Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-08-31 / 34. szám
2000. augusztus 31. 3. oldal I Paksi Hírnök Paks város tt a környék lapja Készülünk az országos kommaidós Kram Ebben az évben városunk ad otthont az országos kommandós versenyek szeptember 7-e és 9-e között. A versenyen az ország valamennyi beavatkozó alosztálya megméretteti magát, de a nagy esélyes mégis a hazai legénység lesz — tudtuk meg dr. Lengyel Róberttól, a Neutron Beavatkozó Osztály vezetőjétől. A verseny szervezésével megsokasodtak ugyan az osztály teendői, ez azonban nem megy a napi feladatok ellátásának rovására. A neutronosok továbbra is a helyzet magaslatán Akinek vaj van a fején A fodrászüzletbe besurrant tolvaj nem térhetett haza túl nagy zsákmánnyal, ezért otthon bizonyára meg is kapta a magáét, valahogy emígyen: „Ennyi? Kend a hajadra!”. Már ha a hajszárítóból, rádiós magnóból és különböző hajfestékekből álló takaros kis csomagocska nem jelent „jó fogást” egy botcsinálta fodrász, pontosabban: lopász számára. (A jelek ugyanis arra utalnak, hogy az illető inkább volt tolvaj, mint fodrász.) Zsákmány ide vagy oda, egy biztos: manapság már a fodrászüzletek sincsenek biztonságban. Szerencsés lenne azonban, ha az amatőr hajszobrász a fodrásziskolán előbb „A bejutás” című leckével kapcsolatos vizsgákat abszolválná sikerrel, tudniillik ezzel még eléggé hadilábon áll. A lopász ugyanis ablakfeszítés módszerével jutott be az épületbe, majd a szerzeménnyel angolosan távozott. A rendőrségnek előreláthatóan nehéz dolga lesz, hiszen Figarónk - a lopott hajfestékeknek köszönhetően - ezentúl hol fekete, hol szőke, hol barna, hol pedig vörös hajjal pompázhat. állnak, és a versenyen induló csapatuk esélyes a győzelemre.- Csapatunk minden évben megnyerte a versenyt, egyszer a vándorserleget is véglegesen hazavihette, mivel legénységünk három éven keresztül megszerezte az elsőnek járó aranyérmet — nyilatkozta az őrnagy. - Ám ez nem jelenti azt, hogy már most örülhetünk a jó szereplésnek, hiszen bármi közbejöhet. Egy biztos: a négytagú versenybrigád és a csapatvezető teljes odaadással készül az országos viadalra. (Fob/tat ás ay 1. oldalról!) A kenyérkeresethez — hiszszük legtöbben - két dolgos kézre van szükség. Hogyne! — hörrennek fel sokan, teljes joggal. Leginkább arra van szükség, hogy felmérjük, mikor éppen melyik bolthoz érkezik meg a finom, illatos pékáru, és kifigyeljük, a szállítók hová teszik a teli rekeszeket, amíg a boltos meg nem érkezik. A dunaszentgyörgyi élelmiszerüzlet mellett lévő csirkedrót-hálóval elkerített kis raktárhelyiség arra szolgált, hogy a boltnak szánt élelmiszert a pékek és a tejet szállító munkások oda rejtsék. A menetrend szerint érkező élelmiszer-szállító járat aznap hajnalban is elhelyezte itt a kenyérrel és tejjel megrakott rekeszeket, annak rendje és módja szerint lelakatolták (Folytatás ay 1. oldalról!) szakácsoknak kell magukkal hozniuk. Az ehető pályaműveket a zsűrizés után a rendezvény résztvevőinek tálalják fel. A különleges feladatokra kiképzett egységek küzdelmébe a nagyközönség is bepillantást nyerhet, ám csakis az ésszerűség határain belül: a veszélyesebb technikai feladatok megoldását például nem kísérhetjük figyelemmel, ám még így is akad bőven látnivaló. A háromnapos vetélkedő leglátványosabb részének a szeptember 8-ra tervezett járórverseny ígérkezik, ahol a résztvevők több mint hat kilométeres pályán lesznek kénytelenek megbirkózni a feladatokkal. a tárolót, majd továbbmentek. A bolt alkalmazottai a nyitáskor arra lettek figyelmesek, hogy a lakatot valaki leverte és tíz kilogramm kenyérrel távozott. Az okozott kár — ha csupán anyagi oldalát nézzük — nem mondható jelentősnek, az üzlet vezetőjének azonban jókora bosszúságot okozott az eset, azon a napon ugyanis több kuncsaftnak nem jutott kenyér. Csak reménykedhetünk, hogy a csalódott vevők átka eléri az elkövetőt. .. A lopott kenyér aznap igencsak ízletesnek bizonyult, hiszen az egyik paksi élelmiszerboltból is elemeitek néhány veknit, ezúttal azonban az öreg Kissről elhíresült mondást szem előtt tartva, tudniillik „Ne csak együnk, igyunk is!” pár liter tejjel egészítették ki a pékárut. Neidert Imre, a rendezvény szervezője lapunknak elmondta: az emlékverseny nagy népszerűségnek örvend, amit jelez