Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-02-05 / 6. szám

1999.február 5. Paksi Hírnök A képviselő-testület február 3-i ülésén tár­gyalja első fordulóban a város 1999-2001. évi költségvetését. Az előterjesztésben az szerepel: a költségvetés főösszege a decem­berben előterjesztett irányelvekhez képest mintegy négyszáz millió forinttal magasabb. A KÖLTSÉGVETÉS ELSŐ FORDULÓJA Ennek előidézője az ön kormányzat által elfo­gadott adórendelet-módosí­tás hatásának átvezetése (a módosítás változott, várható­an tárgyalja a testület, de ez, és ennek következményei még nem szerepelnek az elő­terjesztésben), valamint, hogy az önkormányzat átme­netileg szabad pénzeszközei­ért 1998 végén kincstárjegyet vásárolt, ezt az idei évben ér­tékesíti. Hitelfelvételt nem tervez az önkormányzat. Az előterjesztésben szere­pel: problémaként merült fel az intézmények költségvetésé­nek összeállításánál, hogy az őket megillető normatíva­­többlet nem nyújtott fedezetet a pedagógusok központilag meghatározott 16, majd 19 szá­zalékos, valamint a nem peda­gógus munkakörben foglal­koztatottak 13 százalékos bér­­fejlesztésére. Az intézmények által be­nyújtott költségvetéseket nem fogadta el az előterjesz­tő, hanem a következő intéz­kedések megtartását tartja szükségesnek: értékeljék a ta­karékossági pályázatokat, a hasznosítható javaslatokat vegyék figyelembe a költség­­vetésekben; az intézményve­zetők költségcsökkentési ja­vaslataikat juttassák el a pol­gármesteri hivatalhoz; a hiva­tal tegyen javaslatokat a költ­ségek csökkentésére. Ismert, vagy a lakosság által felvetett problémák meg­oldása is szerepel az előter­jesztésben: a lakótelepi autó­buszváró cseréjével, út -és jár­daépítésekkel, parkoló-kiala­kításokkal kapcsolatos felada­tok is várnak a város önkor­mányzatára. U'* j időszámítás kezdődött február 1-jé­­től a Paksi Hírnök életében. A szer­kesztőség közhasznú társaság formájában dolgozik tovább. Mit is jelent ez valójában? Az olvasó számára az első pillanatban talán nem túl sokat, hiszen az újság formátuma, meg­szokott képe nem változik. Később tervez­zük, hogy húsz oldalas lesz még az év első felében, többször is volt már az újság húsz oldal terjedelmű, ám a végleges átállás időt, technikát és pénzt követel, tehát a fel­tételeket ehhez meg kell teremteni. Az utóbbi a fontos a, mostani változás­nál is, hiszen az a tény, hogy a Hírnök közhasznú társaság lesz, nagyobb moz­gásteret ad a szerkesztőségnek a pénzek felhasználásában, és az önálló gazdálko­dásban. Több korszak volt az újság életében, talán a mostanihoz hasonló jelentőségű változás akkor volt, amikor 1994-ben kétheti lapból heti laplett. Az újság az eltelt nem egészen öt év alatt is­mert és keresett médium lett, és a közvéle­mény-kutatások után is biztonsággal állít­ható: népszerű és elismert. De a közvéle­mény-kutatásnál is fontosabb az a mér­őszám, amit az újságnál tudunk regiszt­rálni: méghozzá az eladott, elfogyott pél­dányszámok után. Ezzel a számmal a szerkesztőség hétről-hétre közvélemény­kutatást folytat. Jól tesszük-e a dolgunkat? Meglehetősen széles körű kívánalmak­nak kell eleget tenni, hiszen különfélék va­gyunk, különféle dolgokat másképpen lá­tunk, és bizony kevés dolog van abból, amit az emberek ugyan úgy gondolnak, látnak vagy szeretnének látni. Pártpoliti­kai kérdésekről nem is beszélve... Van azonban egy érdekes adat. Ez pedig az, hogy az eladott példányszám 1994 és 1996 között a négyszeresére nőtt és elérte azt a szintet, ami már statisztikailag lé­nyegesen nem emelhető a városi olvasói lé­­lekszámot figyelembe véve. 1996 óta vi­szont sikerült ezt a szintet tartani és a he­lyi elektronikus média sem tudta vissza­szorítani, pedig világ-jelenség, hogy csök­ken az újságolvasók száma. Persze egyet­len rádió vagy televízió sem nyújtja azt amit egy újság: a polcról való levehetősé­­get. A Paksi Hírnök a város újságíró nevelé­sében és utánpótlásában is élenjárt az el­múlt években. A lap szervezett először új­ságíró stúdiót a városban, és ma a Pakson dolgozó újságírók és szerkesztők szinte egytől-egyig a Paksi Hírnöknél kezdték pá­lyafutásukat. A Paksi Hírnök persze e változással együtt továbbra is az önkormányzat lapja marad, hiszen a most megalakult új köz­hasznú társaság az önkormányzat száz százalékos tulajdona, ám mégis kiválva a polgármesteri hivatal kereteiből nagyobb mozgásteret kap, több önállóság illeti meg mind pénzügyileg, mind pedig politikai­lag, és ezzel a lehetőséggel még inkább ké­pes betölteni a város és a városkörnyék he­tilapjának funkcióját. Közszolgálati sze­repéből adódóan továbbra is egyenlő távol­ságot kíván fenntartani a politikai pár­toktól, ugyanakkor tiszte, hogy az infor­mációkat úgy közvetítse az önkormányzat és a választók, a lakosság között, hogy azok a híd szerepét töltsék be: közérthetően adjanak számot az önkormányzat mun­kájáról, törekvéseiről, a lakosság pedig el­mondhassa véleményét gondjairól, problé­máiról, azokról a dolgokról, amelyek legin­kább foglalkoztatják. A tulajdonosnak, és a szerkesztőségnek is közös a célja, akarata: a túlnyomó több­ségben közpénzekből fenntartott újság tár­gyilagosan, hitelesen és pontosan tájékoz­tasson, és a város lakossága, a valódi tu­lajdonos, olyan médiumot tudjon magáé­nak, amely a többség elégedettségét elnye­ri. Ez utóbbi kérdésben azonban éppen a paksi olva­só, mint városlakó, adót fi­zető tulajdonos szava a dön­tő. Ezt kívánja erősíteni az a tény is, hogy az újság ki­adója többé nem a város polgármestere, hanem a szerkesztőség mindenkori első­számú vezetője, és becsülendő az a tény, hogy a közvetlen szervezeti irányításról éppen a tulajdonos önkormányzat mon­dott le. A fentiek alapján valóban elmondható, hogy új időszámítás kezdődik a tízé­ves újság életében. Emberi mértékben szá­molva még csak éppen, hogy teneager, de valójában már arra született közös elhatá­rozás, hogy felnőtt legyen. A szerkesztőség­nek pedig most már az a dolga, hogy ez va­lójában is így legyen. Kiss G. Péter ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom