Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-09-21 / 37. szám

2000. szeptember 21. Paksi Hírnökl Pák* viroi ti a környék lapja I 5. oldal Több száz egykori gerjeni is hazatért Emlékeztek és ünnepeltek Gerjenben (Folytatás a% 1- oldalról1.) Több nagy tragédia, majd az azokat követő újjáépítés kí­sérte a helység életét. Volt ár­víz, s 1844-ben tűzvész is pusztította Gerjent - mondta dr. Benedek András -, ám az itteni emberek összefogása elismerésre méltó. Ez is kel­lett ahhoz, hogy most, 2000- ben ünnepelhessünk — hang­súlyozta a politikus, maid hozzátette: akkor és napjaink­ban is példát mutattak, mutat­nak a gerjeniek. Elég, ha a korszerűsített közvilágításra vagy a település megtartó ere­jét növelő, nyáron felújított iskolára és a szombaton át­adott patikára, illetve takarék­szövetkezeti fiókra gondo­lunk. És akkor még nem be­széltünk a tervezett szenny­vízhálózatról. Molnár József, Gerjen polgármestere szintén az összefogás, az összetartozás fontosságát emelte ki. Büsz­ke arra, hogy egy olyan te­lepülésen élhet, melynek lakói a bajban összefog­nak. Örömmel tapasztalta, hogy a Gerjenból elszárma­zottak nagy számban látogat­tak haza a zászlós ünnepre, ami a szülőföld szeretetét tükrözi — hangsúlyozta Mol­nár József. Az ünnepség végén a díszes ' zászlót Mayer Mihály pécsi megyéspüspök és Szemerei A környék hírei | Harkány vendége volt a Vadvirág Remek szereplés Baranyában Már második alkalommal járt a pusztahencsei Vadvirág néptánccsoport Harkányban, s ezúttal is nagy közönségsi­kert aratott. A hencsei együttest - kéttucatnyi táncos lábú fiatal - a helyi szüreti napra hívták meg a szervezők. László, Tolna megye reformá­tus esperese áldotta meg. Az ünnepélyes pillanatok ezt követően is folytatódtak. A templomot teljesen megtöltő sok száz ember átsétált a szomszédba, hogy tanúja le­gyen az általános iskola név­adó ünnepségének. Temessy Agnes, a megyei közgyűlés képviselője méltatta az ok­tatási intézménynek nevet adó Kenessey Albert mun­kásságát, majd dr. Benedek András leleplezte a híres tengerészkapitány dombor­művét. A délelőtt utolsó eseménye a gyógyszertár és a takarékszö­vetkezet kapuiban feszülő sza­lagok átvágása volt. „Egy épületet kapott Gerjen, mely két új szolgáltatással áll az önök rendelkezésé-Györkönyben is tudják: megtérül a befektetés Tavasz óta folyik a munka Györkönyben. Egyre inkább testet is ölt az elképzelés, mely az oktatási intézmények felújí­tását, összevonását érinti. A település nem kis fába vágta fejszéjét, mikor elhatározta: három szakaszban megva­lósítja iskolafejlesztési kon­cepcióját. Mindehhez renge­teg pénzre van szükség, eleg, ha csak annyit mondunk: az első „felvonás”, a konyha újjáépítése nettó harminc­millió forintot emészt fel. Ezt az összeget önerőből per­sze képtelenség lenne előte­remtem, de a györkönyiek szerencsések, hiszen jelentős támogatást kapnak Német­országból. Egyrészt a düssel­dorfi székhelyű Hermann- Niermann közalapítvány, másrészt Eckartsweier, Györköny testvértelepülése jó­voltából elérhető közelségbe került a tervek valóra váltása. Előbbiek 65 ezer, míg utóbbi­ak 20 ezer német márkával já­rultak hozzá a magyar kistele­pülés nagy vállalkozásához, am utóbbiak további segítsé­get is szerettek volna nyújtani magyar „testvéreik” fáradságos munkájának megkönnyítésé­hez. Még augusztusban nagy­szabású rendezvényt tartottak Eckartsweierben, melyen ha­misítatlan györkönyi recep­tek alapján készült ételeket tálaltak fel a nagyszámú érdek­lődőnek. A finom eledel ren­geteg embert vonzott a test­vértelepülésen. A sikerhez ter­mészetesen a jó propaganda is hozzájárult: a nemetek tud­ták, mi a célja a rendezvény­nek, s előzetes számítások szerint újabb 15 ezer márka folyik majd be az ételek el­adásából. Mindösszesen te­hát körülbelül tizenhárom­millió forint érkezik kül­honból, amelyhez a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanacs további 9.6 milliót tesz hozzá — igaz, három év­re lebontva. A fennmaradó összeget a legnagyobb ma­gyarországi bank kölcsönzi a településnek, miután a képviselő-testület legutóbbi ülésén 10 milliós hitelkeret felvétele mellett döntött. Az összeget 2001. június elsejével kezdődően nyolc év alatt kell visszafizetni. Az adott körülmények kö­zepette távlati elképzelés­nek tűnik a felső tagozat melletti épület újjáépítése, hogy egy tömbben lenessen elhelyezni az alsósokat és a fölsosöket. re” — fogalmazott avató be­szédében a polgármester. A vezető visszatekintett a közel­múltra is. Megemlítette, hogy nem is olyan régen még gyógyszerhozó járt Gerjenbe, majd ezt a „szolgáltatást” vál­totta fel az orvosi kézi pati­ka. így jutottak el a fiók­­gyógyszertárig. A helyi képvi­selő-testület februárban hozott pozitív döntést patika-ügyben, s márciusban a még üresen ál­ló közművesített