Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-10-05 / 39. szám
6. oldal XII. évfolyam 39. szám Paksi Hírnök Hak« v*ro« ét • környék lapja V. Nemzetközi Atomtechnikai Szimpózium Egy csónakban evezünk A jelképnek választott csónakban fiatalok és idősebbek egyszerre szelik a vizet, ezzel is jelezve: egy csónakban ülünk, együtt evezünk. Az október 4- e és 6-a között zajló Nemzetközi Atomtechnikai Szimpózium ezúttal ötödik alkalommal invitálja — mint az a szlogenben is olvasható - „együttgondolkodásra” az érdeklődőket. Bagdy László alpolgármester (lévén ó maga is eróműves: a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. főmunkatársa) szerint a rendezvény azért kapott helyet a város millenniumi rendezvényei között, mivel a szimpózium kitűnő alkalom arra, hogy az elmúló ezredévre visszatekintve egyúttal a jövőnkről is elgondolkodjunk.- Hiszem és vallom, hogy a város legújabb kori történelmének ez lesz a legszínvonalasabb rendezvénye - fogalmazott Kováts Balázs, a szervezőbizottság elnöke. — Paks néhány napra ismét a nukleáris ipar nemzetközi fővárosa lesz. A mostani szimpózium azért is jelentős, mivel a paksi erőmű a közeljövőben ünnepli huszonötödik évfordulóját. A szakmai program ismertetésekor a szervezők (Kováts Balázs, Sipos László és Varga József) elmondták: előzetesen tizenkét ország több mint százhetven szakembere jelezte részvétei szándékát a világ szinte minden részéről. Varga József érdekességként említette meg, hogy a szervezés során mintegy háromezer elektronikus levelet kapott a világ minden részéről, s mindegyikre válaszolt is. A tudományos és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozó tanácskozást komoly szervezőmunka előzte meg. A szimpózium száz előadó részvételével négy szakmai szekcióban zajlik. Az „Atomenergia, ifjúság, társadalom” című téma újdonságnak számít, hiszen eddig még egyetlen szimpóziumon sem szerepelt, s nem titkolt célja, hogy a fiatal generáció figyelmét ráirányítsa az atomenergiára. Hagy Sándor az amerikai erőműtektől A nukleáris ipar a reneszánszát éli az Egyesült Államokban - foglalta össze tapasztalatait Nagy Sándor, a PA Rt. vezérigazgatója, utalva legutóbbi amerikai útjára, amelynek során többek között alkalma volt meglátogatni Teller Ede professzort is. Nagy Sándor elmondta: az Egyesült Államokban összesen száznégy reaktorblokk üzemel, a közeljövőben pedig két olyan blokkot terveznek beindítani, amelyeket három évvel ezelőtt leállítottak. Az üzemeltetőnek, illetve a tulajdonosnak (üzleti szempontból) mégis megéri ezeket viszszakapcsolni a hálózatba, ami egyértelműen az erőművek gazdaságosságát igazolja. Az Egyesült Államokban a következő néhány évben egyébként előreláthatólag mintegy húsz cég fogja a reaktorblokkokra vonatkozó élettartam-meghosszabbítási kérelmét beadni. A biztonságosságot jelzi például az is, hogy az élettartam vége előtt a hatóság húsz évre adta meg az engedélyt. Az amerikai reaktorok olyan teljes ítményldhasználási tényezővel és biztonsági mutatóval működnek, mintha tizenkilenc darab ezer megawattos blokkot helyeztek volna üzembe. A jelenlegi reaktorok 2-2,5 dollárért állítják elő a villamos-energia kilowattóráját, Teller Ede professzor mellszobra a Látogató Központ előtt. míg ugyanez egy új gázturbinával 3-3,5 dollárért lehetséges. Az amerikaiak körében végzett közvélemény-kutatási eredményeket ismertetve Nagy Sándor elmondta: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 64%-a támogatja az erőművek működését, a közvéleményt tekintve ez a szám 62%. Az előbbiek csoportjában nagyon kevesen vannak olyanok, akiknek egyáltalán nincs kialakult, határozott véleményük az erőműről, ellentétben a közvéleménnyel, ahol az arány meglehetősen magas. A jövő generációja számára leginkább a napenergia számít a legfontosabb energiaforrásnak (85%) — derül ki egy másik kérdés kapcsán, míg a nukleáris energia a második helyre került 65%-kal, a gáz pedig 55%-kal a harmadikra. (A hazai közvéleménykutatások alapján elmondható, hogy magyar viszonylatban ennek éppen az ellenkezője igaz: nálunk ugyanis legtöbben a gázt tekintik a jövő energiaforrásának.) Arra vonatkozóan, hogy az amerikai közvélemény menynyire támogatja az élettartamhosszabbítas kérdését, elsöprő eredmény született: 85%. Sokan úgy vélekednek, hogy az erőműre vonatkozó opciót a jövőben fenn kell tartani. Biztató, hogy a közvélemény több mint fele (51%-a) szerint új erőműveket kell építeni. A nukleáris létesítményeket támogatók köre a következő arányt mutatja: 76% férfiak, míg a nőknél ez csak 52%. A támogatók között (a foglalkozás szerinti megosztást tekintve) első helyen az üzletemberek állnak, majd a konzervatív beállítottságúak következnek. Azok, akik már legalább egyszer láttak erőművet közelről, vagyis akik életükben legalább egyszer ellátogattak egy létesítménybe, az átlagot meghaladó módon támogatják annak létjogosultságát. A közvéleménykutatásból kiderül, hogy legkevésbé a művészi hajlamúak pártolják az atomerőművek létét. A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) a legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT az állomásokon adatok az állomásokon adatok az épületekben adatok az épületekben Kalocsa 81 74 87 104 Foktő 72 70 98 104 Úszód 90 101 83 108 Dunaszentbenedek 72 83 99 109 Géderlak 79 94 94 130 Ordas-137 Bátya-113 Paks 62 70*-78 Gerjen-0*(hibás)-78 Fadd-97*-88 Tengelic 67 72*-86 Pusztahencse-83*-92 Dunaszentgyörgy 66 81-72 Kiskőrös 58-Szekszárd 68-61-Dunaföldvár 73-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le. hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai júliusban olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 2000.08.01. Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az rGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/oraban értendők. A nanogray/ óra a gray/óra egymifliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/ h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetei lenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában! az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisege jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesitménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT Miklós Imre
