Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-01-20 / 2. szám

XII. évfolyam 2. szám Lapelődeink írták 4. oldal nPaksi Hírnök P»ki város és a környék lapja Elkészült Pákolicz István mellszobra Bronzba öntött emlékezés A költő teste a szülőváros temetőjében, a Kálvárián nyugszik. Szellemisége immár a magyar irodalom része, versei őrzik lelkét, emlékét pedig mindazon paksiak, akik ismerték, szerették, becsülték. A tisztelet hamaro­san szemmel látható is lesz, Pákolitz István szobrot kap Pakson. A bronzportré elkészült, Szekszárdon, Farkas Pál szobrászművész műtermé­ben várja, hogy végleges he­lyére, a paksi Városi Múzeum udvarába kerüljön. A millen­nium évében a város méltó­képpen emlékezik szülött­jére, díszpolgárára, a Jó­zsef Attila díjas poétára, aki itt látta meg a napvilá­got 1919-ben és itt helyez­ték végső nyugalomra 1996-ban. Két nappal halála előtt még közöttünk járt Pak­son, a millecentenáriumi ün­nepségen. A költő és a szobrász soha nem találkoztak személye­sen. A művészetek, a művé­szek számára azonban idő és tér nem áthatolhatatlan. A gondolat, hogy a poéta em­lékét bronzba öntse a szob­rász egy közeli hozzátartozó­jától származott, apósától, Molnár Józseftől, aki a kalo­csai tanítóképzőben iskola­társa volt Pákolitz Istvánnak. A végső érvet azonban egy költemény adta, amelyet Far­kas Pál két éve szüle­tésnapjára kapott a családtól. Szépen szedett, díszes keret­be foglalt Pákolitz vers, el­me A szobrász. Az irodalmár szólott a képzőművészről, nem lehetett viszonzás nélkül A millennium éve Pakson A kereszténység kétezredik, a magyar államiság ezredik évfordulóját Paks is méltó keretek között kívánja meg­ünnepelni - mondta Bagdy László, a város alpolgármes­tere a hétfői sajtótájékoztatón. mányozása után bontakozott ki a szobrász lelkében a költő karaktere, ujjai között előbb agyagban, majd gipszben, vé­gül bronzban nemesült látha­tóvá. Április 11-én, a Költé­szet napján avatja Paks iro­dalomszerető közönsége a mellszobrot, talapzatán az ihletet adó vers bronztáblába vésett betűivel, lépésnyire a költő emlékszobájától, alig kilométernyire sírhalmától. A fiataloknak tovább kell ad­ni a stafétabotot, hogy a har­madik évezredre átmentsük azt a szellemiséget, amelyet a millennium évében ünnepe­lünk 2000. január 1. és 2001. augusztus 20. között - hang­súlyozta az alpolgármester. A munkacsoport, amelyet ta­valy hozott létre az önkor­mányzat, gazdag programot dolgozott ki, amely termé­szetesen még nincs „kőbe vésve”. A műsorsorozat egyébként már megkezdő­dött, a Városi Múzeumban nyílott kiálítással. A terve­zetben igen sok és színes program szerepel, a legna­gyobb ünnepség a május 6-i millenniumi emléknap lesz, amikor a város átveszi az em­lékzászlót. Ma még nem tud­ni, ki lesz, aki a kormány ne­vében átadja, egy biztos: leg­alább miniszteri vagy állam­­titkári rangú személyiség ér­kezik ekkor Paksra. Az előkészítésben is, épp úgy, mint a meghatározott eseményekben nagy szere­pet kapnak a történelmi egyházak, hiszen szoros a kötődésük mindkét évfor­dulóhoz - válaszolta' Bagdy László a Hírnök kérdésére. Az ünnepségsorozat során ki­emelt figyelmet fordítanak a határon túli magyarokra is, és paksi kezdeményezésre az or­szág sok településén (termé­szetesen Pakson is) emlékke­resztet állítanak a határo­kon túl elhunyt magyarok tiszteletére. Az egymást kö­vető rendezvényekől folya­matosan tájékoztatja majd az emlékbizottság a lakosságot. Az iskolák is fontos szere­pet kapnak a programok­ban. Bagdy László javas­lattal kíván feléjük élni, mint a sajtótájékoztatón el­mondta kéri az intéz­ményvezetőket, a peda­gógusokat, hogy a kirán­dulásokat a millenniumi évben a történelmi em­lékhelyek megtekintésé­re szervezzék. Borban az igazság Páratlan párlatok a Prelátusban hagyni. Paksról is érkezett bíztatás, Beregnyei Miklós, a Jámbor Pál Társaság elnöke lelkesen támogatta az ötletet, hisz ismerte a szobrászt, aki­nek keze nyomán született több nagy magyar irodal­már portréja, Babitsé, Ily­­lyésé és az ő alkotása a paksi Jámbor Pál szobor is. Fotók, Pákolitz költemé­nyek, az életpálya tanul-MEGHÍVÓ A Magyarok Világszö­vetsége Tolna Megyei Szervezete tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait a Magyar Kultúra Napja előesté­jén, 2000. január 21-én (pénteken) 18 órára László-Kovács Gyula: KOLDUS-PIETÁ című új kötetének be­mutatására. Helyszín: A Péger Galé­ria Paks, Dózsa Gy. u. 3-Közreműködnek: A Vak Bottyán Gimnázi­um diákjai. Mekkorát változott a vi­lági Jó három éve az akkori polgármester, Herczeg Jó­zsef azt nyilatkozta egy re­gionális vasárnapi lapnak: nekem a Bor halálos ellen­ségem. Most