Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-10-26 / 42. szám

12. oldal 1 & Paksi Hírnök I Pák* váró* é* a környék lapja •;! Tudósításaink Hubert István támogatásával 1______ készültek! XII. évfolyam 42. szám NB /., A-csoport, 5. forduló Hibátlanul tovább, tovább! ASE - NYKE-lsobau 105-78 [21-18, 42-34, 74-55) A sikeresen, bár kevésnek tűnő előny megszerzésével végződő hétközi Koracs kupa­­mérkőzés után a Nyíregyházának jutott osztályrészéül a Gesztenyés úti vizit. A három ex­­paksit a soraiban tudó nyírségiek legfeljebb abban bízhattak, hogy vendéglátójukból sokat vett ki az olaszok elleni győzelem. Kezdetben valóban úgy tűnt, fáradtak a mieink. Nem úgy védekezett a gárda, ahogy vártuk, s támadásban is több volt a hiba annál, mint amit a mérkőzések ezen szakaszában szoktunk látni Mészároséktól. Feltűnő volt, hogy a csapat egyik, ha nem a legjobb triplavetőjé­nek, Lukminasnak sehogy sem sikerült hárompon­tost dobni, pedig hét perc alatt négyszer is próbál­kozhatott. Az első néhány perc tehát a vendégeké volt, Ricks triplájával már néggyel ment az NYKE. A további­akban is hullámzó volt a csa­pat szereplése. Czigler pa­­lánkszakító zsákolása után kivédekeztünk ugyan egy tá­madást, Davis azonban elad­ta a játékszert, Korcsok pe­dig duplázott. 15-16, ám mint kiderült, ekkor vezet­tek utoljára vendégeink. A könyökét fájlaló, mégis nyol­cadik pontját szerző Czigler ugyanis azonnal visszasze­rezte az előnyt. A második negyed triplacsatával indult: Rajkó, Pavlovics, majd Mé­száros is beszórt egyet, így hattal vezettünk. A félidő utolsó négy percében las­san ugyan, de elkezdett nőni a két csapat közti kü­lönbség, s Fodor utolsó pillanatban beszórt hár­masa révén nyolccal meg­ugrott az Atom. A második játékrészben sajnos folytatódott a rossz napot kifogó Lukminas so­rozata, ami el is kedvedení­­tette a vajkezű bedobót. Erezte, nem megy, s volt, hogy az őt őrző Mérésznek odavert egy támadásunk alatt. A bírók kiszúrták, a litván személyit kapott, ami­nek jogosságát maga az érintett is elismerte. No de nem azért van Pakson Czigler, Mészáros, Davis és a többiek, hogy ilyenkor ne vállalják át a feladat dan­dárját (közben persze báto­rították is a litvánt). Mészá­ros remek labdával szolgálta ki centerünket, aki óriási erővel húzta a gyűrűbe a labdát, majd legnagyobb örömünkre Lukminas ha­todik kísérlete - ezúttal jobbról — végre beakadt. Ezzel egy csapásra bein­dult a paksi úthenger: Ér­sek triplája és Davis ellenáll­hatatlan zsákolása zárta a harmadik negyedet. Az első húsz perc után nehezen el­érhetőnek látszó száz pont már nem tűnt olyan távoli­nak. .. Sokkal összeszedetteb­ben kosarazott ekkor már a Paks, mint tette azt a mér­kőzés első részében. A Nyír­egyházát hárman tartották harminc pont alatt: Ricks, Pavlovics és a nagy szünet után magára találó Krivacevic. „Százat ne­kik!” — követelte a közönség a csapattól, s ők ebben is ki akarták szolgálni szurkolói­kat. Mészáros, Érsek, s újra a válogatott irányítója juttatta karnyújtásnyira a gárdát a 100-hoz. Ezt végül Rajkó érte el jobbról egy remek ívű duplával. Ez annyira feldobta Zsoltot, hogy újabb öt ponttal terhelte meg Rezák mester továbbra is nyereden együttesének háló­ját. Hétvégén az olasz túrát követően az Albacomp ál­tal agyonvert Soproni Aszok fogadja lendületben lévő csapatunkat. Vöröss