Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-09-10 / 34. szám
www.paks.info.hu/hirnok mmm Áder a régiókról D r. áder János, az Országház elnöke a Megyenapon a médiumoknak adott rövid interjújában a megyék közigazgatásban ellátott szerepéről a következőket mondta: Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán mindenképp szükség van arra, hogy közigazgatási régiókat alakítsunk ki. Ez azért szükséges, mert az EU- nak bizonyos támogatási forrásaihoz ilyen módon lehet hozzájutni, hiszen a támogatások bizonyos lélekszámhoz vannak kötve. A régiók kialakítása olyan közigazgatási együttműködést igényel a már meglévő közigazgatási intézményekkel, ami továbbra is biztosítja a hatékony és gyors ügyintézést az államigazgatási intézményrendszeren belül. A megyék szerepe nem fog változni, csupán a megyék és a régiók együttműködésére kell még kidolgozni egy tervet.-ese-Dorogi díjazott T olna megye kiváló Közalkalmazottja lett Markó János nagydorogi nyugdíjas pedagógus is. Markó János polgári közép-, majd a fővárosi tanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Bár tudatosan készült a nevelői pályára, mégis a végső indíttatást a főiskolán, majd a Vácott töltött öt év nevelői munka adta meg. Vác után Nagydorogon folytatta munkáját 1958-90-ig, ekkor ment nyugdíjba. Iskolai munkája mellett számos szakkört vezetett évtizedeken át, sőt hanninc évig volt a helyi MHSZ vezetője, ahol “B” kategóriás KRESZ-tanfolyamokat tartott a lakosság részére. Tanítványai mindig élvezettel hallgatták a történelemtanítás adta lehetőségek alkalmával előadott ismereteit a régi szegényes falusi életmódról. Hogy ezt tárgyakkal is be tudja mutatni, gyűjtést kezdeményezett. Húsz éves munkájának eredménye a nemrégiben elkészült nagydorogi tájházban látható.-esc-Megyenapon történt Megyenapi címer- és zásziócsere Püspöki szentmisével kezdődött Szekszárdon a Béla téri római katolikus templomban szeptember elsején Tolna megye első Megyenapja, ahol Mayer Mihály pécsi megyéspüspök celebrált szentmisét. Ezt követően a történelmi egyházak képviselői - Krähling Dániel evangélikus lelkész, Szemerei László református esperes és Mayer Mihály pécsi megyéspüspök - szentelték meg az ország és a megye zászlaját a Vármegye háza oszlopcsarnoka előtt, majd felcsendült a megyeszignál. Lányi Péter zongoraművész erre az alkalomra komponált szerzeménye után Koltai Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a Megyenap résztvevőit. Beszédében az elnök kiemelte a múlthoz való kötődést, a hagyományok ápolását. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy háromszáz éve, 1699 szeptember 1-én I. Lipót császár Tolna Vármegyének pecsétet és pecséthasználati jogot adományozott. A háromszáz éves múltra visszatekintő közigazgatás alapjait a törökök kiűzését követően kezdték megszervezni. A mai feladatok is ehhez mérhetőek. Tíz éve egy válságban egyre jobban elmélyülő, majd megbukott politikai, gazdasági és társadalmi rendszert kellett megváltoztatnunk - mondta Koltai Tamás. A köszöntő után került sor az ünnepi közgyűlésre, ahol dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke beszédében az önkormányzatok szerepét, az államigazgatási intézményrendszer hatékony munkáját emelte ki. A házelnök ünnepi beszéde után a megye javára végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként Koltai Tamás kitüntetéseket adott át. Ugyancsak az ünnepi közgyűlésen került sor a Tolna megyei települések és a megye címer- és zászlócseréjére. Paks város zászlaját Bor Imre polgármester nyújtotta át a közgyűlés elnökének. A délután folyamán a Vármegyeháza díszterme adott otthont annak a tudományos konferenciának, melyen többek között előadások hangoztak el Tolna megye középkori politikájáról és a közigazgatás helyreállításáról is. Közben az Illyés Gyula könyvtárban a Kézművesek és a Népi iparművészek Tolna megyében című könyvek bemutatójára invitálták az érdeklődőket. A Megyenap zárásaként a szekszárdi Német Színház előadásában a Vármegyeháza udvarán lévő szabadtéri színpadon Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígjátékát - ezúttal magyar nyelven láthatta a közönség.-esc-Tolna vármegye múltja SZENT ISTVÁN-KORI ÁL- lamszervezetek egyik egysége volt Tolnavár és a hozzá tartozó területek. Először 1055-ben a tihanyi apátság alapítólevelében találjuk meg a tolnai várispánsághoz tartozó települések neveit, közöttük Tolnáét is. Ezen a királyi birtokként számon tartott területen alapított 1061-ben I. Béla király bencés apátságot. Történelmükben osztozunk azon dunántúli megyék sorsában, amelyek rengeteg pusztítást szenvedtek el a török időben és utána. A spontán betelepülések, bevándorlások és a szervezett betelepítések, valamint a XX. század közepe táján végbement népmozgások alakították ki ennek a régiónak a népességét, a lakosság sokszínűségét. A nemzeti ébredés korában és később, a XIX. század második felében olyan neves személyiségek által vált ismertté a megye, akik az országos dolgokban is jelentősét alkottak, s azt innen indulva, itt kezdve érték el. Tolnához kapcsolódnak a Perczelek, a Bezerédjcsalád, az 1848 utáni önkényuralom i időszak legtöbbet szavalt költője, a szekszárdi Garay János is. Liszt Ferenc látogatásai is emelik a megyeszékhely rangját. A török kiűzését követően a Tolna megyei közigazgatás megszervezésének kezdetét Radonay Mátyás pécsi püspök tolnai főispánná való kinevezése jelentette 1696. szeptember 16-án. 1697-ben írták meg a kancelláriának, hogy a megye pecsét nélkül olyan, mint a hal víz nélkül. 1699. szeptember elsejei keltezéssel királyi diplomát állítottak ki a kancelláriában, mely pecsétet és pecséthasználati jogot ad a megyének. Az 1699. novemberi közgyűlésen a vármegye elrendelte, hogy a pecsét adományozásáról szóló diploma taksáját, a hetven forintot a kancelláriának ki kell fizetni. Magát a királyi diplomát az 1700. január 11-12-ei paksi gyűlésen hirdették ki.-esc-