Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-09-21 / 37. szám

2000. szeptember 21. 7. oldal K ihez fordulhatnak? AUTÓKÖLCSÖNZÉS Személyszállítás bel- és külföldre autóbusszal Keressen, hívjon min­ket! Személygépkocsi és mikrobusz kölcsönzése 8-tól 18-ig. Tel.: 20/9- 436-775 Cím: Paks, Kosár u 22 JUMBO BT. AUTÓ EXTRA A 3M fóliák hivatalos telepitője. Fólia autóra, épület- és kirakatüvegre. Hő és fényvédők, betörésvédő biztonsági fólia. Új címünk: Paks, Tolnai u. 17. (a Suzuki Barta udvarán) Tel./fax.: 75/421-331, 06-20/96-53-726 Használt japán robogók garanciával. Kulcsmásolás, öngyújtó­töltés, serlegárusítás, névtábla-készítés, gravírozás autóüvegbe is! Paks, Dózsa Gy. út 100. Tel.: 06-30/267-85-83 75/314-422_______ Gyermek pulmonológus Gyermektüdőgyógyászati magánrendelés Allergológiai kivizsgálás, légzés­­funkciós vizsgálatok krónikus légúti betegek gondozása, szerdán T6-f8 óráig. Dr. Bene László szakorvos Bölcske, Kossuth L. u. 7. Bejelentkezés: 75/330-346, 06-20/9753-091 FESTÉS Festés, mázolás, tapétázás és homlokzat teljes festése. Palatető festés valamint belső hőszigetelés megrendelhető garanciális munkavégzéssel. Bíró István 06-30/99-71-384 VILLAMOSSÁG FAIPAR FAIPARI Kft. Mindennemű faipari mun­kák tervezése és készítése. EREDETISÉGVIZSGÁLAT AZONNAL! Finis Kft. Bölcske, Nefelejcs u. 29. 15% árengedmény! Olcsó, gyors, korrekt, pontos munka! Tel.: 75/335-425, 06-30/200-95-88 BÚTOR Egyedi tervezéssel, gyártás­sal, helyszíni szereléssel biz­tosítjuk az Ön által igényelt tér kialakítását. FALAPSPÁN Kft Dunaföldvár, Felső fok 9. Tel: 75/343-006, 343-644 KÁRPITOZÁS Kárpitos munkák - rövid határidővel. Ülőgarnitúrák, franciaágyak, autóülések, belső kárpitok javítása, áthúzása, üléshuzatok készítése — minden típusú gépkocsi­hoz. Helyszíni felméréssel, szállítással. Tel.: 75/312-404, 06-30/243-0989 VILLANYSZERELÉSI ANYAGOK ÁRUSÍTÁSA Tervezés, kivitelezés, HILTI fúrók és építőipari gépek kölcsönzése, non-stop anyagkiadás a környéken a legolcsóbban! Pál VILLANY Pál - Az atom város fényeiért! Paks, Barátság u. 3., telefax: 75/319-239, 06-20/9281-941. Mi mindenkinél OLCSÓBBAK vagyunk! GYÓGYÁSZATI TERMÉKEK Ü Villanyszerelési anyagok telji íjes választéka eéjek és magánszemélyek részére. Nagyobb tétel esetén rendkívüli kedvezményi Ampervill - Paks, Szent István tér (a buszmegállónál) Tel.: 75/421-772. BÚTORSZÖVET ÉS HABSZIVACS Lenvásznak, plüssök, szövetek, szivacsok nagy választékban, kedvező áron Paks, Tolnai út 133. (a Mentőállomás mellett) Tel.: 75/313-821 06-20/9309-361 KEGYELET Gyógyászati segédeszközök, termékek, gyógynövények. GYÓGYMASSZÁZS! Bejelentkezés: 06-20/987J-93I Cím: Paks, Dózsa György u. 40. TeL 421-849 SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS Ha kirándulni szeretne, a SCHUKIBUS-t keresse! Vállalom csoportok utazta­tását külföldön és belföldön. Gyors, pontos, megbízható! Schuckert Janos Tel: 75/313-236, 06-20/9-223-934 KÚTFÚRÁS aV (h, PANTAR Kegyeleti Szolgáltató Bt. T Paks, Kálvária u. 2. tel.: 75/311-065, ügyelet: 06-30/9363-255. Teljes körű szolgáltatással ál­­lunk ügyfeleink rendelkezésére. Öntöző kutak, készítését vállalom. Szalai András kútfúró. Madocsa, Tavasz u. 12. Tel.: 75/330-378 Ha végignyargalunk a mögöttünk lévő ezeréveken, csupán néző­pont kérdésé, hogy