Endre „Egy család vagyunk” Ez a jelmondata a Nemzet­közi Sakk Szövetségnek, a FIDE-nek, s ez a család egyre népesebb. A világ szinte minden táján játsszák ezt az ősi játékot, mely a kezdetek­től fogva őrzi vezető helyét az észtomák között. Városunk sakknagymestere, Ács Péter sokat beszélhetne arról, hogy a világeseményeken milyen nemzetiségű ellenfe­lekkel kellett már a véglete­kig kiegyenlített partikat vívnia. Mindenütt szívesen sakkoznak tehát az emberek, emlékműve mégsem épült még a sakkozásnak. Eddig! Szom­baton ugyanis Pakson ünne­pélyes keretek között átad­ták Pauer Gyula Munkácsy Gyula-díjas szobrászművész alkotását, a királyt ábrázoló obeliszket, amelyek tetején a kereszt - akárcsak Szent Ist­ván koronáján — ferdén áll. A millennium évében ez legaláb­bis stílszerű. A tréfát félretéve felmerül a kérdés: miért Pak­son? Elsősorban persze azért, mert városunk vállalta az emlékmű felállításának költségeit, másrészt pedig azért, mert első osztályú NB II. Dráva, „A” csoport, 14., utolsó forduló Vábró József búcsúmeccse?- Balatoniéile 1-2 (1-1) A PSE utolsó ellenfele az él­lovas Balatonlelle volt, s bi­zony nem a vendégeken mú­lott, hogy a 15. percben nem kellett középkezdéshez feláll­­niuk. Fejes nagyszerűen adott be jobbról, a középen, a kaputól hat(!) méterre álló Benedeczki földre lefejelt labdája azonban elakadt Gyenesben. Ami aztán nem jött össze tisztán paksi koope­­rálásban, az sikerült lellei segít­séggel. A 25. percben Szaba­di tette középre a bogyót balról, a beadása viszont pon­tatlan volt, úgy tűnt tehát, fel­szabadul a vendégek kapuja. A játékba hozott Kiss azonban - nem kis megdöbbenést kivált­va játékostársaiból - csatár­erényeket csillogtatva saját kapujának jobb alsó sarkát vette célba. A pettyes a jobb vasról keresztbe gurult a gólvonalon, majd a túlsó vasnál álló Fritz bepofozta a hálóba. 1-0. Sokáig nem örül­hettünk. .. Fél órája tartott az öldöklőnek azért nem mond­ható összecsapás. Fejes vesztette el a labdát saját hálójától mintegy harminc méterre. Takács elfutott a jobbszélen, pontosan gurí­tott a jobbkötőben érkező Silimonhoz, aki kis igazítás után tizenháromról kilőtte a jobb alsót. 1-1. Az elvesztett labda teljesen összetörte Fe­jest, eztán még árnyéka sem tudott lenni a házi gólkirály saját magának. A 38. minu­­tumban „simán” kivezette az alapvonalon a játékszert, a szokásos mérgelődésének el­maradása azonban jelezte: ez nem AZ a Fejes Zoli, aki mindent megtesz a győzele­mért. A második félidő is paksi fölénnyel indult. A 49. perc­ben Fntz hámozta át magát a jobbhátvéden, meglódult az alapvonal felé, beadása azon­ban átszállt Szabadi feje fölött. Nagy helyzet volt. Kevéssel később még nagyobb lehető­ség maradt kihasználatlanul. Szilágyi próbált lefordulni tize­£ fc portás. A 67. percben megis­métlődött a 15. percebn ese­ménysora, azzal a nem elha­nyagolható különbséggel, hogy most Takács adott jobbról középre, továbbá ogy az érkező Pécsi - ahogy kell - befejelte a lasz­tit a bal alsóba. 