Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-07-20 / 28. szám
3. oldal Tizenégy kiskutya tűnt el a Gál Tibomé vezette kutyamenhelyről az elmúlt héten. Ebben eddig semmi furcsa sincs, azt leszámítva, hogy manapság sokan éppen az ellenkezőjét cselekszik: lelketlenül kiteszik, majd sorsukra hagyják az ebeket. Ezúttal azonban érdekes nüánsszal bővült a történet. A hat tacskókeverék és nyolc németjuhász-malamut keverék kutyákat egy sárpilisi férfi nézte ki magának, ám a vezető nem adta oda a kutyusokat. Gál Tibomé ugyanis azt gyanította, hogy a harci kutyák az aprócska kölykökön fognak edzeni. Gyanúja nem volt alaptalan, hiszen a menhely vezetője ismerte a férfit, az illető többször járt a telepen, sót vásárolt is a neki tetsző „sétatéri” ebekből. A történtek után Gál Tibomé a paksi kapitányságon bejelentést tett ugyan, ám — lelkes állatvédő lévén — maga is nyomozásba kezdett, s nem volt rest: elutazott a sárpilisi családhoz. Ott azonban nem lelte kedvenc ebeit, így eredmény nélkül jött haza, abban bízva, hogy ezek után a rendőrség több sikerrel fog eljárni az ügyben. Neidert Imre, a paksi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője lapunknak elmondta: ellenőrizték a férfit, de a helyszínen csupán két — nem a menhelyról származó - kutyát találtak. Az illető beismerte, hogy korábban valóban tartott harci kutyát, sót ilyen ügyben jelenleg is folyik ellene (mint negyedrendű vádlott) egy eljárás. Azt vallotta, hogy „megtért”, lebukása óta nincs ilyen állata (ezt egyébként a falubeliek is megerősítették). Elmondása szerint valóban járt a menhelyen a kutyusok eltűnése előtti napon, ám ott nem talált kedvére való ebet, így üres kézzel tért haza. Mint mondta, abból tartja el családját, hogy fajFELHÍVÁS Paks Város Önkormányzata egyfordulós nyílt versenyeztetési eljárást hirdet a Paks, Györkönyi utcai csapadékvíz-elvezetés és járulékos munkáinak kivitelezésére. A feltételeket ismertető ajánlati felhívás megtekinthető a Paksi Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján (Paks, Dózsa Gy. u. 55-61.) Képünk, csak illusztráció (archív) tiszta kutyákat vásárol, azokat felneveli, majd továbbadja. Szó sincs arról, hogy ő hozta volna Paksról a kölyköket — mondta. Neidert Imre szerint valójában tényleg nem bizonyítható, hogy a férfi vitte volna el a kutyákat, ám nyilván ez sem kizárt. A menhely nem zárható, tehát bárki besétálhatott az őrizetlenül hagyott r r telepre, sőt az ott tartott kutyák olyan kezesek, hogy bárki kedves szavára „elcsábíthatok”. Egyelőre tehát marad a találgatás: kinek kell egyszerre tizennégy kiskutya? A paksi kapitányság embereit is érdekli a kérdés, a válasz pedig még ennél is jobban, így jelenleg folyik az ügy kivizsgálása. Seregély Erzsébet Tarloegetes, de hogyan? Mivel idén szokatlanul korán jött az aratási szezon, lassanlassan véget érnek a munkák, a betakarítás után pedig egyre többen kezdik elégetni a tarlót. Ezt azonban legtöbben nem jelentik be az illetékes hatóságnál, arról már nem is szólva, hogy a tarlóégetést — amely valójában alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül — az illetékes tűzoltóságnál is jelezni kell. Vagy pontosabban, kellene. A gazdálkodók — semmibe véve a levegő tisztaságának védelméről szóló rendeletet, valamint a tűzvédelmi szabályzatot — tudatosan, vagy a kellő tájékozottság hiánya miatt, szabálysértést követnek el. A tarlóégetést tudniillik az égetés megkezdése előtt három munkanappal, írásban kell bejelenteni az illetékes hatósághoz (jegyző) - tudtuk meg Pfeffer Józseftől, a Paksi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság tűzmegelőzési osztályvezetőjétől.