Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-02-05 / 6. szám
1999.február 5. Paksi Hírnök „Útakadály” Paksnál a hatoson. Nehéz ügy UTAT, HIDAT ÉPÍTENI Az M6-0S es M56-os Ut es Környezete Regionális Fejlesztési Tanács, amely az európai V/C korridor hazai szakaszának mielőbbi megépítését hivatott elősegíteni, január 29-én a paksi Városházán tartotta soron következő ülését. Az M6-os az ország egyik leginkább fejlődőképes, ám infrastuktúrális okokból egyelőre lemaradó félben lévő térségét köti össze nemcsak a fővárossal, a hazai gyorsforgalmi úthálózattal, hanem a nemzetközi közúti rendszerrel is. Az útvonal mentén számos gazdaságfejlesztési program indult el, melynek sikeres megvalósulása, ezen keresztül a régió fejlődése is jórészt az M6-os megépítésétől függ. Az Mö-os és M56-OS Út és Környezete Regionális Fejlesztési Tanács elsődleges célja a 6-os és az 56-os fő közlekedési utak gyorsforgalmi úttá, majd a későbbiekben autópályává fejlesztésének segítése. Ez a kiemelkedő jelentőségű közutfejlesztés a Helsinki Konferencia döntése alapján indulhatott el, mely kimondta az európai VI. jelű, a Gdansk- Budapest közötti korridor folytatásaként a Budapest-Pécs- Eszék-Szarajevó-Ploce korridor szükségességét. A korridor magyarországi szakasza a mai 6-os főközlekedési út, majd Szekszárdtól folytatódban a 56-os út nyomvonalán vagy azt megközelítően halad, és Docska térségében lépi át a magyar határt. Az M6-os és az M56-os gyorsforgalmi út alapvető változásokat hozhat az érintett térségek, települések életében az által, hogy a régió gazdasága bekerül Európa közúti vérkeringésébe, ami gazdasági növekedést indíthat el, mivel az útvonal olyan övezeteket köt össze, melyeken megindult a gazdasági fejlődés és jelentős innovációs potenciál összpontosul. Ilyenek például: a Paksi Ipari Park, a Dunaújvárosi Technológiai Park, a Szekszárdi Ipari Park vagy a Mohácsi Vállalkozói Övezet. Emellett kiemelt jelentőségűek a 6-os mentén már meglévő és a tervezett Duna hidak is. A szekszárdi híd megépülésének nagy jelentőséget tulajdonítanak a tanács tagjai. A megépülő híd, a rá csatlakozó utak megnyitják a megye határait, azaz mind az ország, mind pedig Európa logisztikai rendszerében elérhető lesz Tolna megye. Ennek legfontosabb gazdasági velejárója, hogy a megye területe, munkaereje üzleti ajánlattá válhat a nyugati tőke számára, ennek következményeként pedig felgyorsul a régió gazdasági fejlődése. Az 1998. március 4-én megalakult tanács konkrét feladatai közé tartozik, hogy a 6-os és 56-os út és vonzásterületének fejlesztése összhangba kerüljön az érintett települések és térségek lokális elképzeléseivel. ÚJ FŐJEG1ZŐT VÁMOM A Tolna Megyei Önkormányzat január 28-án tartotta idei első, rendkívüli ülését. Első napirendi pontként az önkormányzat főjegyzőjének kinevezésére tett javaslatot tárgyalták. Az állásra dr. Révész Judit és dr. Sümegi Zoltán pályázott; mindkét pályázat megfelelt a kiírás feltételeinek. A jogi és ügyrendi bizottság figyelemmel a közigazgatási vezetői, közigazgatási bírói gyakorlatára, jogi szakvizsgájára, a munkakör ellátásával kapcsolatos elképzeléseire dr. Sümegi Zoltán kinevezését javasolta. Sümegi Zoltán jogi végzettsége mellett közigazgatási szakon jogi szakvizsgát is tett, ebbéli ismereteit a gyakorlatban alkalmazta, hiszen szakmai pályája kezdetétől a közigazgatásban dolgozott: Bogyiszlón VB-titkárként, majd polgármesterként. 1993- tól 1995-ig Tolna Város Önkormányzatának jegyzője volt, majd a Szekszárdi Városi Bíróságon is dolgozott közigazgatási és gazdasági ügyszakos bíróként. KISEBBSÉG (Folytatás az első oldalról) Örvendetes, hogy dr. Say István személyében elsőként van a megyei közgyűlésnek kisebbségi tanácsnoka. A megjelentek elégedettségüknek adtak hangot a konzultatív tanács létrejöttével kapcsolatban, s elmondták a szervezet működését érintő ötleteiket - ennek alapján a megyei főjegyző a következő ülésre összeállítja a tanács ügyrendjét és munkatervét.
