Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-02-12 / 7. szám
1999. február 12. Paksi Hírnök nek, legyen az képviselő- vagy utcanév választás. Az érvényes testületi határozat értelmében a Ságvári utca lakóinak joga kezdeményezni az utcanév-vátoztatást. S hogy veszélyes-e, s ha igen, miben és mikor a hallgatás? Veszélyes. Akkor és abban, ha a közhangulatot mérgező, erős túlzásokkal terhes nyílt levelet kap a polgármester. Veszélyes és szélsőséges gondolat egy képviselői kijelentésből rasszista és fasiszta világnézetre következtetni, még inkább Hitler könyvével kapcsolatba hozni. Polgármesterként továbbra is mindent megteszek azért, hogy vádaskodás helyett egymás megértése, tiszteletben tartása szolgálja a közéletkultúráját városunkban. Bor Imre polgármester * * * A február 3-ai képviselőtestületi ülést követően nagy vihart váltott ki Hajba Antal képviselő kijelentése. A képviselő ugyanis a paksi utcanévtáblák korszerűsítésére tett javaslat kapcsán, egyes utcanevek (mint Április 4. utca és Ságvári Endre utca) névváltoztatását is szükségesnek ítélte meg. A képviselő Ságvári Endrét, akit - megjegyezzük: a rendszerváltás előtt a történelem tankönyvek nemzeti hősként ünnepeltettek - kommunista újságírónak és terrorlegénynek nevezte. Az utóbbi minősítés miatt többen is felháborodásuknak adtak hangot. Vajon helyes-e az utcanevek megváltoztatására irányuló javaslat, és a Ságvári Endrével kapcsolatos kijelentés? Ezen manapság érdemes elgondolkodni. Korábban ugyanis ilyesmit tervezni sem nem volt érdemes, mert bizony lehetőség sem volt rá, a történésznek sem... Manapság lehetőség nyílik nemzeti történelmünk szintetizáló újragondolására Ez azonban - nem véletlenül - elsősorban 1945 utáni, sőt az egész Trianon utáni histográfiai örökség újragondolását is jelenti. A forrás-kutatásnak köszönhetően ma már tudjuk, hogy - a Pakson utcanévadó dátum mint például április 4., valójában mit jelentett a magyarság számára: 1945-ben ezen a napon jelentette be a Szovjet Tájékoztatási Iroda, hogy a szovjet csapatok befejezték Magyarország egész területének elfoglalását. Jelenthet-e ez egyesek számára mégis „felszabadítást” - tudva hogy mintegy 170-180 ezer embert hurcoltak el ekkor országunkból a Szovjetunióba - kényszermunkára... Ma már tudjuk, hogy nemzetünk egésze számára 1956 sem azt jelentette, amit a kommunista rendszer tankönyvei belénk sulykoltak. És kik voltak a paksi utcák névadói? Mint például Ságvári Endre, Alpári Gyula, Szabó Erzsébet, Takács György és Wiedemann Antal? Azt bátran mondhatjuk, hogy kommunista eszmék élharcosai voltak, sőt mártírok voltak. Egyikük-másikuk tényleg a hitéért vesztette életét. Másoknál, azért ennél többről van szó. Hogy hitből cselekedtek-e vagy más okból - ez bizony kérdéses és vitatható. Annyi tény: Ságvári Endre kommunista fiatal volt, és jogász. Tevékenységét többnyire illegalitásban fejtette ki. A „terrorlegény” kifejezés sem ismeretlen számunkra, korábbi tankönyvek kedvelt elnevezése volt a Tanácsköztársaság, a vörös terror után működött tiszti különítményesekre. Helyes volt ez, vagy helytelen? Korábban emiatt nem volt sem lehetőségünk, sem jogunk tiltakozni. Kellő történelmi rátekintés hiányában a történészeknek is óvakodniuk kell ezekkel az eseményekkel kapcsolatban a sommás értékítélettől. A rendszerváltás előtti korszak propagandájának egyik leghatásosabb eszköze volt, hogy a rendszer mártírjairól utcákat neveztek el. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1976. évi rendelkezése szerint az utcanév megállapítása a városi, községi párt-végrehajtó bizottságának hatásköre volt. Az utcanév helyes megállapítása érdekében ki kellett kérni - a tervezett elnevezésről függően - az érintett szervek: „az MSZMP Párttörténeti Intézete, és szakemberek (nyelvész, esetleg helytörténeti ismerettel rendelkező személy) szükség esetén Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium OFTH földrajzinév bizottsága” véleményét. Mit jelentenek, mit szimbolizálnak ezek az utca- elnevezések manapság? Többek között erről is lehet vitatkozni. Életünk megszokott részeseinek tekintjük, és ragaszkodunk hozzájuk, vagy csupán egy letűnt korszak dokumentumainak tartjuk. Tény azonban, hogy e nevek mögül eltűnt a mögöttük álló hatalom. Alpári Gyula, Ságvári Endre és társai, történelmünknek ugyan részesei, de ma már kissé anakronisztikusán hangzanak. 1989-től, a rendszerváltást követően egy kormányrendelet értelmében a lakosságnak, illetve az általuk választott települési önkormányzatnak kell arról döntenie, hogy milyen nevű utcában akarnak élni. Várhatóan ez történik majd Pakson is. Balogh Emese ÉLÜKÖN SÁGVÁRI JÁRT DUNA-PAßTI NYÁR... A Paksi Duna-partért Közalapítvány vagyona hét és félmillió forintra nőtt az elmúlt évben - hangzott el az alapítvány kuratóriumának február 4-én tartott ülésén. Szó esett arról is: külső forrásokból az alapítvány 1 millió 650 ezer forintból gazdálkodott 1998-ban, amelyből 1 millió 300 ezer forintot költött az augusztus 20-21-én rendezett Duna-parti Családi Napokra A támogatás jelentős összegét a paksi önkormányzat, illetve a PA Rt. nyújtotta. A Dunaparti szezonnyitóra tavaly májusban 200 ezer forintot költött a közalapítvány - s ekkora összegre tartanak igényt az idén is. A személyi jövedelemadó 1 százaléknyi szabad felajánlásának köszönhetően 38 ezer forint folyt be az alapítvány kasszájába. Fonyó Lajos kuratóriumi elnök szerint Paks várossá nyilvánítása huszadik évfordulóját méltó módon ünnepelhetné a lakosság, ha a „családi nap” három napig tarthatna: az augusztus 20-21-22-i rendezvények a többéves alapítványi tevékenység koronáját adnák. A kuratóriumi ülésen „minimumprogramként” határozták meg a paksi Halászcsárda, illetve a bárka feletti partszakasz helyreállítását, és ugyancsak erre a szakaszra három kandeláber elhelyezé-CINEGE MADÁR Cinege Madár” - ez az elnevezése annak a Pakson és környékén élő népdalénekesek számára rendezett zenei bemutatónak, amelynek elődöntőjét február 6-án a paksi Városi Művelődési Központban (VMK) tartották, ez alkalommal mintegy harminc szóló és társas produkciót láthattak a VMK színpadán. A márciusra tervezett középdöntőben résztvevő huszonegy legjobb népdalos között több paksi - például a Balogh Antal, a Deák Ferenc, és a Bezerédj Általános Iskola - néhány tanulója is szerepel.