felismerjük: az emberiség története egyben a ha­józás története is. Mindez talán nem vág egybe a jó öreg Marx-i meg­állapítással, mely szerint inkább az osztályharcoké, mindenesetre el­gondolkodtató, hogy a történelem végeláthatatlan és néha alattomos zúgókkal, félelmetes zátonyokkal fenyegető folyamán, vagy éppen a sors ásító óceáni mélységei felett már a kezdetektől ott utazik az em­ber attól a pillanattól kezdve, hogy felkapaszkodott az első sodródó fatörzsre, nem is sejtve, hogy ezzel az egyszerű mozdulattal megtette a döntő lépést egy véget nem érő úton. Mérföldkövei között ott talál­juk a kezdetleges tutajokat, az égetéssel kivájt bödönhajókat, a papi­ruszhajókat, az eszkimó kajakokat, a kínai dzsunkákat, az egyiptomi, föníciai gályákat, krétai hosszúhajókat, görög trierákat és római libumákat, bizánci dromonokat, viking sarkányhajókat, angol galeonokat, a hansa hulkjait, Németalföld fleute-it Kolumbusz karavelláit, a spanyol armada és Nelson hadihajóit, az első gőzhajó­kat, a páncélba öltözött csatahajókat, anyahajókat, tengeralattjárókat, városnyi luxus óceániárókat, atomhajtású jégtörőket - még ez a hé­zagos felsorolás is oldalakat tölthetne meg. Az ember mindent elkö­vetett, hogy hajókat építsen - s legalább ugyanilyen igyekezet fűtötte, hogy elpusztítsa azokat. Milliónyi najó pihen mindöróKre eltemetve a tengerek és folyamok mélyén, ágyuktól szaggatva, aknáktól tépve, vagy pokoli viharok és jéghegyek áldozataiként. Némelyek sorsa le­gendává magasztosult, másokat az emlékezet mélye rejt el az utókor elől, még ma is megmagyarázhatatlan félelmek hordják rá a feledés homokját. Ez utóbbiak közül való a tragikus sorsú folyami gőzös, a Dömös. Végzetéről nem készült monstre film, mint a Titanic-ról, ha­lottainak nevét nem hirdeti emlékoszlop, mint a ll.világháború elesett pilótáinak máltai obeliszkje. Ez az írás reménytelen kísérlet arra, hogy feltárja annak a majd fél évszázaddal ezelőtti végzetes nyári napnak előzményeit és történéseit, amelyet a háború utáni Magyaror­szág legsúlyosabb hajókatasztrófájaként tartanak számon s mindmá­ig titkokkal terhes hallgatás övezi. I. Célpont a Duna Bármennyire is furcsa, a Dömös sorsa nem akkor dőlt el, amikor 1951. június 22-én délután 14.05-kor eloldották kötelékeit a fajszi hajóállomás stégjénél és elindult utolsó út­jára. Végzetét s több tucatnyi társának balsorsát már 1943. január 14-én eldöntötték. Ek­kor került ugyanis sor Casab­lancában Roosevelt és Chur­chill találkozójára, ahol sok egyéb mellett határozat szüle­tett egy olyan tervről, amely célul tűzte ki az európai kon­tinensen még német megszál­lás alatt álló területeken a stratégiailag számottevő vas­úti, közúti és vízi létesítmény elpusztítását. E gigantikus légi hadművelet nevét természe­tesen akkor még nem hozták nyilvánosságra, így az utókor legfeljebb később tűnődhet el azon, bizonyára nem volt vé­letlen, hogy a kissé cinikusan hangzó „Frantic Joe”, va­gyis „Dühöngő Joe” nevet adták neki. A későbbi fejle­mények bebizonyították, rá­szolgált nevére. Szinte vele egyidőben született meg két másik terv is: a „Tidel­­wave” („Árhullám”) Ploesti és Giurgiu dunai olajkikötő elpusztítását irányozta elő, míg az ártadan elnevezésű „Gardening”, vagyis „Ker­tészkedés” a Duna elaknásí­­tását jelentette, amelyet a 