Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-09-14 / 36. szám

2000. szeptember 14. 5. oldal Paksi Hírnök I Paks város és a kArnyék lapja Üléseztek a polgármesterek Amit nem leltei elkerülni, annak az élére kell állni! A nyári szünet után első ízben Sárszentlőrincen ülé­sezett a Paks-Dunaföldvár Területfejlesztő Önkor­mányzati Társulás. Balogh László elnök napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy bár biztatóan indult, mé­gis kudarcba fulladt a Sió­­vízitúra. Ezt az elnök két okra vezette vissza. Az egyik, hogy az érintett polgármesterek ré­széről az ötlet nem kapott megfelelő támogatást, a másik ecng az, hogy a szervezők éslücedtek a tervek valóra váltásával. Ezt követően szóba került a Hozam Kft. által kistérségünkről készített stratégiai tervezet is. A jelen­lévők megállapították, hogy az abban leírtak harmonizálnak a megyei, valamint a regionális elképzelésekkel, ezért az anyagot egyhangúlag elfo­gadtak. A szavazás után az úgynevezett workshop-okról váltották szót a polgármeste­rek és a kistérsegi-fejlesztési megbízottak. A munkafórum lényege, hogy ödetek szüles­senek, s az ötletgazdák meg akarják valósítani elképzelé­seiket. A mi kistérségünkben ilyen gondolat lehet például a nyúltenyésztés. A programme­nedzserek a kivitelezésben se­gédkezni fognak, ám ők egye­lőre csak meglehetősen lehan­goló tapasztalataikról szá­molhattak be. A településeket járva látják, hogy nagyon ke­vesen érdeklődnek az új dolgok iránt, mindenki a ré­gen bevált termelési eljárásra esküszik. Sokszor ügynökök­nek nézik a megbízottakat, akik segítő szándékkal keresik fel a vállalkozókat. Kifogás persze akad: nincs idő a be­szélgetésre, hiszen mezőgaz­dasági munkát kell végezni, de amint azt Kiss József, Bölcske polgármestere emlí­tette, ennyi erővel a gazdák kora tavasztól késő őszig egyfolytában csak földjei­ken lennének, hiszen a föld­művelésben mindig akad va­lami elfoglaltság. Rohn Má­tyás, Györköny polgármestere hozzászólásában megjegyezte: ma már a felesleg termelé­se nem biztosítja a megél­hetést, hiszen a piac felvevő­­képessége véges. Hozzátette: aki nem akar váltani, gör­csösen ragaszkodik az ed­digiekhez, az biztosan tönkremegy. Rohn szerint a polgármestereknek minden eszközzel támogatniuk kell a menedzserek munkáját, s szükség esetén nekik is el kell magyarázniuk a szerkezetvál­tás lényegét. Az osztrák és né­met viszonyok ismerőjeként állította, hogy az osztrák pa­raszt ugyanannyit ül számí­tógépe előtt, mint ameny­­nyit a traktorján, hiszen ha az információkat nem használná fel, felesleges lenne traktorra ülnie. Mol­nár József (képünkön), Gerjen vezetője azt tanácsol­ta, hogy mérjek fel a kihasz­nálatlanul álló épületeket, hiszen a semmiből nehéz el­indulni, hiába a jó ötlet. Kiss József szerint a bankok egyre inkább kivonulnak a mezőgazdaság támogatásá­ból, hiszen látják, ha nincs minőség, a gazda nem tudja eladni terményét, s akkor nem fizeti vissza a kölcsönt sem. Fedezetként már csak házat, autót fogadnak el, ami­be a gazdálkodók nem men­nek bele, ezáltal a hiteltől is elesnek. Az ülés végén egy kényes kérdés került napirendre. Balogh László felháboro­dásának adott hangot: Tóth Ferenc országgyűlési képviselő nem kérte ki vé­leményét, midőn a Minisz­terelnöki