Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-07-27 / 29. szám
6. oldal XII. évfolyam 29. szám A reaktorcsarnok - ahogy mi látjuk. A 2. blokk új látogató folyosójának kiépítésével lehetővé vált, hogy amíg a 4. blokk karbantartási munkái zajlanak, az erőműbe látogató érdeklődők közelebbről is megtekinthessék a már üzemelő blokkot. — Mindezidáig a 4. blokkot láthatta a nagyközönség — nyilatkozta lapunknak Mittler István, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság tájékoztatási munkatársa. — Az ide látogatók kíváncsiak az üzemi területre, és az ott folyó munkákra. Mint ismeretes, a 16. életévüket betöltött fiatalok bemehetnek az atomerőmű területére, amely igencsak népszerű. Naponta azonban legfeljebb három csoportot tudunk bekísérni a látogató folyosón keresztül. A karbantartási munkák ideje alatt nem volt tanácsos a reaktorcsarnokban mozogni, a vállalat vezetősége ugyanis balesetveszélyesnek minősítette a látogatók jelenlétét. A jelenlegi intézkedés bevezetésében közrejátszott az is, hogy mostantól a nagyobb létszámú delegációkat vagy csoportokat - a zsúfoltság elkerülése érdekében - megosztják, így kényelmesen be tudják mutatni a blokkokon folyó aktuális munkát. Nem ritka a százkétszáz fős delegáció érkezése sem. Ilyenkor nagy felelősség hárul a kísérőre, hiszen amellett, hogy gyakorlatilag mindenre figyelni kell, még a látogatók kérdéseire is illik válaszolni. Az újabb folyosó mindezeket a problémákat orvosolja majd - vallják az atomeróműves szakemberek. Mint megtudtuk, a 2. blokk egy részén volt ugyan kiépített látogatói folyosó, ám az nem volt teljes körű, tudniillik hiányzott a vezérlőtermi folyosó. Ennek áthidalására a reaktorcsarnokba nagyképernyós televíziót helyeztek el, amelyen egy háromperces videofilmét vetítenek le a látogatóknak. A film után a kialakított videós telefonos kapcsolatrendszernek köszönhetően bárki kérdést intézhet a vezénylőteremben dolgozó operátorhoz. A fáradhatatlan ember: Lacza János A tűz látványa sokunkban kellemes érzéseket kelt, s egyúttal a meghitt otthon látványát, a kandalló barátságos fényét idézi fel. Szalonnasütések, nótázások, a ropogó tűz mellett együtt eltöltött idő, egyszóval: meghitt percek, szép emlékek. Olyankor nem igazán gondolunk arra, hogy ugyanez a tűz irgalmatlan, kegyetlen pusztításra is képes: ilyenkor az ember kénytelen harcba indulni, s szembeszáll a lángokkal. Valóságos csatát folytat, s miközben önmagát nem kímélve életeket, értékeket ment, talán eszébe sem jut, hogy a halállal dacol. Lacza János, az Atomix Kft. létesítményi tűzoltója nemegyszer farkasszemet nézet a kaszással. Az önfeláldozó munka maradandó élményeket szerzett, agya és lelke azóta is őrzi a szenvedés látványát. Veszélyek, kihívások, megoldásra váró feladatok — íme Lacza János mindennapjainak néhány aspektusa. — A munka veszéllyel jár, ám vannak örömök is, például, ha sikerül időben a helyszínre érkezni — mondja Lacza János, az országos tűzoltó verseny legjobbja. -Az a kérdés fel sem merül, hogy mi történik akkor, ha nem időben érkezünk. Számítanak ránk, s mi igyekszünk megfelelni, lelkiismeretesen dolgozni. A fiatal tűzoltó, aki az ESZI műszerész szakán végzett, azok közé tartozik, akik még otthon sem igazán tudják pihenéssel tölteni az időt: tesznekvesznek, segédkeznek, próbálják hasznossá tenni magukat. A kilenchónapos ikrek (Erik és Máté) persze bőven adnak munkát édesapjuknak. Szeretetük és ragaszkodásuk minden nehéz, munkával eltöltött percért kárpótolják a családfőt. — A mosáson kívül szinte minden házimunkát elvállalok — mondja a büszke apuka. — Fürdetem, etetem, öltöztetem a babákat, de legjobban játszani szeretek velük. Éjszaka is mindig én kelek fel s nyugtatom, teáztatom az ikreket. A tűzoltókhoz való jelentkezésekor a munkaidőbeosztás volt igen vonzó Lacza János számára: már akkoriban is szeretett bulizni, kirándulni, szórakozni. A pihenőnapok alatt pedig rendszeresen sportolt, és a különleges hobbijaira is tudott időt szakítani. Ennek a jó időbeosztásnak most; fiatal apukaként veszi csak igazán hasznát, hiszen a felesége, Szilvia és az ikrek is rászorulnak a segítségére. Mindezek mellett persze jut idő a szórakozásra is: a búvárkodásról nem mondott le, és ha ideje engedi, akkor alpinista szenvedélyének is hódol. — Az idei nyaralás programjában vitorlázás is szerepel, melyet azért várok olyan izgatottan, mert a fiaimnak ez lesz az első nyaralása — meséli csillogó szemmel az apuka. — Számukra már vízipisztolyt is vásároltam, hiszen nem lehet elég korán kezdeni. Szeretném, ha ők is olyan vagány gyerekek lennének, mint én. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos legfrissebb dózisteljesítménye (nG/H), a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT által mért adatok (nGy/h) szabadban által mért adatok (nGy/h) szabadban Kalocsa 28 (hibásadat) 71 86 119 Foktő 70 86 99 109 Úszód 91 95 82 83 Dunaszentbenedek 69 78 99 111 Géderlak 78 80 99 119 Ordas-129 Bátya-105 Paks 60 73*-77 Gerjen-80*-78 Fadd-97*-88 Tengelic 76 78-86 Pusztahencse-83*-92 Dunaszentgyörgy 67 81-81 Kiskőrös 56-Szekszárd 69-61 (ÁNTSZ tető)Dunaföldvár 72-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai menynyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai novemberben olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső. hó) 2000.07.07. 0,060 Bq/1 0,060 Bq/1 0,061 Bq/1 0,062 Bq/1 Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)= 1 J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/n (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliáraoa (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/n) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetei lenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a fegkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gammasugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT ■ ^ ■■ Új látogatói útvonal az atomeröműben
