Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-02-17 / 6. szám
4. oldal XII. évfolyam 6. szám Paksi Hírnök Pala váró« é« a környék lapja Zsillé Gábor: Elmúlik ez is... Elmúlik ez is az összehányt utcákon %sírpapírok fogócskádnak zörögnek egyre a szél monoton tölcsérében köd porfelhő kavarog a lépcsők megszakadt ívén nyalábok lépkednek tovább arcod salakja elpereg s koponyák pírja világít a kéntől terhes füstben mindig marad egy állkapocs mely igéket jelzőket mormol foszlik forrósodik enyész kimarjuk fonnyadt tárgytalan Kettős évforduló az evangélikus templom Mária néni fél évszázada Kilencven esztendeje, egy vasárnapi délelőttön az újvidéki evangélikus templom harangja istentiszteletre hívta a gyülekezetét, amely azokban a pillanatokban egy újszülöttel gyarapodott. Hoffmann Mária február 13-án, vasárnap ünnepelte kilencvenedik születésnapját, együtt a paksi evangélikus gyülekezettel. A köszöntés nem csupán ennek a szép évfordulónak szólt, Mária néni éppen fél évszázada szolgálja a paksi evangélikus közösséget kántorként. Az orgona ma is szépen, tisztán szólal meg keze alatt. Az ünnepi istentisztelet a liturgia szerint folyt vasárnap is, ám az igehirdetés után kedves, szívhez szóló ünnepség következett. Mária néni meghatottan fogadta a kettős jubileum alkalmából feléje irányuló szeretetet. A muzsikával evangéliumot hirdetett mondta Pintér János esperes, aki a németországi tanulmányúton lévő Szabó Vilmos Bélát helyettesíti a lelkészi szolgálat-Megjelent a Sétatér 4. száma Január 28-án ünnepelte harmadik születésnapját a Sétatér című, pécsi szerkesztésű, mintegy ötszáz példányban megjelenő transzkulturális folyóirat, amelynek célja, hogy szellemi hidat építsen Tolna és Baranya, valamint Somogy megye között. A kiadvány elején — . mintegy útmutatóként - Dsida Jenő: Hogyan kell verset olvasni? című 1937-ben, Kolozsvárott megjelent írásának részlete olvasható.- Mintha elfelejtettünk volna verset olvasni — mondja László-Kovács Gyula. — Dsida Jenő írása tudatosan, éppen ezért került a folyóirat elejére. A Sétatér, mint elnevezése is mutatja: transzkulturális, ami azt jelenti, hogy kultúrák találkozását próbálja összefogni, tehát nem kirekesztő, hanem éppen ellenkezőleg, befogadó. Általános iskolás gyerekek írásai éppúgy megtalálhatók a folyóiratban, mint az elismert, előzőleg nevet szerzett, esetleg már önálló kötettel rendelkező íróké, költőké. A főszerkesztő, dr. Vadas Gyula igen nagy tisztelője az erdélyi kultúrának, ami abban is megmutatkozik, hogy szinte minden szám tartalmaz erdélyi vonatkozású írásokat. Ez az illusztrációs anyagban is tükröződik: a korabeli Kolozsvárt ábrázoló fényképek “színesítik” a mostani számot. Egyeden irányvonalat követ a folyóirat: szépen, magyarul kell szólnia minden írásnak. Részben szerkesztői felkérés alapján, részben önként jelentkeznek a szerzők. A célok között irodalomtörténeti vonatkozású, tanulmány jellegű írások megjelentetése is szerepel: Illyés Gyuláról és — a már klasszikusnak számító — Baka Istvánról, Szekszárd szülöttéről is. A tetszetős külalakú, áttekinthető, könnyen olvasható, pozitív szerkesztési elvet követő folyóirat financiális gondokkal küzd, ám ennek ellenére hat számot terveznek megjelentetni ebben az esztendőben. Ezúton is kérik a szépirodalmat kedvelő olvasók támogatását: nemcsak anyagiakkal, hanem irodalmi jellegű írásokkal is járuljanak hozzá a folyóirat elkészítéséhez. Miklós Imre ban. A gyülekezet lelkésze sem feledkezett meg Mária néni ünnepléséről, szép levélben köszöntötte a távolból, miképp Sólyom Károly nyugalmazott esperes is, aki harminckilenc éven keresztül vezette a paksi evangélikusokat, szinte egy időben kezdte szolgálatát Mária nénivel. Hoffmann Mária 1944-ben - az újvidéki bombázások elől menekülve — szüleivel együtt jött Paksra. Hazatértek, mert Mária néni ugyan Bácskában született, a család gyökerei azonban paksiak. Rokonokhoz jöttek, bátyjához, Inotai Imréhez, a Damjanich utcába. Ma is itt él Mária néni, négy generáció lakja a házat, összetartásban, boldogságban. Azóta elhunyt bátyjának lánya, Koch Józsefné, Gyöngyi mindössze fél esztendős volt, mikor Mária néni ideköltözött, ma már boldog nagymama ő is. A kántori tisztet 1950-ben, egy hónapra vállalta, Martos úrnak, a