Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-09-21 / 37. szám

2. oldal XII. évfolyam 37. szám Az olajügy és ami mögötte van Kóródi Mária: „A bűnözők visszaélnek a jelenlegi helyzettel” (Folytatás as^ 1. oldalról!)- Tény, hogy közreműködő hatóságok nélkül nem lett volna olajügy - vélekedett Kóródi Mária. — A kezdetben csak az ügyeskedés szintjén zajló olajozás később már szervezett formákat öltött, egyúttal megteremtette a maf­fiabűnözés szükséges anyagi alapjait is. Az állami intéz­ményrendszer meggyengült, ami törvényszerűen a maffia­bűnözés kialakulását eredmé­nyezte — vázolta a folyamatot Kóródi Mária. Ugyanakkor hozzátette: „Pintér-ügy” ige­nis létezik. Pintér Sándor (aki gyakorlatilag „béna ka­csaként” vezeti a hivatalt) olyan vádakkal terhelt, ame­lyek miatt a Belügyminisz­térium nem tud megfelelő­en működni. Ezt az állítást különféle közvélemény­kutatások is alátámasztják, melyekből egyértelműen kide­rül, hogy az emberek nem tartják hitelesnek Polt Péter állítását, miszerint a belügy­miniszter ártatlan lenne az olajügyben. Ez nem csupán Pintér Sándor szavahihetősé­gét, hanem a minisztérium munkáját is megkérdőjelezi, amivel egyébként a bűnözők nagyon jól vissza tudnak élni. Az olajbizottságnak te­hát mindenképpen folytatnia kell munkáját, hogy tisztázza: minek lehet valódi hitelt adni, és minek nem — zárta a be­szélgetést Kóródi Mária. Miklós Imre A város jegyzője azt állítja, hogy súlyos törvénysértés nem történt a hivatal elmúlt két éves munkája során. A polgár­­mesteri hivatal apparátusa fo­lyamatosan fejlődött, a dolgo­zók képezték magukat, így szaktudásukra a képviselő­testület a jövőben is bátran alapozhat. Minden döntésnél a szakmai szempontok játszot­tak közre, s a hivatal részéről soha nem történt olyan „keresztbe tevés”, amely aka­dályozta volna a képviselő­­testület munkáját.- A város fejlődött, ez két­ségtelen, hiszen az elmúlt két évben jelentős beruházások történtek - summázta véle­ményét a jegyző. Hozzátette: ezek eddig Y‘a föld alatt zaj­lottak”, a következő két év­ben pedig elkezdődhetnek a látványosabb, _ “föld feletti munkák” is. Érdekességként említette meg, hogy a közvé­lemény általában természe­tesnek veszi ezeknek — az egyébként igencsak költséges beruházásoknak - a meglet-A Tolna megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltségének ALLASAJANLATAI Felvételre keresnek: Paksra: 1 fő segédmun­kás (határozott idejű szer­ződéssel), 1 fő vendéglátó­ipari eladót, 1 fő egészség­­ügyi koordinátort (középfokú végzettséggel), 1 fő üvegezőt, 1 fő állat­­gondozót (kutyamen­­helyre), Bölcskére: 1 fő tehergép­kocsi-vezetőt, Dunafoldvárra: 1 fő ve­gyesbolti eladót, 1 fő fel­szolgálót, 1 fő szakácsot, Tolnára: 5 fő fonót, Székesfehérvárra: 5 fő ope­rátort, Változó munkahelyre: 1 fő gépi vakolót, 2 fő lakatost. ét. Ráadásul az elmúlt két év során — az előzőekhez ké­­est — aránytalan nagy teher árult a hivatalra, hiszen a képviselő-testület olyan ver­senyeztetési szabályzatot fo­gadott el és olyan új helyi jogszabályokat alkotott, ame­lyek megsokszorozták a köz­tisztviselők munkáját. Ez azt jelenti, hogy (főleg az építési, városfejlesztési, városüze­meltetési részen) az eljárások bonyolultabbá váltak. Az új típusú munkastílus a hivatal dolgozóira hatalmas terhet rótt, az új kormány által meghozott központi intézke­dések ráadásul pluszmunká­val járnak. Az államháztartás reformja miatt egyre inkább megfigyelhető az a tenden­cia, amely arra irányul, hogy az állami feladatokat a váro­sokra hárítsák. — Sok infrastrukturális beru­házást kellett végrehajtani az elmúlt két évben, olyanokat, amelyek ha nem is látszanak, de jelentős összegeket emész­tenek fel — jegyezte meg dr. Blazsek Balázs. Példaként a több százmilliós gázberuhá­zást, illetve a kommunális be­ruházást (a szennyvíz- és a csapadékvíz-elvezető hálózat) kiépítését említette. Ha ezek az — EU-s csatlakozásunk mi­att is - elengedhetetlen fej­lesztések már korábban meg­történtek volna, a pénzt más­ra lehetett volna fordítani. Dr. Blazsek Balázs abban bí­zik, hogy az adójogszabályok nem változnak, ez ugyanis azt eredményezi, hogy „ál­lamosítják” a helyi adókat, ami Paksra nézve is hátrá­nyos következményekkel j« Dr. Blazsek Balázs a képvi­selő-testület munkájáról, hangvételéről, stílusáról szól­va elmondta: a veszekedésre okot adó egy-két kivételtől eltekintve nem mondható „zűrösnek”. Hozzátette: ha ő képviselő lenne, néha sok­kal durvább hangnemet ütne meg. Természetesen mindig akadnak olyan ügyek, ame­lyekkel személy szerint nem ért ugyan egyet, de elfogadja és végrehajtja azokat. Az so­hasem szerencsés, ha egy kép­viselő-testület saját működé­sének a zavarait az előző cik­lusban látja. Mindenki a sa­ját tevékenysége által jus­son előrébb, ne pedig az­zal, hogy a másik embert hibáztatja. Dr. Blazsek Balázs a hivatali munkáról szólva fontos szempontként említette, hogy a dolgozók ne érezzék meg a ciklusváltást. Kollégáitól mind szakmailag, mind pedig emberileg megkapta a szüksé­ges támogatást. Mint mondta, azon fáradozik, hogy megfe­lelő együttműködést és jó légkört alakítson ki a hivatal és a testület, illetve a lakos­ság között. Ugyanakkor an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képvi­selő-testület tagjai mindig a legjobb belátásuk szerint hozzák meg döntéseiket. Persze előfordulhat, hogy esetenként egy-egy feladat nem a megfelelő súllyal esik a latba, vagy fontossági sorrendjét tekintve esetleg változtatni lehetne rajta. Pél­daként a Duna-part rehabili­tációját hozta fel: szíveseb­ben vette volna ugyanis, ha ez előbb valósul meg. A következő két esztendő beruházási feladatait tekintve kiemelte a strand harmadik medencéjének megépítését (amelynek közbeszerzési eljá­rása folyamatban van), az egészségügyi centrumot, illetve a Duna-partot. Szekszárdi híd, vidék­­fejlesztés, haderő-reform (Folytatás ay 1. oldalról!) A politikus azt sem zárja ki, hogy intenzíven lobbizzanak egy-egy régió érdekében. Fel­hívta a figyelmet, hogy az ön­­kormányzatok és a lakos­ság együttműködésére az eddigieknél is nagyobb szükség van. Az utóbbi időben a honvéd­ségi reform körül kialakult vi­ták kapcsán Lányi Zsolt le­szögezte: nem támogatja sem a flottilla, sem a pápai repülő­tér, sem a kalocsai kiképző­­központ magszüntetését. Sze­rinte a reformintézkedések­nek nem csak arra kell irá­nyúim, hogy egyes alakulato­kat megszüntessenek, hanem például a tiszthelyettes­képzésre is. Mint fogalma­zott: jól képzett, emberi kvali­tásokkal rendelkező, kellő lét­számú tiszthelyettes tudja megfelelően felkészíteni a ka­tonákat a haza védelmére. Weszfeaz.eltozélésrör „Elbeszélünk egymás mel­lett” — szólt a bírálat, ennek ellenére az önkormányzat és a Kórházért Alapítvány vezetői közti viszony felhőtlen, súrló­dásoktól mentes - derült ki az egészségügyi és szociális bi­zottság legutóbbi, múlt héten megtartott ülésén. A jelenlé­vők első napirendi pontként az alapítvány javaslatait, fel­vetéseit hallgatták meg. Az alapítvány kérni fogja, hogy az önkormányzat határo­zatban rögzítse: támogatja a paksi kórház ügyét, melyhez egyúttal maximális erkölcsi pártfogását adja. Ez — hangsú­lyozták az alapítvány vezetői — a hivatal számára semmilyen kiadással, illetve kötelezettség­gel nem járna, hiszen a határo­zat inkább egyfajta gesztus­­értékkel bír. Nyomatékosan kérték továbbá, hogy az ön­­kormányzat — az alapítvánnyal előzetesen egyeztetve — levél­ben kérjen segítséget az egész­ségügyi minisztertől a fekvő­beteg-ellátás problémájának állami forrásból való megoldá­sára. Mint hangoztatták, nem az a cél ugyanis, hogy a kórház a város pénzén épüljön fel. Harmadik javaslatként elhang­zott: a kórház és a rendelőinté­zet egy épületen belül valósul­jon meg, hiszen - szóltak az érvek - az önkormányzat amúgy is kiírt egy pályázatot az új rendelőintézet felépítésé­re, ráadásul a fenntartási költ­ségek is lényegesen alacso­nyabbak lennének. Példaként a szekszárdi kórház- és rendelő­­intézet sikeres együttműködé­sét hozták fel. Az alapítvány végezetül kezdeményezte, hogy a képviselő-testület egy külön ülésen, illetve va­lamelyik napirendi ponton belül foglalkozzon az együt­tes intézmény gondolatával. Az országos szakmapolitikai elképzelések és a tervek éppen ennek ellenkezőjét irányozzák elő — jegyezte meg ez utóbbi felvetéshez kapcsolódva dr. Molnár Klára. Tudnüllik olyan tendencia figyelhető meg, amely a kórházak és a rendelőintézetek szétválasztá­sát irányozza elő. Dr. Rujder Mária, a bi­zottság elnöke a szóban el­hangzott felvetéseket meg­hallgatva elmondta: az át­adott dokumentumokat (a Miniszterelnöki Hivatalból érkezett válaszlevelet, az ala­pítvány által Gógl Árpádnak írt levelet, illetve egy vállal­kozói csoport által készített komplett tervet) átnézik, a javaslatokat megtárgyal­ják, és a későbbiekben visszatérnek a témára. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy elsőként a fennálló jogi kérdések tisztázása szüksé­ges, addig ugyanis érdemben vitatkozni nem lehet és nem is érdemes. Az ülésen részt­vevők egyetértettek abban, hogy folyamatos kapcsolat­­tartás, iíletve kölcsönös tá­jékoztatás szükséges. , Hírháttér: Gógl Árpád egészségügyi miniszter korábban sem elle­nezte a kórház megépítésére vonatkozó paksi kezdemé­nyezést. A Miniszterelnöki Hivatalból érkezett válaszle­vél egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyben döntés nem is annyira Orbán Viktor mi­niszterelnöktől, hanem in­kább Gógl Árpád egészség­­ügyi minisztertől várható. Személye valamelyest garan­ciát is jelenthet, hiszen a mi­niszter nemrég adott át Pász­­tón egy százhuszonöt ágyas kórházat. Ráadásul köztu­dott, hogy a miniszter a pak­sihoz hasonló, úgynevezett „kis kórház koncepciót” tá­mogatja. Dr. Blazsek Balázs láhíiros berahizásikra számít

Next

/
Oldalképek
Tartalom