az is, hogy a nevezések folyamatosan érkeznek a kapitányságra. Jó tudni, hogy a szervezők a lóversenyen résztvevőknek fegyvert és lőszert, a főzőversenyre pedig marha- és birkahúst biztosítanak. Ha pedig valaki különleges ínyencséget szeretne készíteni, ennek sincs akadálya, csupán az alapanyagot kell magával hoznia. A tavalyi évhez hasonlóan, most is nagy érdeklődésre számítanak, ezért kémek mindenkit, hogy a nevezéseket (a lóversenyre és bográcsétel fózőversenyre) időben juttassák el a paksi rendőrkapitányságra. Keserű a más kenyere Oláh László emlékét őrak ■■ ■ Szappanbuborék, avagy: Ki a szegény? A címben feltett kérdés, bevallom, szándékoltan némi költőiséget is magában foglal. Hiszen legegyszerűbben talán a „Röviden vagy hosszan válaszoljak erre?" viszontkérdéssel lehetne leghamarébb leütni a labdát, amely máris az ellenfél térfelén pattogna, mintegy sugallva, hogy „Na ugye! Hülye kérdésre hülye kérdés!" De tényleg, ki a szegény? Egy nemrég készült jelentés szerint (ezekkel már eddig is tele volt a padlás!) a politika részéről az utóbbi időben igencsak felerősödtek a szegényellenes hangok. A jelentés kitér arra is, hogy a politika nem ismeri fel a társadalmi kirekesztés tartós veszélyét, ugyanakkor erősíti a középkorosztályt, s lemond arról, hogy megakadályozza a leszakadást. A tanulmánykötetben közzétett jelentés több számadatot is tartalmaz, de szerepel benne GDP, nettó reálkereset, meg különféle százalékok, csak azért, hogy annak is kínaiul legyen, aki esetleg a közgázra járt. Az egyszerű olvasóban pedig ilyenkor felmerül a gyanú, miszerint ezek a mondatok vagy az elrettentést, vagy a ködösítést hivatottak szolgálni. Vagy mindkettőt. Ez akár nóvum is lehetne, ilyet elvégre feltételezni sem lenne szabad, a dolog rákfenéje azonban véleményem szerint nem itt keresendő. Rögtön első olvasatra három dolgot is furcsállhatunk. Pro primo: a jelentés valami affélét sugall, mintha az eddigi politika olyan nagyon szegénypárti lett volna. Pro secundo: valakik ismét megkapták a maguk címkéjét (a szegények). Pro tertio: „a politika”, a „szegénység" netán amolyan általánosságot jelent, vagy esetleg konkrét pártprogramhoz, ciklushoz kapcsolható? Nem derül ki. Nem is derülhet, hiszen a jelentés természetesen mindentől független. Ezek után már csak reménykedhetünk, hogy ennek a nem magyarul Íródott mondatdzsumbujnak - Jules Verne regényeihez hasonlóan - legalább a valósághoz van némi köze. Persze, az első olvasás okozta sokk után más kérdések is felmerülhetnek. Például: A politika (mint olyan) egy amolyan múlt századi kecses mozdulattal, „csak úgy” feladja a leszakadás elleni próbálkozásokat? Vagy: Mitől lesz valaki vagy valami szegényellenes? A legfurcsább az egészben, hogy ahány jelentés, ahány elemzés, mind különböző adatokkal operál, attól függően, hogy a választópolgárokat, vagy az uniós szakembereket kell-e meggyőzni. Megjegyzem: nem ugyanaz! Ugyan tegyük szívünkre a kezünket, és vizsgáljuk meg, hogy eddig melyik politika pártolta a szegényeket? (A választás előtti kampányidőszak nem számit!) Az elvtárs-úrpolgár-vitéz-szegény - újgazdag stb. sornak mikor lesz vége? Milyen címkék, kategóriák, fakkok lapulnak még a ládafiák mélyén? Egyik tengerentúlon élő ismerősöm szerint Amerikában szegény az, aki annak érzi magát. Hja, Amerika. Nálunk pedig szegény az, akit a tanulmányok annak titulálnak. Csínján kellene bánni, nemcsak az efféle jelentésekkel, de a szavakkal is: politika, szegények, gazdagok. Nem hallottam még olyan „szegény” emberről, aki ne látott volna még szegényebbet. S „gazdagot” se, aki el ne szontyolodott volna, ha még gazdagabbat lát. Elrettentés vagy ködösítés? Egy tanulmány, amit a szakemberek ismét kedvükre elemezhetnek, ízekre szedhetnek, boncolgathatnak, taglalgathatnak, idézgethetnek, hogy aztán - ha az osztályteremben elül a zaj - újabb szappanbuborékot fújhassanak az égbe. Mi addig is megpróbálunk engedelmes, jó alanyai, megfelelő gyurmái lenni ennek az össznépi játéknak, köznapibb nyelven szólva: teszszük a dolgunkat. Valakinek azt is kell... Á~>Minden 100 Ft Bt. boltjai C*.CSÓBBl>^ Többet, olcsóbban Pakson csak két helyen: Dózsa Gy. út-Vörösmarty u. sarok és Építők úti üzletsor A 2000. évben is várjuk vásárlóinkat! Aki nem hirdet, azt elfelejtik!