Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-03-30 / 12. szám
5. oldal 2000. március 30. Paksi Hírnök Pak« város és a környék lapja Nagydorogon lenne a szennyvíztisztító Három menedzser a gazdaságfejlesztésért Múlt hét kedden Németkéren tartotta soros ülését a Dunafoldvár-Paks kistérség. Balogh László, a régió elnöke lapunknak elmondta: a vidékfelzárkóztatási programmal összefüggésben megbíztak egy szekszárdi illetőségű társaságot, hogy a jelenlegi C-kategóriásnál jobb anyagot készítsen a régióról. A terv az, hogy záros határidőn belül legyen helyzetértékelés a térségről és egy olyan vázlatos stratégiai elképzelés, mely képes körvonalazni régiónk biztató jövőképét. Csak ezután lehet elgondolkodni az operatív intézkedéseken, melyek révén a munkanélkülieknek tartósan munkát adó programok születhetnek. Az ülésen elhangzott az is, hogy a megyei munkaügyi központ elfogadta régiónk pályázatát, így április elsejétől rendelkezésre áll három, úgynevezett projektmenedzser foglalkoztatásának teljes költsége. Szó esett a területfejlesztési tanácshoz kiírt pályázatokkal kapcsolatos még meglévő feladatokról is. A tanácsnál hozzávetőlegesen hatszázmillió forint áll rendelkezésre különböző pénzalapoknál arra, hogy megyeszerte segítséget lehessen kérni a programok megvalósításához. Nem valószínű, hogy mind az öt Tolna megyei kistérség egyformán részesedik a pénzből — mondta az elnök —, hiszen a dombóvári vagy a tamási régió jól kihasználja a hátrányos helyzetből fakadó előnyöket. Fontos téma volt a szennyvízkérdés is. A régiónkban található tizennégy település közül eddig csak Pakson épült ki a szennyvízhálózat. A települések polgármesterei megállapodtak abban, hogy szakmai kirándulás keretében április 4-én felkeresik a Táborfalván működő szennyvíztisztító üzemet. Nagydorog központtal kilenc település készítetett tanulmánytervet, melyből kitűnt: a csatornázás körülbelül 4,2 milliárd forintba kerülne. Ehhez nyolcvan-nyolcvanöt százalékos támogatást lehetne nyerni, a többit az érintett településeknek kell előteremteni. Az önerő ötven százalékát az önkormányzat, a többit a lakosság állná, ám e terv megvalósításához az emberek takarékosságára van szükség — hangsúlyozta Balogh László. Hozzávetőlegesen kétszáz négyzetméteres területen kellett felszedni a sportcsarnok padlózatát — mondta Pinczési László, Nagydorog polgármestere. A létesítmény felújítására azután került sor, hogy a terem életveszélyessé vált, és csak saját felelősségre lehetett használni. A település vezetője három okra vezeti vissza a kialakult állapotot: a beépítéskor olyan faanyagot használtak fel, melynek a nedvességtartalma nem volt megfelelő, ráadásul a felhasználás után sem tudott száradni, mert a kivitelező fóliát terített a parkett alá. A másik előidéző ok a meghibásodott fűtés volt. A rendszerből folyamatosan szivárgott a víz, ami állandó nedvesség-utánpótlást jelentett. Harmadik kiváltó okként az özönvízszerű esőzést említette a polgármester, melyben tavaly nyáron volt része a községnek. E három tényező egymást erősítve azt eredményezte, hogy felpúposodott a parketta. A felszedéskor kiderült az is, hogy az alsó rétegek darabokra töredeztek. A gumipadló-gumi-padló szerkezet használhatatlanná vált, cserélni kell. Ennek tetején feszült az egyik „bűnös”, a fólia, melyet az építő a porosodás megakadályozása céljából tett le. A hiba elhárítására felkért mesterembernek sikerült a parkettát épen felszedni, így remény van arra, hogy nagy részét ismét fel lehet majd használni. A felújítás költsége — előzetes kalkulációk szerint — százötven-kétszázezer forint. A sportcsarnoknak április 8-ig kell elkészülni, ekkor adna ugyanis otthont a létesítmény a környező települések első néptánccsoporttalálkozójának. Németh Szabolcs második helye Sorra rendezik a különböző iskolai versenyeket a második félévben is. Ezeken a tanulmányi- és sportvetélkedőkön a pusztahencsei diákok is részt vesznek, szereplésükre pedig nem lehet panasz — tudtuk meg Kelemen Bélától, a Pusztahencsei Általános Iskola és Óvoda igazgatójától. Á második félévben eddig két versenyen indultak a kistelepülés nebulói. Februárban a megyei helyesírási versenyen kategóriánként egyegy tanuló képviselte Puszthencsét. A legelőkelőbb helyezést Németh Veronika végzős tanuló érte el, aki a harmincötös mezőnyben tizenkettedik lett. Németh Szabolcs, Kun