország egyik leg­korszerűbben felszerelt léte­sítményi tűzoltóságán dol­gozik. Elmondta: az a cél, hogy - a nemrégiben Európá­ban elsőként ISO minősítést szerzett egység - a legmaga­sabb színvonalon végezhesse munkáját. A magasban és a mélyben történő mentési munkákhoz több speciális esz­közzel rendelkeznek. A mű­szerek és a szerszámok pontos kezelése, valamint a speciális ruhák használata elengedhetet­len feltétele az itteni tevékeny­ségnek. Amikor nem a lángok­kal viaskodnak, a kárelhárítási és mentési feladatokat gyako­csuklyás, hatvanfős állo­mány készenléti alakulata - ha szükséges - néhány perc alatt képes elhagyni az épü­letet. Bőhm Péter parancsnok szerint Európában egyedü­lálló egyéni védőfelszerelés­sel rendelkeznek, s itt talál­ható a kontinens egyetíen "magasba emelője" is. A tech­nika üzemeltetése az önkor­mányzati tűzoltóságtól eltérő rendszerben működik, hiszen munkájuk az épületen belüli tűzoltásra specializálódik. A tűzoltókat kiválogatása egyesével történik, és számta­lan vizsgálat dönti el, hogy a jelentkező alkalmas-e a munka elvégzésére. Jól tudják: egy­ségben az erő, és az összehan­golt munkához fegyelmezett, jól képzett tűzoltókra van szükség. Paksi Hírnök Pak» váró* és a környék lapja A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körze­tében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye januárban, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Tár­sulás (TEIT), illetve a PA Rt. Által mérve Települések PA Rt. TEIT által mért adatok (nGy/h) szabadban PA Rt. TEIT által mért adatok (nGy/h) szabadban Kalocsa 76 81 91 127 Foktő 75 61 91 101 Úszód 71 65 86 106 Dunaszentbenedek 74 79 102 113 Géderlak 71 76 95 119 Ordas­­-105 Bátya­­-95 Paks 64 76*-86 Gerjen-85**-98 Fadd-81**-93 Tengelic 96 86-84 Pusztahencse-66**-89 Dunaszentgyörgy 76 92-93 Kiskőrös 61-­­Szekszárd 55-62 (ANTSZ tető) -Dunafoldvár 65-­­Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül össze­hasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A ” jelentése, ezen a he­lyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hiva­talok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítmenyenek szabad terben illetve épületben általában tapasztal­ható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a követ­keztetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai novem­berben olyan kicsik voltak, nogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lenetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 01.18. 0,060 Bq/1 0,060 Bq/1 0,061 Bq/1 0,062 Bq/1 Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a termé­szetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhu­zamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dozisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysé­ge: 1 Gy/h (gray/ora). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilli­­árdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kör­nyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítmé­nyének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb értek 84 nGy/h (a C20 mérő­állomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő Tehet, következésképp a tőlük szárma­zó gamma-sugarzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A sza­badban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épü­letek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív Koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában má­sodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m , ejtsd „bekérd”...) TEIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom