Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-09-17 / 35. szám

PAKSI HÍRNÖK www.paks.info.hu/hirnok Kapcsolatot alakítanak ki a médiával Helsinkiben azEU-ról BOR IMRE, A MAGYAR Kisvárosok Országos Szö­vetségének képviseletében szeptember 9 és 12. között Helsinkiben, a CECE-LOGON Munkacsoport Konferenciáján vett részt. Városunk polgármestere el­mondta, hogy a CECE­­LOGON munkacsoport az Eu­rópai Unióhoz utoljára csatla­kozott tagállamokat tömöríti, és abból a célból jött létre, hogy tapasztalatok átadása által az EU-s tagságra váró országok önkormányzati szövetségei szá­mára a csatlakozást megköny­­nyítse. A most megrendezett konferencia leginkább a csatla­kozás régiókat érintő kérdései­vel foglalkozott. A konferenci­án szó volt a csatlakozás orszá­gos és helyi előkészítéséről, megszervezéséről is. Ezzel kap­csolatban polgármesterünk tá­jékoztatta a helsinki konferen­cia résztvevőit, hogy szeptem­ber 21-én Budapesten konfe­renciát tartanak majd, ahol az Európai Unió szakértői és ma­gyar szakemberek fognak tájé­koztatást adni az önkormány­zatok képviselőinek. A tervek szerint 2000-ben Magyarorszá­gon három vidéki szemináriu­mot is rendeznek ezzel a témá­val kapcsolatban, amelyeken az érdeklődők a szakemberektől első kézből kapnak majd felvi­lágosítást. Az első ilyen jellegű vidéki szeminárium előrelátha­tóan Pakson lesz. Bor Imre azt is elmondta, hogy a konferencián két, a város jövője szempontjából hasznos pályázati kiírásra is felfigyelt: az egyik a testvér­­városi kapcsolatok finanszíro­zására, a másik pedig a pol­gármesteri hivatal modernizá­ciójára vonatkozik. A lehető­ségeket a polgármesteri hiva­tal munkatársai már vizsgál­ják. Ezenkívül a beszélgeté­sek során felvetődött egy EU-s információs iroda létre­hozásának gondolata is, amelynek akár Paks is szék­helye lehetne. A tárgyalások ebben a témában is hamaro­san megkezdődnek.-bc-A PAKSI POLGÁRI KOALÍCIÓ közel egy éves tevékenysé­gének értékelése és a közeljövő feladatainak kijelölése - ez volt a témája a paksi polgári koalíció augusztus 27 és 29 között Ta­másiban tartott munkamegbe­szélésének. A rendezvényen ön­­kormányzati képviselők és szak­­bizottsági tagok vettek részt. Az elhelyezés költségeit az érintet­tek fedezték. A megbeszélésen jelentős időt töltöttünk a koalíció munkáját gátló és azt elősegítő körülmé­nyek számbavételével - mondot­ta Hajdú János, önkormányzati képviselő, aid a megbeszélés részleteiről tájékoztatta la­punkat.- A negatívumok között emlí­tettük a megfelelő helyi média­­kapcsolatok hiányát, amelynek következménye az is, hogy a la­kosság egy részében nem az eredmények, hanem a hibák tu­datosulnak. Ezt azonban a pol­gári koalíció - önkritikát gyako­rolva - saját hibaként jelölte meg. A jövőben ennek ellensú­lyozására a tájékoztatási politiká­ban aktivitásnövekedést és stílus­­váltást tervezünk. Ezenkívül nem megfelelő az egyes szakmai- és érdekcsoportokkal kialakított kapcsolattartásunk sem. Ezen a területen azonban már lényeges előrelépésnek számít az esély­­egyenlőséget megteremtő valódi verseny biztosítása. A polgári koalíció eredmény­ként tartja számon a döntések előkészítését, amelyre alapvető­en fnikcióvéleményre alapozott előterjesztések jellemzőek, és elégedetten szóltak a hivatal po­litikamentes tevékenységéről, önálló munkavégzéséről is. A jelenlevők a választási jelsza­vak szellemében is vizsgálták eddigi tevékenységüket. A „tiszta közélet” megvalósulására példa­ként említették a versenyeztetési szabályzat megalkotását, és a gázközmű-beruházás felülvizsgá­latát, amely a várost ért károk enyhítését szolgálja. A „felelős gazdálkodásra” példa a takaré­kossági programcsomag, a Dunacenter Kft. visszavásárlása és körültekintő privatizációra való előkészítése. A „párbeszéd a lakossággal” jelszó kölcsönössé tételére pedig a hagyományos lakossági fórumok mellett a pol­gármesteri zöldszám, és az élő televíziós fórumok szolgálnak. A rendezvényen szó esett a közeljövő feladatairól, amelynek sorában a versenyezte­tési szabályzat felülvizsgálata, az előző önkormányzati ciklusban eladott prelátus mögötti szőlőte­rületre vonatkozó bérleti szerző­dés felülvizsgálata, költségvetési reform és a város stratégiai tervé­hez illeszkedő szakmai - egész­ségügyi, oktatási, idegenforgalmi, iparfejlesztési - koncepció kidol­gozása is szerepel. BE Az igazgató úr elment Elment egy kiváló paksi pedagógus. Csendben, méltósággal, ahogy azok az emberek teszik, akik tudván tudják, hogy becsülettel és tel­jességgel végezték be vállalt küldetésüket, nem hagynak maguk után sem erkölcsi tarto­zást, sem az itt maradottakat elbizonytalanító rossz emléket. Szeptember 8-án meghalt Oláh Mihály nyugdíjas tanár, iskolaigazgató, volt nagyközsé­gi tanácselnök, a paksiak egyik legismertebb, osztatlan köz­­megbecsülésben álló pedagó­gusa. Azok közül az értelmiségi­ek közül való volt, akik sze­rény anyagi háttérrel bíró, egy­szerű paksi családból indulva szorgalmuknak, tehetségük­nek, a pálya iránt érzett feltét­len elkötelezettségüknek kö­szönhetően szereztek tanári diplomát, egy önmagát kereső, embert próbáló történelmi kor­szakban. Tősgyökeres paksi lévén elemi és polgári iskoláit Paks- Hegyespusztán, illetve Pakson végzi. A Nagykőrösi és Dunamelléki Tanítóképzőben 1948-ban szerez tanítói okle­velet, majd két esztendőn át tanít és nevel Sárszentlőrinc- Felsőrácegrespusztán. A hely és az alkalom arra is lehetősé­get nyújt, hogy barátságot kös­sön a korszak legkiemelke­dőbbnek elismert költőegyéni­ségével, Illyés Gyulával. A ka­tonai szolgálat letöltését köve­tően Pálfán él, közben Pécsett a Pedagógiai Főiskolán elvégzi a történelem-földrajz szakot. 1957-től végleg Pakshoz köti munkája. Volt a paksi I. Számú Általános Iskola tanára, majd igazgatóhelyet­tese, a Bezerédj Általános Is­kola igazgatója. Közben tár­sadalmi feladatokat is vállal, tizennégy éven át volt a Pe­dagógus Szakszervezet járási titkára. Ezt a funkciót 1973- ban adja fel, ekkor választják meg Paks Nagyközség ta­nácselnökévé. 1978-ban felmentik a ta­nácselnökség alól és kineve­zik az újonnan épült II. Szá­mú Általános Iskola igazga­tójává. Tíz esztendőn át, nyugdíjazásáig tölti be ezt a tisztséget. Egész élete arról szól, hogy a tudás birtokában lévő jó szán­dék bátorságot követel. Bármi­lyen helyzetben, társadalmi környezetben tölti is be hivatá­sát a pedagógus, arra is kell legyen ereje, hogy őrizze an­nak méltóságát. Tudta, hogy a tanító, tanár és közéleti ember halála után is többszörösen felelős azokért az építménye­kért, melyeket formált, mert ezek az építmények, emberek a közös sors zálogai. A pálya sikerét misem bizonyítja job­ban, mint az a tisztelet és köz­­megbecsülés, mely életében övezte, s bizton emlékét is övezni fogja, s ez sokkal több­ről szól, mint a magukra ma­radt kitüntetések. Igaz, emberhez mindvégig hűséges személyiség távo­zott közülünk. 1929-ben született, hetven évesen ment el. Szarka József

Next

/
Oldalképek
Tartalom