205. angol Bomber Group pilótái és B-24 Liberátorai hajtottak végre. Az akkor események részt­vevői közül sokan meghaltak a bevetések során, a túlélők pedig idős emberek. Furcsa fintorai a sorsnak, hogy akik akkor a Liberatorok kormá­nyánál ültek, elmondhatták, leírhatták visszaemlékezései­ket, de azokat a dunai hajóso­kat, akik felrobbantak hajóik­kal, aknákat kutattak, roncso­kat emeltek ki, soha nem mondhatták el, hogyan tör­tént valójában, mint ahogy az elpusztultak nevét is a múlé­­kony emlékezet őrzi csupán. Az a máltai obeliszk az isme­­reden sírban nyugvó szövet­séges pilótákat gyászolja, a dunai hajósoknak legfeljebb Kallimakhosz görög költő verse állít örök emléket: „Ó, ki lehetsz, matróz? A homok­ba Leontkihosz ásta sírodat és zokogott, míg temetett. Idegen: a maga balsorsát gyá­szolta, hisz ő is a mindenség nyugtalan utasa, mint a vihar és a sirály”. A casablancai találkozón elhatározott Gardening had­művelet nem véledenül vá­lasztotta célpontjának a Du­nát. A vízi országúton élénk háborús forgalom zajlott: csapatokat, hadianyagokat szállítottak s ennek megbé­nítása alapvető stratégiai fe­ladat volt a szövetségesek számára. A Gardening sike­rét az is elősegítette, hogy jellemző módon az 1941- ben kiadott Hajózási Légol­talmi Utasítás az ország légipolitikai helyzetét ele­mezve arra a következtetés­re jutott, hogy „Anglia, ha csak valamely közelebbi vo­natkozásban nem tud repü­lőbázisokat telepíteni, nagy légiereje ellenére sem jelent veszélyes tényezőt, mert ép­pen a földrajzi helyzetből kifolyólag, bombasúllyal megterhelten nem tudja or­szágunkat megközelíteni.” A későbbi események tra­gikusan rácáfoltak az opti­mista véleményre. Az ango­lok már 1943. decemberé­ben megkezdték a felderítő repüléseket Magyarország felett: dunai és tiszai kikötő­ket, rendező és teherpálya­udvarokat, olajfinomítókat, Gépgyárakat és repülőtere­­et fényképeztek s meg­kezdték a későbbi ingabom­bázások hadianyagának le­szállítását az ukrán repülő­terekre, kialakítva az inga két végpontját, Dél- Olaszországot és Ukrajnát. De honnan szerezték meg­hökkentően pontos infor­mációikat a Dunáról? Mind­máig makacsul tartja magát az a legenda, hogy az angol aknarakó gépek legénységé­hez jugoszláv vonalkormá­nyosok is tartoztak, vagyis az éjszaka sötétjében suha­nó gépek fedélzetén ők mu­tatták meg a püótáknak a gázlós folyamszakaszokat. Bár hiteles források ezt nem támasztják alá, az a körül­mény, hogy a gépek sze­mélyzete nem ritkán len­gyel, angol, dél-afrikai le­génységből állt, nem zárja ki ezt a feltételezést sem, azt pedig tényként fogad­hatjuk el, hogy a Gardening kidolgozásában olyan szak­emberek vehettek részt, akik mindenkinél jobban ismerték a Duna medervi­szonyait. 1944. tavaszán minden ké­szen állt a „kertészkedésre”. Az olaszországi repülőtere­ken felsorakoztak a feketére mázolt Liberatorok s csak a parancsra vártak, hogy elin­duljanak a Duna fénylő sza­lagja felé, gyomrukban halá­los aknaterhükkel. Április 8- ról 9-re virradó éjszaka hold­tölte volt a magyar Közép- Duna szakaszon, a hatalmas folyam kékesen viliózott a holdfényben. Különös éjsza­ka volt, a navigátorok álmuk­ban sem kívánhatnak jobbat ennél. Akkor éjjel kezdődött a Gardening. (Folytatjuk!) Csapai Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom