Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-02-05 / 6. szám
1999.február 5. Paksi Hírnök A képviselő-testület február 3-i ülésén tárgyalja első fordulóban a város 1999-2001. évi költségvetését. Az előterjesztésben az szerepel: a költségvetés főösszege a decemberben előterjesztett irányelvekhez képest mintegy négyszáz millió forinttal magasabb. A KÖLTSÉGVETÉS ELSŐ FORDULÓJA Ennek előidézője az ön kormányzat által elfogadott adórendelet-módosítás hatásának átvezetése (a módosítás változott, várhatóan tárgyalja a testület, de ez, és ennek következményei még nem szerepelnek az előterjesztésben), valamint, hogy az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeiért 1998 végén kincstárjegyet vásárolt, ezt az idei évben értékesíti. Hitelfelvételt nem tervez az önkormányzat. Az előterjesztésben szerepel: problémaként merült fel az intézmények költségvetésének összeállításánál, hogy az őket megillető normatívatöbblet nem nyújtott fedezetet a pedagógusok központilag meghatározott 16, majd 19 százalékos, valamint a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 13 százalékos bérfejlesztésére. Az intézmények által benyújtott költségvetéseket nem fogadta el az előterjesztő, hanem a következő intézkedések megtartását tartja szükségesnek: értékeljék a takarékossági pályázatokat, a hasznosítható javaslatokat vegyék figyelembe a költségvetésekben; az intézményvezetők költségcsökkentési javaslataikat juttassák el a polgármesteri hivatalhoz; a hivatal tegyen javaslatokat a költségek csökkentésére. Ismert, vagy a lakosság által felvetett problémák megoldása is szerepel az előterjesztésben: a lakótelepi autóbuszváró cseréjével, út -és járdaépítésekkel, parkoló-kialakításokkal kapcsolatos feladatok is várnak a város önkormányzatára. U'* j időszámítás kezdődött február 1-jétől a Paksi Hírnök életében. A szerkesztőség közhasznú társaság formájában dolgozik tovább. Mit is jelent ez valójában? Az olvasó számára az első pillanatban talán nem túl sokat, hiszen az újság formátuma, megszokott képe nem változik. Később tervezzük, hogy húsz oldalas lesz még az év első felében, többször is volt már az újság húsz oldal terjedelmű, ám a végleges átállás időt, technikát és pénzt követel, tehát a feltételeket ehhez meg kell teremteni. Az utóbbi a fontos a, mostani változásnál is, hiszen az a tény, hogy a Hírnök közhasznú társaság lesz, nagyobb mozgásteret ad a szerkesztőségnek a pénzek felhasználásában, és az önálló gazdálkodásban. Több korszak volt az újság életében, talán a mostanihoz hasonló jelentőségű változás akkor volt, amikor 1994-ben kétheti lapból heti laplett. Az újság az eltelt nem egészen öt év alatt ismert és keresett médium lett, és a közvélemény-kutatások után is biztonsággal állítható: népszerű és elismert. De a közvélemény-kutatásnál is fontosabb az a mérőszám, amit az újságnál tudunk regisztrálni: méghozzá az eladott, elfogyott példányszámok után. Ezzel a számmal a szerkesztőség hétről-hétre közvéleménykutatást folytat. Jól tesszük-e a dolgunkat? Meglehetősen széles körű kívánalmaknak kell eleget tenni, hiszen különfélék vagyunk, különféle dolgokat másképpen látunk, és bizony kevés dolog van abból, amit az emberek ugyan úgy gondolnak, látnak vagy szeretnének látni. Pártpolitikai kérdésekről nem is beszélve... Van azonban egy érdekes adat. Ez pedig az, hogy az eladott példányszám 1994 és 1996 között a négyszeresére nőtt és elérte azt a szintet, ami már statisztikailag lényegesen nem emelhető a városi olvasói lélekszámot figyelembe véve. 1996 óta viszont sikerült ezt a szintet tartani és a helyi elektronikus média sem tudta visszaszorítani, pedig világ-jelenség, hogy csökken az újságolvasók száma. Persze egyetlen rádió vagy televízió sem nyújtja azt amit egy újság: a polcról való levehetőséget. A Paksi Hírnök a város újságíró nevelésében és utánpótlásában is élenjárt az elmúlt években. A lap szervezett először újságíró stúdiót a városban, és ma a Pakson dolgozó újságírók és szerkesztők szinte egytől-egyig a Paksi Hírnöknél kezdték pályafutásukat. A Paksi Hírnök persze e változással együtt továbbra is az önkormányzat lapja marad, hiszen a most megalakult új közhasznú társaság az önkormányzat száz százalékos tulajdona, ám mégis kiválva a polgármesteri hivatal kereteiből nagyobb mozgásteret kap, több önállóság illeti meg mind pénzügyileg, mind pedig politikailag, és ezzel a lehetőséggel még inkább képes betölteni a város és a városkörnyék hetilapjának funkcióját. Közszolgálati szerepéből adódóan továbbra is egyenlő távolságot kíván fenntartani a politikai pártoktól, ugyanakkor tiszte, hogy az információkat úgy közvetítse az önkormányzat és a választók, a lakosság között, hogy azok a híd szerepét töltsék be: közérthetően adjanak számot az önkormányzat munkájáról, törekvéseiről, a lakosság pedig elmondhassa véleményét gondjairól, problémáiról, azokról a dolgokról, amelyek leginkább foglalkoztatják. A tulajdonosnak, és a szerkesztőségnek is közös a célja, akarata: a túlnyomó többségben közpénzekből fenntartott újság tárgyilagosan, hitelesen és pontosan tájékoztasson, és a város lakossága, a valódi tulajdonos, olyan médiumot tudjon magáénak, amely a többség elégedettségét elnyeri. Ez utóbbi kérdésben azonban éppen a paksi olvasó, mint városlakó, adót fizető tulajdonos szava a döntő. Ezt kívánja erősíteni az a tény is, hogy az újság kiadója többé nem a város polgármestere, hanem a szerkesztőség mindenkori elsőszámú vezetője, és becsülendő az a tény, hogy a közvetlen szervezeti irányításról éppen a tulajdonos önkormányzat mondott le. A fentiek alapján valóban elmondható, hogy új időszámítás kezdődik a tízéves újság életében. Emberi mértékben számolva még csak éppen, hogy teneager, de valójában már arra született közös elhatározás, hogy felnőtt legyen. A szerkesztőségnek pedig most már az a dolga, hogy ez valójában is így legyen. Kiss G. Péter ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS
