Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-08-03 / 30. szám
2000. augusztus 3. I Paksi Hírnök Pakt váró* él ■ környék lapja 3. oldal Fegyvert tölts! Diána hódolói a birítói lőtéren Fegyvert tölts! - hangzik a szigorú utasítás. A fegyelmezett társaság szinte egyszerre helyezi be a csőbe a lőszert, majd lélegzetét visszatartva céloz. Eldördülnek a fegyverek. Ismét töltenek, céloznak és lőnek. A tizedik lövés után leteszik a puskákat, és fegyelmezetten elindulnak a céltáblák felé. Férj és feleség verseng egymással, vajon melyiküknek sikerül több köregységet elérnie? Nem túl sok eltéréssel a férj kerül ki győztesen, de a feleségnek sem kell szégyenkeznie. Feljegyzik a találatokat, majd Befejeződött az „Atomzsaru” Országos Rendőr Strandfoci Ötödik alkalommal népesítették be a paksi strand homokos focipályáját a rend őrei, hogy megszerezzék a legjobb strandfoci csapatnak járó vándorserleget. A paksi rendőrkapitányság által szervezett tornán, az idei megmérettetésre számtalan rendőrkapitányság nevezett be, több mint negyven csapat rúgta nemcsak a labdát, de időnként a homokot is. tői a tatabányaiak szinte megtáltosodtak, már nem lehetett őket megállítani, könynyedén nyerték a tornát. A bajnokcsapat tagjai a vándorserleg átvételét követően rögtön be is váltották a könnyelmű ígéretet, és a hajtincseknek eresztették az ollót. A zsaruk küzdelmében a harmadik helyet a Pécsi Rendőrkapitányság, míg a negyedik helyet a Tolna A döntőbe jutott csapatok között ádáz küzdelem folyt a labdáért, s harcot a forgószél és néha az eső is nehezítette ám mindhiába, a kitartó rendőrök a porfelhőben is betaláltak az ellenfél kapujába. Az Eb-t is megszégyenítő színvonalas focit produkáló fináléban a Tatabányai Rendőrkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIX. és a XX. kerületének közös csapata kapott helyet. A tatabányaiak kissé elcsigázottan fociztak a nehéz pályán, mikor jött a mentő ötlet. Katona károly, forrónyomos kollégájuk az ötévig növesztett haját ajánlotta fel a fényesen csillogó éremért cserébe. Et-Megyei Rendőrfőkapitányság Neutron Beavatkozó Osztályának legénysége szerezte meg. A hazai csapat, a házigazda udvariasságával most átengedte a nyerési lehetőséget, és kiesett a selejtező mérkőzések alatt. Egyébként a bajnok csapatából került ki a zsarukupa legjobb játékosa is, Hegyi Csaba, a legjobb góllövő Bóka Gábor, a Tolna Megyei Rendőr - főkapitányság Neutron Beavatkozó Osztályának beosztottja. A legsportszerűbben pedig a Várpalotai Rendőrkapitányság legénysége focizott.- esehavonta kétszer találkoznak a fegyverek szerelmesei. — A megalakulást követő évben minden szabadidőnket a lőtér kialakítására szenteltük — meséli Haaz Adám. Munkájuk nem volt hiábavaló, hiszen egy olyan kultúrált, összkomfortos helyet sikerült kialakítani, amely vonzza a klubtagokat. A környezet, a friss levegő és a csend pedig hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat a különleges sportot kedvelők. A klubtagok egy része rendvédelmi szervnél dolgozik, a többségük vállalkozó. A férfiakat a fegyver vonzza, hiszen valamennyien voltak katonák, szeretnek lőni, a gyengébb nem képviselőit pedig talán a bizonyítási vágy. Az MHSZ-klubok megszűnésével, a rendszerváltás óta, egészen 1996-ig — az egyesület megalakulásának időpontjáig - nemigen volt lehetóségúk gyakorolni ezt a veszélytelennek egyáltalán nem nevezhető hobbit. A paksi klub a sporton kívül más célokat is kitűzött maga elé: családi, baráti kapcsolatok kialakulását szeremé elérni, ezért is szervez minden évben „Családi Napokat”, valamint főzőversenyeket, természetesen mindezt egy-egy házi lövészversennyel fűszerezve. A családi összejövetelen szeretnének lehetőséget adni a gyerekeknek is arra, hogy jól érezzék magukat. Úgy tűnik, hogy elérték a kitűzött célt: a klubtagok rendszeresen összejámak, olyannyira, hogy már egy-egy rendezvényen több százan jönnek ki Britóra. Haaz Adám szeretné elérni, hogy a lóteret bekerítsék. A meglévő épület mellett szeretnének egy koronglövő-pályát kialakítani. — Mindez azonban csak lépésről, lépésre lehetséges — mondja a