telken elkez­dődött az építkezés. A munka dandárja szombatig be is feje­ződött, már csak két­­háromhetes tereprendezés van hátra, hogy aztán a gerjeniek végérvényesen birtokba vehes­sék az épületet. Amint Tóth Ferenc országgyűlési képviselő fogalmazott: remélhetőleg az emberek pénzük nagyobb részét az épület hátsó részé­be viszik, s csak a kisebb részével kell az első kapun belépni. Vöröss Endre A túlnyomórészt lányok alkotta csapat fürdéssel kezdte a napot, majd a he­lyi művelődési ház felé vet­te az irányt, hiszen fél há­romtól kezdődött a tánc­csoportok produkciója. Az Iker Józsefné által felké­szített együttes az elsők között lépett színpadra. A lányok a nemrégen reper­toárba vett üveges táncot mutatták be a közönségnek, míg a fiúk botos előadással szórakoztatták a nagyérde­műt. A tánc közben aztán kis híján baleset történt: az együttesnek ütemre kellett dobbantania, s a harkányi deszkák igen nehezményezték a meg­próbáltatást. Szerencsére az előadás nem az alagsor­ban folytatódott: rendben, hiba nélkül sikerült befejez­ni a műsort. Ezt követően városnézéssel mulatták az időt az ifjak, hogy aztán újult erővel vághassanak neki az igazán megerőltető fellépésnek, a szüreti felvo­nulásnak. Az út mentén rengeteg érdeklődő figyelte a kavalkádot, remek hangu­lat várta a menetet. A sort a mazsorettek vezették fel, őket a helyi tánccsoport követte, s harmadikként a pusztahencseiek érkeztek. A csapatot ötször-hatszor is megállították az embe­rek, s a melegben mindany­­nyiszor elő kellett adniuk, vagy a csárdást vagy éppen egy ugrótáncot. Valameny­­nyi produkciójuk nagy közönségsikert aratott, a nézők még az éneklésbe is bekapcsolódtak, sőt még ütemet is tapsoltak a hencseieknek, akik re­mekül ropták. A nap a szabadtéri színpadon ért véget, ahol fellépett a V- tech, az Inflagranti, a Ildi (a Fresh együttesből), és Balázs Fecó is. A Vadvirág most közel egy hónapot készülhet következő feladatára. Az együttes „hazai pályán”, a pusztahencsei szüreti felvonuláson, októ­ber 7-én járja majd el a nyi­tó táncot. Kritika a településrészi ülésen Kern János vezetésével kezdte meg érdemi munkáját a dunakömlődi településrészi képviselő-testület. Mint arról már korábban beszámoltunk, a paksi testület még májusban határozott a részönkormány­zat létrehozásáról. A testület­ben nyolcán kaptak helyet: Szmola Vince, Ulbert Sán­dor, Lisztmájer István, Ju­hász Andrea, Forster Jó­zsef, Androvics Ernő, Kóti Lajos és Kern János. Az el­múlt héten a faluházban tar­tott alakuló ülésre meghívták Bor Imre polgármestert és dr. Blazsek Balázs jegyzőt is. A képviselők elsőként a szervezeti működési szabály­zatot fogadták el, majd Tolna megye Komplex Fejlesztési Programját tárgyalták, ám ér­demi döntés nem született. Ezt azzal indokolták, hogy az egyébként terjedelmes progra­mot nem állt módjukban átte­kinteni. Kern János időszerűden­­nek nevezte a településfej­lesztési koncepcióban elő­terjesztett adatokat és ténye­ket. Nehezményezte, hogy a város nem foglalkozik a mező­­gazdasággal, mint foglalkozta­tási lehetőséggel. Bor Imre vá­laszában elmondta: a képvise­lőknek eljuttatott anyag még nem végleges, ezért lehetőség van módosítani azt. Gazdasági életünkben érde­mi változás nem tapasztalha­tó — állapították meg a költség­­vetés bevételeit és kiadásait taglaló napirend tárgyalásakor. Az állattartás szabályairól szó­ló önkormányzati rendelet­­tervezet kapcsán azonban he­ves vita bontakozott ki. A dunakömlődi részönkormány­zat úgy foglalt állást, hogy az állattartásnak a településen ha­gyományai vannak, ezért a hi­vatal munkatársai által elkészí­tett tervet nonszensz lenne megvalósítani. Abban azon­ban mindannyian egyetértet­tek, hogy a híg trágyát zárt, fedéllel ellátott tárolóban kell tartani. A védett épületek fel­újításának támogatási rend­szeréről szóló tervezetet tá­mogatták a képviselők, míg a temetőkről és temetkezésről szóló rendelet-tervezet újabb vitát gerjesztett. A képviselők azt kezdeményezték, hogy a dunakömlődi temető üzemel­tetésére az önkormányzat ír­jon ki egy új pályázatot, elbí­rálásakor pedig kérje ki a részönkormányzat vélemé­nyét. Ugyanakkor azt is sze­retnék elérni, hogy a temető rendjére egy gondnok ügyel­jen. Kérésüket több száz aláírás átadásával tolmá­csolták az elnöknek. Az ülésen a dunakömlődi ut­cák csatorna-hálózatának javí­tása is felvetődött. A képvise­lők az egyik utca kapcsán ne­hezményezték, hogy a műszaki munkák az utca egyik részén készültek csak el, a maradék húsz méterről pedig megfeled­keztek az érintett szakembe­rek. Kém János a képviselők­nek elmondta: a munkákat hi­ánypótlásként elvégzik. „A műszaki osztály dolgozói ve­gyék tudomásul: a duna­­kömlődiek nagyon is jól tud­ják, hogy itt mit kell csinál­ni” — jelentette ki Forster Jó­zsef.

Next

/
Oldalképek
Tartalom