pedig már el­kötelezett borbarát. Ex! - koccintott az ex-polgár­­mester. De félre a tréfával és főleg a politikával, éljen a borkultúra! A bor pedig Pakson liberális, vagyis szabadon lehet dicsérni. Szidni is, de annak semmi ér­telme. Oka sincs, mert a Bor­barát Klub összejöveteleire csakis jó nedűk kerülhetnek. Meg néhány jó párlat, ami majdnem pálinka, mégsem tévesztendő össze azzal. A so­ha nem hallott Pest megyei Etyekről érkezett Hernyák László a péntek esti klubta­lálkozóra, bizonyítva, hogy nagy múlttal nem rendelkező kis helyen is megterem a jó bor. A kalandos életű, a szakmában csak fenegye­rekként emlegetett borász vagy tíz esztendeje települt át a Vajdaságból. Borpárla­tokkal kezdett, közben bele­kóstolt a szőlészetbe, borá­szatba, csak úgy hobbiként. Ehhez képest viszont pro­fesszionális borokat hozott mutatóba a klubestre, há­romféle remek Souvignon Blanc, az erdélyi származá­sú tőkéken nevelt Királyle­ányka fölé Szürkebarát, majd egy mazsolán érlelt aszúszerű desszertbor ke­rült a borbarátok bendőjé­­be. Hogy fel ne öntsenek a garatra, előbb azért meg­ágyaztak a nedűknek, mint ahogy a klubelnök, Kováts Balázs mondotta, most nem a szokásos borkorcsolyákkal, hanem amúgy parasztosan, alaposan sózott szalonná­val, tepertővel. Kellett is, fő­képp a második menethez, következtek ugyanis a párla­tok, amelyeket csak a hozzá nem értő hisz pálinkának. A legnevesebb magyar borá­szok törkölyeiből párolt, viaszozott hordókban ér­lelt, cseppet sem torokka­paró, színtelen de koránt­sem íztelen, magyaros jel­legű ital került a poharak­ba. A tagok rég kiérdemelték az efféle élményeket. A harma­dik évét nyitó klub igazán példás összetartással tiszteli és becsüli a jó magyar borá­szokat, borokat és egymást. A Bormúzeum immár 1200 palackkal dicsekedhet a Prelátus pincéjében, a tár­lók elején a boltíves klubhe­lyiség pedig tavaly olyanná vált, amely méltó, stílusos környezetet biztosít a mér­tékletes kortyolgatáshoz. Mert ivászatról itt szó sem le­het, a szakértelem dominál. Mint például az Atomix fő­nökénél, Juhász Sándor­nál, aki a Sauvignon Blanc­­nak nem csak úgy póriasán esett neki (persze, hiszen cé­ge aznap kapta meg a minő­ségügyi tanúsítványt), megad­ta a módját. Sőt, az előjátékot fel is konferálta: előbb kissé beleszagolgatni, majd a nyel­ved hegyével ízlelgetni mi­előtt átadnád magad a teljes élvezetnek. Hiába, ez egy fér­fias klub, ahová persze az asszonyok nyugodt szívvel engedhetik emberüket. A sajtó nemcsak a mának szól, üzenet a jövőnek is. Az alábbi rövid híreket a Paks és Vidéke 1888. évi szá­maiból szemelgettem.- Útrongálók: Több lelkes háztulajdonos, hogy a kálvá­riához vezető út kiköveztes­­sék, pénzadományokat gyújt­ván, az esőzések által nagyon megrongált utczát kiköveztet­­ték: - de némely fuvarosok, mint Grósz és Szlanyinka a rendes út helyett, a házak mellett fuvarozzák lefelé a 800-900 literes boros hordó­kat, miáltal kikoptatják a kö­vezet széleit s a nagy esőzé­sek, - mint a keddi is például - alámossák azt, s Lassanként a közadakozásból épített kö­vezet a Dunába jut; de sőt a vízfolyás utat tör magának a házak udvarába s kiszámítha­tatlan károkat okozhat, a tá­vollevő háztulajdonosoknak. A fuvarosok a tulajdonosok által figyelmeztetvén, Grósz által egy doronggal lettek megtámadva, - amiért is a bí­róságnál feljelentés tétetvén, hisszük, hogy az öntudatosan rombolók és e mellett életve­szélyes fenyegetők példás büntetésben fognak részesül­ni.- Agyon ütötte a hordó Ro­senbaum Lajos paksi kereske­dőt nyomdászunk vejét Kis­szálláson. Ugyanis Rosenba­um hordót égetett, mely mű­velet közben a hordó szét­robbant s egy donga úgy vág­ta fejbe, hogy szörnyet halt.- 104 éves ember halt meg a héten Pakson. Az egész város­ban "az atyus" néven ösmer­­ték favágásból élt; az utolsó napig dolgozott. Kétszáz és néhány megtakarított forint­ját az egyháznak hagyta.- A csendőrök beoltása Pak­son már megtörtént, minisz­teri rendelet alapján.- Csonka Kis J. lókötőt a paksi csendőrség elfogta. Megtörtént rajta az a furcsa eset, hogy nem a czigány tő­le, hanem ő lopott a czigány­­tól lovat.- Figyelmeztetés. Az újvárosi kiserdőben levő lövöldében a katonaság éles töltényekkel tart lövési gyakorlatokat. Fi­gyelmeztetnek tehát a lako­sok, hogy délutáni 2 órától esti 6 óráig azon területen ne járjanak s jószágaikat is tart­sák onnét távol.- Mérgezett paprikát árul­nak a paksi heti vásárokon s már is több betegedési eset adta elő magát. Hallottunk esetet, hogy a megpapriká­zott hús, egészen megkékült a hamisított paprikától. Ajánl­juk az ügyet erélyes bíránk fi­gyelmébe.- béri -

Next

/
Oldalképek
Tartalom