kántor-tanítónak le kellett mondania az iskola államosítása nyomán. Az egy hónapból hatszázszor annyi lett, kerek fél évszázada minden vasárnap, kéthetente szerda reggel szólal meg az orgona Mária néni keze alatt. Tisztán, hiba nélkül, talán erre a legbüszkébb Mária néni. Bizony fontos ez, hiszen, mint az esperes úr mondotta a köszöntő alkalmából, a muzsika is evangéliumot hirdet. Disznótor finn ízekkel • • Ez az On hirdetésének a helye! J^a/csi //irrt f>'A Festményvásár és kiállítás az ESZI aulájában február 23-án lO-18-iß. BALIKÓ GALÉRIA AJKA Gázkészülékek Beüzemelése, javítása, karbantartása. Szabó Tivadar, Paks, Kalap u. 20. Tel.: 75/312-827 A szúrás, amelynek a száznyolcvan kiló körüli disznó áldozatául esett, gyors volt és szakszerű, a legkényesebb állatvédők sem igen találhattak benne kifogásolni valót. A vendégeknek pedig igazi különlegesség, hiszen hazájukban, Finnországban ilyen évtizedek óta nem eshet meg. Ott ugyanis törvény tiltja az állatok háznál történő vágását, pedig valaha - az életük derekán járó vendégek nagyapái korában - kedves háziállatuk, a rénszarvas is gyakorta végezte életét a szúrókés nyomán. A loviisa-i küldöttség tagjai így csak az elbeszélésekből ismerhették a disznótort, egészen az elmúlt hét szombatjáig. Ekkor ugyanis a paksi Finlandia Kör Györkönybe, a szép pincefaluba invitálta a finn "rokonokat", ahol hamisítatlan magyar disznóvágást nézhettek végig. Már aki akarta, mert a szokatlan látvány, a vér többeket arra késztetett az északiak közül, hogy elforduljanak. Igaz, nem mindenki volt ilyen kényes, kamerák, fényképezőgépek kerültek elő, hogy megörökítsék a számukra rendkívüli eseményt. Az előítéletek a közeli pincében, a reggelihez bőséggel terített asztaloknál, a sok-sok finom disznóság láttán, végképp eloszlottak valamennyi vendégben. Es hogy a vendéglátók is tapasztalják, hogy a finnek sem vegetáriánusok, a kolbász, a szalámi, a disznósajt mellé rénszarvas-sonka is került. Mottó: A sajtó nemcsak a mánat szól, üzenet a jövőnek is A Paksi Közlöny 1883. márciusi számaiból szemelgettem a következő rövid híreket:- Lóösszeírás. Pakson a lóösszeírás befejeződött. E szerint van Pakson 355 kancza, 359 heréit, Kis Pakson 20 heréit, 50 kancza, öszszesen 784 drb, és ezeken felül még 99 csikó, összes ló állomány 883 drb.- Étterem megnyitás. Van szerencsém a n.é. közönségnek szíves tudomására hozni, miszerint folyó évi március 1- én Pakson a Malom-utcában, saját házamban a műveltebb közönség igényeinek megfelelő éttermet nyitottam, a hol is kitűnő meleg és hideg ételek, kitűnő hegyi borok és kőbányai sör fog kiszolgáltatni. Étkezésre havonkénti jutányosán előfizethetni. Minden héten kétszer esténkint zene. Büttl Anna.- Végrehajtás az utczán. R. D. paksi izraelitát az adóvégrehajtó az utczán zálogolta meg, miután otthon semmije nincs,- mindene másé, tehát a végrehajtó elvette tőle az utczán zsebóráját. De már ha zsidó is a mi R.D. barátunk, - ha nem volna is igaz, hogy az övé mindene amit más nevén bír, Magyarország közpénztára mégsem sülylyedhet az útonállók közé.- Paks város képviselő testületé elhatározta, hogy netáni tűzveszély esetén a tűzveszély helyszínére az első fecskendővel érkező fuvaros 5 frt, - a második 2 frt, a többiek 1-1 frt. - az első vizes lajttal beérkező fuvaros 2 irtot kap a város pénztárából. Ezen felül minden tűzesetnél a lajt fuvarosok és egyéb a tűzveszély helyszínére vizet hordó fuvarosok díja félnaponként 2 frt, egy naponként 4 frt díjat kapnak, mely díjak féléjre 2 frt 50 kra, egész éjekre 5 frt-ra emeltetnek.- Időjárásunk alighanem eltévesztette a kalendáriumot. Húsvét hidegebb mint karácsony, napos tavaszi időre csikorgós hideg reggel, hó, szél, sár, fagy a legváltozatosabb guodlibetben (egyveleg) összezagyválva, ez hű képe időjárásunknak. Ha azt írjuk, hogy végre bekövetkezett a tavasz, más napra bosszúból be fagy a tentatartó, egyik nap pőrén is izzadunk, másikon bundában is fázunk, ha ilyen a március, milyen lesz az április ?- A nagy szél a paksi plébánia kert falát mely az utczára szolgált márczius 28-án ledöntötte. Heti vásárkor ott szoktak a csizmadiák állani, s ezer szerencse, hogy nem ilyen alkalomkor történt e dolog, mert borzasztó szerencsétlenség támadhatott volna.- béri -