1-2. A hajrá­ban három perc alatt négy, száz százalékos ziccert terem­tettek a látogatók Licker ka­pujánál, ám vagy rosszul cé­­oztak, vagy ,Xiksi” védett óriásit. Maradt tehát az 1-2, a kérdés már csak az, Vábró marad-e a kispadon, s hogy kikkel lehet megerő­síteni a játékoskeretet. Mindehhez persze pénz kell, ám remeny van arra, hogy az új szakosztályve­zető, Kovács Sándor revén a paksi vállalkozók a zöld­­fehérek mellé állnak. Ha ez így lesz, csak felfelé ve­zethet az út, s újra öröm lesz Pakson focimeccsre járni. sakkcsapatunk évről évre jobb, erősebb formát mutat. Az egykori olimpikon, Csőm István és a következő, két év múlva esedékes olimpián való szereplésre már nagy eséllyel pályázó Ács Péter révén két olyan sakkozónk is van (nem beszélve itt a még fiatalabb korosztályos válogatottakról), akik rangot, elismerést vívtak már ki hazánkban. Ők az Atomerőmű SE versenyzői, így nem meglepetés, hogy a zarándokhelynek szánt szo­bor megvalósításában fon­tos szerep jutott a Paksi Atomerőmű Rt-nek is. A cégre a továbbiakban is meg­határozó szerep hárul abban, hogy 2002-ben valóban legyen paksi sakkozó az olimpián. Ácsnak erre minden esélye megvan, s Péter, ha erre lehe­tősége lesz, élni is fog vele. Öregbítheti ezzel városunk és nem utolsósorban az erőmű hírnevét, s akkor az ó neve is ott virít majd az emlékművön. Ez a jövő, a jelen viszont az, hogy a szombaton kezdődő olimpián színeinket képviselő csapat egy része letette az olimpiai esküt, majd Maróczy Gézáról, az egyeden magyar olimpikonról, aki első­­táblásként két arany- (1927, 1936) és egy ezüstéremre (1930) vezette válogatottunkat, elkeresztelték az építmény előtt húzódó sétányt. A mai­ak között is van, akinek esélye lehet e tett megismédésére. Lékó Péter így látja: 1982 óta csak a lányok nevét lehetet fel­jegyezni, de nem baj. Most majd mi lépünk a színre!” A Polgár Judittal felálló férficsa­pat valóban jó eséllyel veheti fel a versenyt akár még az oro­szokkal is. Paksi Hírnök Paks város és a környék lapja Kiadja a Himök-2000 Bt. Kiadásért felel a Bt. ügyvezetője Főszerkesztő: Miklós Imre Társszerkesztők: Seregély Erzsébet Vöröss Endre Szerkesztőségi titkár: Rolléder Mária Szerkesztőség: 7030 Paks, Dózsa György út 51-53. 7031 Paks, Pf: 20. himok@matavnet.hu Tel/Fax: 75/313-522 Telefon: 510-126 Készült: Kaloprint Kft. Kalocsa Felelős vezető: Illés János ügyvezető igazgató HU ISSN: 0865-560X Nyolc vereség, mindössze kilenc pont. Ezt tudta felmutatni Vábró József együttese a nyolccsapatos csoportban. Legyőz­ték - kétszer is! — a Decset, pontot raboltak idehaza Baranya megye megerősített bajnokától, a Szentlőnnctől, idegenben pedig nem kaptak ki Beremenden és Nagyberkiben. Pakstol távol tehát több pontot szereztek, mint a Fehérvári úton. nőt méternyire a kaputól. El­lenlábasa a ketrecét messze el­hagyó Gyenes volt. Mindket­ten a földre rogytak, a labda Eedig az abszolút gólhelyzet­en Tévő Krepszhez került, aki azonban képtelen volt a háló­ba találni. Két percre rá Fejes lépett ki a lesre játszó védők között, akár vezethette is vol­na még a labdát, ám ő 25-ról át akart emelni a kapuson. Gyenes óriási robinzonáddal szögletre tolta a bogyót. Az 59. játékpercben Krepsz a 16-oson belül kapura for­dult, ekkor azonban buk­tatták. Tatai játékvezető síjpja néma maradt. Az utol­só paksi helyzet Fritz előtt alakult ki. Jo cselekkel tört kapura, a lövésre azonban mar nem maradt ereje. Ekkor ébredt a Lelle, s pillanatokon belül megszórhatta volna vendéglátóját. Egy támadáson belül előbb Hosszú, majd Pé­csi lőhetett volna gólt, Licker védett, egy perccelkésóbb pe­dig Takács lövését ütötte ki a

Next

/
Oldalképek
Tartalom