Katalin és Gyócsi Noémi sem vallott szégyent a megmérettetésen. Március második hetében Németh Veronika és Németh Szabolcs már a Kazinczy verseny jelentette feladatnak veselkedett neki. Ezen a felmérőn Németh Szabolcs szerepelt jobban, hiszen a Szekszárd és az azt környező települések képviselőit felvonultató mezőny második helyén végzett. Emlékeztetőül a két őszi versenyről: három tanuló vett részt a Sárszentlőrincen megrendezett szavalóversenyen, s a nyolcadikos Fazekas Szilvia második, míg Gyenes Linda harmadik helyezést ért el. Az iskola Jantó Anikó szereplésére is büszke. A sport terén is szépen teljesítenek a hencseiek. Ősszel az első korcsoportos focisták a csoportküzdelmek után elsők lettek. Ugyanez a bravúr tavasszal nem sikerült,- ám a dobogó harmadik foka miatt sem kell elkeseredniük a labdakergetőknek. A Paksi Hírnök ezúton is kéri az iskolák vezetőit, hogy — amennyiben diákjaik sikereiről lapunk hasábjain is szeretnének olvasni — a versenyeken elért eredményekről értesítsék szerkesztőségünket. Vöröss Endre ÁPRILISI BOLONDSÁGOK- Mától az M3-as autópályán csak matricával szabad közlekedni. A többi utakon autóval is.- A mezőgazdasági termelők traktoros tiltakozásával kapcsolatban a közlekedési miniszter elmondta: jövőre az utakat már eleve egy sávval szélesebbre tervezik, hogy a félpályás útlezárások során ne legyen fennakadás a közúti forgalomban. Továbbra is lesz filmvetítés Bölcskén Tisztességtelen versenyhelyzet a mozik között (Folytatás a% 1. oldalról!) A bölcskei mozihoz kapcsolódó hír, hogy az önkormányzat távlati tervei között szerepel egy művelődési központ létrehozása, melyben a filmszínház és a könyvtár kapna helyet. Ez azt is jelenti, hogy a településen továbbra is működik majd a mozi, e kérdésben legfeljebb annyi változás képzel-Ha pusztán a földrajzi elhelyezkedését nézzük, a Gerjenhez legközelebbi város Kalocsa. Ilyen értelemben a Duna nemhogy elválasztaná, hanem inkább összeköti a folyó két partján található településeket. Á gerjeni önkormányzat tulajdonában lévő komp sokat segít ebben. Eleinte csónakkal, majd az 1940-es évektől kezdődően evezős komppal szállították az utasokat. Tíz évvel később már motoros kishajó húzta a kompot, 1989-ben pedig elkészült a kishajók számára a kikötő. Molnár József polgármester szerint a szekszárdi Duna-híd megépítése után is lesz jövője a kompnak. — Nemrég közel húszmillió forintot költöttünk a kompra: ez nem véletlen, hiszen ebben hosszú távon fantáziát látunk — mondta Molnár József, Gerjen polgármestere. — Terveink között új révház építése is szerepel, melynek költségeit pályázati pénzekből szeretnénk fedezni. Májusban beadjuk a pályázahető el, hogy a képviselőtestület bérbe adja az intézményt. A bibliotéka könyvállománya az idérj is gyarapodni fog, sőt amennyiben a település rendelkezésére áll majd a szükséges összeg — melyet pályázat útján szeremének elnyerni —, az intézményt — a könyvtár mellett lévő üres épület felhasználásával — bővítenék. tot, és — amennyiben a tervek szerint alakul minden — már a nyár folyamán elkezdhetnénk az építkezést. A komppal érkezők egy szép, korszerű, igazán a Duna-partra illő révházat látnak majd, tehát esztétikus látványban lesz részük. Gerjen a Falusi Turizmus Országos Szövetségének tagja, ám ezáltal a falu idegenforgalma még nem nőtt érezhetően. Pedig akár a vízparti turizmust, akár a vadászati, halászati lehetőségeket nézzük, a település igen kedvező helyzetben van. — A baj az, hogy a falusi emberek egyelőre még nem ismerik fel ennek jelentőségét — véli Molnár József. — Igaz, az egyik helyi vendéglő vállalta, hogy a tetőtérben kialakítja a húszágyas, vendégek fogadására alkalmas négy-öt szobát. így azok a külföldi vadászok, halászok, akik éppen a helyi adottságok miatt jönnek Gerjenbe, nem fognak máshol megszállni, hanem éjszakára is itt maradnak. A Duna-parti Gerjen Gerjen Először egy birtokösszeírásban szerepel: a tihanyi apátság javainak 1211-es számbavételekor. Akkor még folyónévként szerepelt (Fatod község határfolyója volt a Gergyen, „mely kimegy a Dunából”). A gerjeniek körében ma is élő monda, hogy a falut valamikor besenyők lakták. A Pakstól 21 km-re található, jelenleg 1350 fős mezőföldi település kelti határa a Duna, tengerszint feletti magassága 91 m. A faluban jelentős a meműves ipar. A kompközlekedés több évtizedes múltra tekint vissza.