- A jegyző hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy az égetést engedélyezi vagy megtiltja, sót az engedélyezést (levegőtisztaság-védelmi szempontból) akár feltételekhez is kötheti. Ezen kívül a tervezett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a munka megkezdés előtt 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak is jelezni kell - figyelmeztetett Pfeffer József. Mint megtudtuk, a tarló- és növényi hulladékégetésnek is vannak előírásai, harminc hektárnál nagyobb területen például csak szakaszosan lehet égetni. A learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani az égetést, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad el tudjon menekülni. A tarló oldalait tilos egyszerre meggyújtani, s ugyancsak tiltott a lábon álló gabona melletti tűzgyújtás. Kizárólag a tarlómaradványokat szabad elégetni, ezzel szemben viszont tilos például a szalma égetése. Nem árt tudni, hogy a tábla szélét három méter szélesen fel kell szántani, és az oltásra alkalmas kéziszerszámokat is a helyszínen készenlétben kell tartani. Nem tanácsos őrizetlenül hagyni a tüzet, és örök szabály: mindig csak akkora tüzet gyújtsunk, amit mi magunk, illetve a helyszínen lévők gond nélkül el tudnak oltani. Az intelmeket tanácsos megfogadni, hiszen a bejelentési kötelezettség figyelmen kívül hagyása szigorú szankciókat vonhat maga után. Nem mind arany, ami fénylik - avagy: A gagyizók is megszomjaznak (Folytatás a% 1. oldalról!) Embereink pedig rendületlenül folytatták marketingténykedésüket, s más házakhoz is bekopogtak, szerencsére nem sok sikerrel. Az egyik szemfüles szomszéd gyanúját aztán fel is keltette az idegenekből álló csapat, ezért felírta a gépkocsik rendszámát. A történet ezen a pontos újabb fordulatot vett: a „gagyizóknak” ugyanis maradt még annyi idejük, hogy — a rendőrségi bejelentés után — egy kis időre átruccanjanak Bács-Kiskun megyébe. Ez lett a vesztük, a dunaföldvári hidat elhagyva ugyanis már várták őket a rend éber őrei, akik jó házigazda módjára be is tessékelték őket a jardra. Ott aztán még a sokat tapasztalt rendőrök is csuda dolgokat hallottak. A láncokat „pipére” (tolira) szerették volna cserélni - állították a csalók, ami persze a képzeletbeli kifogások listáján ugyancsak hátul kapna helyet. Az anyag tehát nem vész el, csak átalakul — vonhatnánk le a végső következtetést, tudniillik az „arany” így lesz tollá. A nyomozás során aztán még az is kiderült, hogy a láncokat esetenként tíz és harmincezer forint közötti áron értékesítették. Nem volt ritka azonban az ötvenezer forintos „arany nyaklánc” sem. Emberi gondatlanság okozta a Haladás utcai tüzet Felelőtlenek vagyunk — vonhatjuk le az egyértelmű következtetést az utóbbi napok tűzeseteiből. Valójában azonban az az elszomorító, hogy ezek az esetek egy kis körültekintéssel megelőzhetőek lennének. Legutóbb egy szarvasmarhatelepen okozott tüzet az emberi felelőtlenség a Haladás utcában: miközben az egyik alkalmazott a karám rögzítőcsavarját darabolta, a szikrától a közelben lévő száraz fűboglya lángra kapott. A paksi hivatásos tűzoltók szerencsére néhány perc alatt a helyszínre érkeztek és lokalizálták a tüzet. Elmondhatjuk: csupán a tűzoltók gyors munkájának köszönhető, hogy az ott tárolt többi ötven boglya nem gyulladt meg. így a keletkezett kár csupán tizenötezer ezer forint. Mint utólag kiderült, a telep nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel, ráadásul a tűzvédelmi előírásokat sem tartották be, ezért a tulajdonos és az alkalmazott ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Mint azt a paksi önkormányzati tűzoltóság tűzmegelőzési osztályán megtudtuk, az emberi felelőtlenség az állományra igencsak nagy terhet ró. Pfeffer József osztályvezető elmondta: ezek az esetek gyakran olyan veszélyes esetektől vonják el tűzoltóikat, ahol igazán nagy a baj, és minden emberre szükség lenne. Előfordulhat például, hogy a veszélyt okozó hanyag, nemtörődöm emberek miatt a tűzoltók késve érkeznek olyan esethez, amelynek során akár emberéletek is foroghatnak kockán. Ilyenkor pedig a felelőtlen embereknek már nemcsak a hatósággal, hanem saját lelkiismeretűkkel is számvetést kell készíteni. Minden 100 Ft Bt. boltjai ÖBBgy^CSÓBBf^ Többet, olcsóbban Pakson csak két helyen: Dózsa Gy. út-Vörösmarty u. sarok és Építők úti üzletsor A 2000. évben is várjuk vásárlóinkat! Aki nem hirdet, azt elfelejtik! I Ebek harmincasára kerüllek a kutyák