Hivatalnak meg­nevezte jelöltjét (Molnár Józsefet) Paks térség­­fejlesztési megbízott álla­sára — állította. Mint meg­tudtuk, az elnök a történtek miatt a lemondását fontol­gatja. Nem Gerjen polgár­­mesterének személye, na­­nem — idézzük - „a társulás véleményét semmibe vevő eljárás miatt.” Baloghot töb­ben is megpróbálták lebeszél­ni tervéről. A magunk részé­ről Pinczési László, Nagydorog polgármesterének álláspontjával értünk egyet, aki szerint valóban hiba volt nem kikérni a testület véle­ményét, ám a tény ettől még tény marad: Molnár {ózsef tölti be a posztot. la nem őt jelöli a képvise­lő, akkor mást bíznak meg, de valakit minden­képpen! Nagy-dorog vezető­je hozzátette: Molnár József­nek meg kell adni a bizalmat s a lehetőséget a bizonyítás­ra. Végezetül Pinczési László felajánlotta a segít­ségét a Balogh László és Tóth Ferenc közt felme­rült elvi vita rendezésében. Vöröss Endre Gerjen szülötte a névadó Szombaton (szeptember 16- án) Gerjenben a millenniumi zászlóátadás mellett más emlé­kezetes eseményre is sor kerül. A Gerjeni Általános Iskola ugyanis pénteken viseli utoljára ezt a nevet. Ezentúl a gerjeni diákok a Kenessey Albert tanintézetben sajátít­hatják el a tudást. Kenessey Albert 1828. feb­ruár 4-en született Ger­jenben. Elvégezte a fiumei Magyar Királyi Tengerésze­ti Akadémiát, ahonnan az Adriára került, s előbb hadna­gyi, majd alkapitányi (azaz I. tiszti), a szabadságharc ide­jén pedig a „Mészáros” ha­­digozös parancsnokaként és sorhajóhadnagyi rangban szolgált. A harcok végeztével bujdosnia kellett, maja 1852- ben a Balatonon közlekedő Kisfaludy kapitánya lett. Belé­pett az Első Duna­­gőzhajózási Társaságba, majd az újonnan felállított Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Felügyelőség ha­józási osztályának vezetőjé­vé nevezték ki. Az ő nevéhez fűződik az 1869-ben alapított első olyan hajózási iskola, amely a rend­szeres és az időszerű tudo­mánynak megfelelő képzést nyújtotta a bemajózási tisztek részére. Négy éven keresztül igazgatója volt az intézmény­nek, később főfelügyelővé avanzsált. A híres tengerészkapitány el­méleti téren is jelentősei al­kotott. Életművét olyan mű­vek fémjelzik, mint a Német- Magyar és a Magyar-Német Hajózási Műszótár — mely­hez Arany János, az akadé­mia „titoknoka” írta az elő­szót — vagy a Hajózási törvé­nyek és rendszabályok, de az ó hímevét öregbíti a Hajó­zási árukezelés és a Segéd­könyv a hajósok számára is. A kapitány sajnos fiatalon távozott az élők sorából. Brodban halt meg alig öt­venegy esztendősen (1879. július 15-én). Millenniumi diáktalálkozó szeptember 15-16-17-én galántai, marosvásárhelyi, paksi, viski, zentai középiskolások részvételével. Szeptember 15-én 20:00 orakor a Városi Művelődési Köz­pontban: diákok játékos ismerkedési estje, tanárok találkozója; Szeptember 16-án 9:00 órától: városnézés, ebéd után sza­bad program; 17:00 órakor a szakközépiskola udvarán (rossz idő esetén a sportcsarnokban) diákcsoportok és szólisták színpadi műsora; 20:00 órakor táncház a Csurgó együttes közreműködésével. A környék hírei | Szerződés a Cummings-szal Gerjenben Molnár József polgármester és az egyesült államokbeli Cummings cég képviselője aláírta azt a megállapodást, melynek ér­telmében szeptember 30- ával kezdődően