klub vezetője. A kitűzött cél azonban már nem is olyan távoli, hiszen idén ősszel már el is kezdik megvalósítani a terveket. Szobordöntögetők Vannak dolgok, amelyeknek tudatában vagyunk ugyan, összeráncolt homlokunk és a keserű szájíz azonban minduntalan figyelmeztet, ha nem beszélünk róla, akkor is van, létezik, belopja magát a tudatunkba, s onnan kiűzni többé már nem lehet. A tényekkel szemben tehetetlenek vagyunk. Szerkesztőségünk számán néhány nappal ezelőtt ismeretlen telefonáló sírástól elcsukló hangon közölte, amit egyébként addig is tudtunk. Szégyen, hogy ilyen megtörténhet manapság! Milyen ember képes efféle gazságot elkövetni? Mi lesz velünk, ha nem vagyunk képesek saját értékeinket sem megbecsülni? A szobor ledöntésével nemcsak a városképet csúfították el, hanem átvitt értelemben azt az alapot is, amely annak idején felállíttatta ezt a szobrot. Aztán a csöndre már csak a telefon búgó hangja válaszolt. Szobordöntögetők. De sokat is sejtet ez az egyszerű szó! A maga puritán, egyszersmind barbár jelentést hordozó összetételével hetek, hónapok, esetleg évek munkáját teszi tönkre, jobb sorsra érdemes erkölcsi mintákat tipor sárba, ugyanakkor tükröt mutat: íme, te Európa felé döcögő, sokat megélt dolgos magyar nép, te paksi, tönkretettem azt, amit elterveztél, megvalósítottál! Ledöntöttem. Gyermeküket sétáltató édesanyák kedves mosolyát görbíti grimasszá, a kérges munkáskezeket rándítja görcsbe, szorgalmas diákokat ejt gondolkodóba: miért? Ha e kérdés után a kedves olvasó úgy véli, hogy e sorok lényege a válaszadásban keresendő, téved. A válaszra váró kérdés sután, az öntörvényűség szabályait kihasználva egyelőre még a légüres térben lóg, csak úgy. Válasz tehát nincs, s attól félek nem is lesz. Hiszen ez a „Miért?" többet, sokkal többet takar. A megoldás inkább a tettekben keresendő. Biztosan ismerik az ujjszámolgatós játékot: ez kigondolta, ez javasolta, ez elfogadta, ez megvalósította, ez az iciri-piciri pedig tönkretette. És itt véget is érne a sor, ha a városát szerető, öntudatos paksi nem venne újabb nagy levegőt, s nem sóhajtana egyet: hej, állítsuk fel újra! Elhatározza, s legyen bár mégoly nehéz, fájdalmasan egyszerű is, újra nekilát helyreállítani azt, amit a felelőtlenég elrontott. S ez így van rendjén. Felkészülés a drogellenes munkára A Tolna Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány már hatodik alkalommal rendezi meg a középiskolás kortársoktatóknak a drogellenes tábort. Július 31. és augusztus 4. között Fadd- Domboriban a megye 11 középiskolájának két-két diákja kapott meghívást a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány táMinden 100 Ft Bt. boltjai ■vtin BT. ^CSÓBBP^ Többet, olcsóbban Pakson csak két helyen: Dózsa Gy. út-Vörösmarty u. sarok és Építők úti üzletsor A 2000. évben is várjuk vásárlóinkat! borába. Az egyhetes szimpózium célja, hogy a résztvevőknek minél szélesebb körű információt adjanak, melynek birtokában képesek lesznek az adott intézményben a drogellenes megelőző munkában tevékenykeani. A táborba érkezett diákok előadásokat hallgathatnak meg a pécsi drogambulancia munkájáról, a hazai droghelyzetről, megismerkedhetnek a drogfogyasztás és a bűnözés összefüggéseivel, s nem utolsó sorban a kábítószerekkel. Ismereteket szerezhetnek a fogyasztás történetéről, a drogok hatásmechanizmusairól es tüneteiről. A tréninget követően a tábor lakói vizsgát tesznek, ezzel nagy esélyük lesz arra, hogy a „bajba” jutott társaiknak segítséget nyújtsanak. Városunkat az I. István Szakképző Iskola és az Energetikai Szakképzési Intézet diákjai képviselik. Aki nem hirdet, azt elfelejtik! visszaindulnak egy újabb „meccsre”. Kicsit ugratják még egymást, aztán ismét komoUyá válik a szó: Felkészül, tölt... Egyre népszerűbb a négy éve megalakult Diána Sportlöveszklub — tudtuk meg Haaz Ádámtól, a klub vezetőjétől. A százfős tagsággal rendelkező klubban a gyengébbik nem is képviselteti magát, legtöbben férjükkel együtt erkeznek a biritói lőtérre. Az erdő szélén kialakított lópályát napjainkban Tolna megye egyik legfrekventáltabb lőtereként tartják nyilván, ahol
