Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-10-22 / 40. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK „Elmék és kezek jegye egy rideg és szeretettelen világon” AZ IDEI ŐSZI MEGYEI könyvhetek keretében 13-án 18 órakor a Városi Művelődési Központ Könyvtárában mutatkozott be a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja. Legalább harmincötnegyven érdeklődő tisztelte meg jelenlétével az eseményt, s ez a szám egy író-olvasó találkozó esetében - ismerve a hasonló rendezvények iránt napjainkban egyre csökkenő érdeklődést - igazán figyelemre méltónak mondható. „A »Kézjegy« Tolnai Toliforgatók Klubja 1993 tavaszán alakult mint városi csoport. Egy évvel később huszonöt alapító taggal megyei egyesületté vált a Kézjegy klub. Az egyesület nyitott, olyan értelemben is, hogy várja a megyében élő szerzőket tagjai sorába, és olyan értelemben is, hogy keresi a kapcsolatot az ország más, hasonló alkotóműhelyeivel valamint a megyéből elszármazott költőkkel, írókkal.” - Egyebek mellett a fentiekről is tájékoztatja a Kézjegy című Tolna megyei alkotók antológiáit forgató olvasókat Wessely Gábor, a klub egyik alapító tagja, motorja, építője. Tolna megye hosszú évtizedeken át nem jelentkezett megyei antológiával, így eltérően az ország csaknem összes megyéjétől, adósa volt egy gyűjteményes kötettel a magyar irodalmi életnek. Az itt élő és dolgozó alkotók többnyire csak publikált írásaikon keresztül ismerték egymást, a személyes kapcsolatok hiánya, s persze az akkori megyei kultúrpolitika érdektelensége teljesen ellehetetlenítette az oly sok művész és művészbarát által fontosnak és kívánatosnak tartott antológia megszületését. Végül 1995- ben a Kézjegy klub elszánt csapatának köszönhetően mégis megjelenhetett a Kézjegy című első, és akkor még egyetlen megyei antológia. Ezt követően minden esztendőben, így az idén ötödször vehetik kezükbe az újabb, frissen napvilágot látott kötetet az olvasók. Az eddig megjelent könyveket mások mellett folyamatosan szerkesztette László- ICovács Gyula, Pakson élő költő, aki a közelmúltban vált meg a szerkesztés feladatától, helyét az országosan ismert és elismert paksi költőnő, Acsádi Rozália vette át, s ez azt mutatja, hogy a paksi illetőség továbbra is fontos szerepet tölt be az egyesület munkájában. Az est oldott hangulata arra is lehetőséget nyújtott, hogy az alkotók munkáinak bemutatását követően a Hírnök munkatársa beszélgetést készítsen két kiváló szerzővel, egyben alapító taggal, Decsi Kiss Jánossal és Wessely Gáborral.- Ideje volt már, hogy ideje legyeit a Kézjegy paksi bemutatkozásának, így szerzőkkel, csapattagokkal. Milyen érzéseid támadnak Pakson? - kérdezem Decsi Kiss Jánost. Az a nagyszerű dolog hogy miközben kint rohan a forgalom, gázt adnak, idebenn megáll valami. Jó a szemekbe nézni, befogadókra találnak a szavak. Addig, amíg vannak költők, főleg fiatalok, biztos, hogy van jövő. Amíg van valaki, aki összefogja a társaságot, és mint Wessely Gábor, önzetlenül viszi tovább az ügyet, komolyan bízhatunk abban, hogy a Kézjegy klub holnap, és holnapután is az marad, aminek tagjai szánják, az marad, ami; kultúrát közvetítő csoport, melynek felemelő érzés tagja lenni. Ugyanígy jóérzés itt lenni Pakson. Ha bővebben kell kifejtenem ezt, azt mondom: Nagyon jó érzés.- Ötödször jelent meg a Kézjegy. A kezdet kezdetén te voltál, s jórészt ma is te vagy a társaság, az antológia legelszántabb kovácsa. Hogy érzed magad az ötödik kötet megjelenése után? Az öt kedvenc számom - válaszolja Wessely Gábor. - Öttagú a családom, három gyermek és a két szülő. Az ötödik szám illusztrációjának elkészítéséhez sikerült megnyernem Mözsi Szabó István bácsit, akit az első számtól ostromlók, s ez számomra kimondottan jó jel. Ezenkívül az ötödik szám kimondottan sikeres antológiának tekinthető, elterjedt az országban, valamennyi Tolna megyei könyvtárban megtalálható. Maradva az ötös számnál a Kézjegy klubnak ma már öt megyéből vannak tagjai, és legjobb tudomásom szerint határainkon túl öt országba jutott el a kötetünk, köztük olyan távoli országba is, mint Kanada.- Ismertek az antológia megjelentetésével járó anyagi gondok. Bizonyára nem kevés konokság szükségeltetik a cél eléréséhez... Úgy igazán sohasem volt pénz a művészetben, így nem szívesen ruháznak be a vállalkozók ezen a területen. Úgy vélem, hogy a művészembernek akkor is tovább kell csinálnia a maga dolgát, ha az nem rentábilis.- Klubon belüli válságot jelez-e a szerkesztőváltás? Nincs szó ilyesmiről. Minden évben demokratikusan választjuk meg a szerkesztőket.- Hogyan látod a Kézjegy jövőjét? Mindenképpen kell egy csapat. Egyedül nagyon elvész, szétforgácsolódik az ember. A mi esetünkben munkamegosztás van, mindenki végzi a maga vállalta feladatát, így sokkal könynyebb. Ha együtt maradunk fenn fogunk maradni. Ebben egészen biztos vagyok. Varga S. József a Kézjegy ötödik antológiában megjelent 38 szerző 38-féle világa felett tűnődve a kötethez írt Töprengések, gondolatok című előszavát így zárja: „Szerzője válogatja, hogy ki milyen hanggal, hangerővel ád hírt magáról, de azt az írás dönti el, hogy előre az időben meddig hangzik ez a sajátságos kiáltás. Igen, kiáltás, ami köznapi nyelven annyit tesz: mi is éltünk, mi is voltunk s léteztünk egy százszor elátkozott, százszor felmagasztalt korban, évszázadok, évezredek találkozásának mezsgyéjén. Ajánlom tehát másoknak is ezt a kötetet, s kérem, tekintsék annak is, aminek én látom. Elmék és kezek jegyének egy rideg és szeretettelen világon.” így legyen. Szarka József Novembertől sosem látott kedvezmények a Paksi Hírnökben! Hirdessen fél áron lapunk hasábjain! Részletek: 75/313-522 Tisztelt Hölgyek és Urak! Köszönetünket fejezzük ki azért, hogy 1997 évi jövedelemadójuk 1%-ával támogatták tevékenységünket. Az Önök által felajánlott 37.000,- Ft-ot az 1999. augusztus 20-21-i Duna-Parti Családi Napok programjaira használtuk fel. Tisztelettel kérjük ÖNÖKET, hogy az 1999. évi SZJA 1%-ának felajánlásával továbbra is támogassák a Duna-part rehabilitációját és a Duna-parti rendezvényeket. 1998. évi SZJA 1%-a 132.271,-FT, melyet szintén az előző célokra használtunk fel. Paksi Duna-Partért Közalapítvány