a cég fel­újítja a Szekszárd motorost. A munkálatokra Baján kerül sor, s a tervek szerint a komp legkésőbb november köze­pén újra szállíthatja az uta­sokat Gerjen és Kalocsa kö­zött. Információink szerint a be­ruházás 8.7 millió forintba kerül + ÁFA. Ezért az össze­fért a Szekszárd két darab, athengeres dízelhajtóművet, irányváltót, hajócsavart kap, s a szerződés értelmében a kivi­telező szerzi be a forgalomba állításhoz elengedhetetlen fon­tosságú engedélyeket is. A gerjeni millenniumi nap programja (szeptember 16.) 9.30- tói: Térzene (Béke tér); 10.00- kor: A millenniumi emlékzászló átadása a Re­formátus templomban; 11.00- kor: Áz iskola név­adó ünnepsége a Béke té­ren; 11.30- tól: A kézműves kiál­lítás megnyitása, a gerjeni CD bemutatása a Művelő­dési Házban; 11.45-től: A gyógyszertár és a takarékszövetkezet épületének átadása (Kossuth L. u. 26.); 12.30-tól: Ünnepi zenés műsor a Sportcsarnokban; 15.00- kor: Szüreti felvonu­lás (Béke tér); 18.00- kor: Ünnepi műsor, szüreti bál a Sportcsarnok­ban; 24.00- kor: Tűzijáték (Sportcsarnok). Tisztelt kömlődi polgárok! Bocsánatot szeretnék kérni, mind személyem és gyermeke­im nevében, hogy a kömlódi emberekben felmerült az a gondolat, hogy temetőben való motozásért fel lettek jelentve bizonyos személyek. Valamint nem tudom mivel szolgáltunk rá a másik olyan szóbeszédre, hogy a temetőben lévő tujafák locsolásáért valamilyen anyagi juttatásban részesülünk. El kell szomorítanom az embereket, de sem a feljelentés ténye, sem az anyagi juttatás nem valós ál­lítás. Arra szeretném kérni polgár­társaimat, hogy fogjunk össze és segítsünk egymásnak győze­delmes, szeretetteljes életet él­ni. Hoffmann Lőrinc Örömteli hírről számolt be lapunknak Gelencsémé Tolnai Klára, Madocsa polgármester asszonya: hétfőn Szekszárdon járt, hogy aláírja azt a szerző­dést, amelynek alapján a kö­zség három és fél millió fo­rinthoz jut a CÉDA (céljellegű decentralizált támogatási alap) révén. A Tolna Megyei Terület­­fejlesztési Tanács áltál folyósí­tandó összeg kiegészül a madocsaiak másfélmilliós önerejével, így összesen öt­milliót fordíthatnak a műve­lődési ház tetőszerkezetének felújítására és az épület külső vakolatának rendbetételére. A pénz odaítéléséről még július tizenkettedikei ülésén a kistérsé­gi társulás döntött, ám a támo­gatás összegének átutalása kü­lönféle nyilatkozatok meglététől függ. Ezeket azóta sikerült be­szerezni, így az építkezésnek nincs további akadálya. Az ön­kormányzat az elvégzendő munkát megpályáztatta, s a be­futó a dunaföldvári Lőszpart Bt. lett. A kivitelező cég szá­mításai szerint a cserepek ne­gyedét cserélni kell, a fenn­maradó pénzből pedig futja a házfal egyszínűre festésére is. A munkák e héten már el is kezdődtek. Nem ilyen jó a helyzet viszont a madocsai szemétteleppel kapcsolatban. A Közép­­dunántúli Környezetvédelmi Főfelügyelőség előírása sze­rint szeptember 30-ig öt da­rab, egyenként 13-15 méter mély ügyelő kutat kell a telep mellett fúrni, melynek össz­költsége 560 ezer forint. Madocsán azt tervezik, hogy haladékot kémek, vagy - ha ez nem megoldható - a veszprémi céggel kell egyezkedni a részlet­fizetésről. A szemétlerakó ed­dig 2.3 millió forintba került. Tetőfelújítás, kúHúrás Madocsái

Next

/
Oldalképek
Tartalom