Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-07-02 / 27. szám
www.paks.info.hu/hirnok A drog világnapján Korunk pestise: a kábítószer A z Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1987-es határozata alapján 1988-ban rendezték meg először „A kábítószer elleni küzdelem nemzetközi napját”. Azóta minden év június 27-én a világ számos országában tiltakozó megmozdulásokkal és más egyéb rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. A múlt Már az azték papok is használtak kábító, hallucinációt okozó anyagokat, mivel kiszemelt emberáldozataik egyébként vonakodtak volna megöletni magukat. A kábítószer felhasználását a papok szigorúan ellenőrizték, annak idején a törvényeit megszegőire mindenkor halál várt. A kábító hatású anyagoknak vallási hatást tulaj donítottak. Úgy képzelték, hogy azok segítenek közelebb kerülni az istenükhöz. A spanyol hódítók aztán az uralkodó papokat gyilkolták le legelőször, így nem volt, alti kordában tartsa a kábítószerfogyasztást. Talán innen indult... A kábító hatású anyagok egyik alkalmazási módja a vallási rítusokhoz kötődött, míg a másik az orvosláshoz, a gyógyításhoz. A növényeket és a belőlük készült főzeteket gyógyító álmot hozó anyagnak gondolták, ám legtöbb esetben függőség alakult ki. A kábítószertől való függőségről akkor beszélünk, amikor a szervezetben a normális testi funkciók csakis a kábító hatású anyag jelenlétében mennek végbe. Ilyenkor ugyanis a szervezet sejtjei olyan mértékben hozzászoknak a droghoz, hogy csalt akkor tudják ellátni feladatukat, ha rendszeresen hozzájutnak az anyaghoz. A kábítószert élvező embert nem bűnözőként, hanem betegként tartják nyilván. A kábítószer-kereskedőket viszont szigorúan büntetik. Ugyanúgy, mint az alkoholnál, a kábítószernél sem szabad csak „heccből” vagy „kíváncsiságból” elfogadni. A jelen A legutóbbi felmérések alapján hazánkban 30-50 ezer kábítószerfüggő beteg van. Kétszer ennyien rendszeresen fogyasztanak illegális drogot, és mintegy félmillióan legalább egyszer már kipróbálták. Tolna megyében 1998-ban hetvenhat esetben indult eljárás kábítószerrel való visszaélés miatt. Becsült adatok szerint több ezerre tehető az alkalmi kábítószer-fogyasztók száma, és megközelítheti az ötszázat azoké, akik már függőségben élnek. A kábítószertől való pszichés és lelki függőség gyakori. Akitor beszélünk erről az állapotról, ha valakiben kialakult az a kényszer, hogy egy drog rendszeres bevételével biztosítja a lelki békéjét, a megelégedettség érzését. A lelki függőség tehát nem más, mint kínzó vágy a drog után. A szekszárdi Ifjúsági Drogtanácsadó Szolgálatnál Szinta Évától lapunk azt a tájékoztatást kapta, hogy névtelenül és ingyenesen bárki megkeresheti őket tanácsért. A tapasztalat azonban az, hogy inkább alkalmi fogyasztók kémek felvilágosítást, vagy szülők és pedagógusok keresik fel a szolgálatot azzal a problémával, hogy észrevették gyermekükön vagy tanítványukon valami különöset. Nyáron szinte egyáltalán nem akad páciens, inkább iskolai idő alatt van látogatója a szolgálatnak. A Baranya Megyei Kerpel- Frónius Ödön Gyermekkórház Ifjúsági Drogközpontban jelenleg 540 gondozottat tartanak nyilván. Tavaly ugyancsak napi 10- 15 terápiára szoruló látogatta a központot Bank Ivánná szociális munkás tapasztalatai szerint leggyakrabban amfetaminszármazékokat szednek a fiatalok, s rögtön fel is hívja a figyelmet arra, hogy ezek a legveszélyesebb kábítószerek. A Tolna Megyei Rendőrfőkapitányságon Gáti Zoltán rendőr alezredestől, a Vizsgálati Osztály vezetőjétől szintén azt az információt kaptuk, hogy inkább a fogyasztók kerülnek a rendőrség látószögébe, mintsem a dealerek. A tényleges veszélyt pedig a kereskedők jelentik. Ajovo- Nagyon fiatalon, egy buli alkalmával próbáltam ki először. Sokáig csak Ecstasy tablettát fogyasztottam, de csak nagyon ritkán. Akkoriban sokat jártam diszkóba, és ettől a tablettától végig tudtam táncolni egy éjszakát, nem volt sokáig fáradtságérzetem. Úgy éreztem, nagyon szép körülöttem a világ. Nem voltak lelki problémáim, sőt szüleim is megfelelően támogattak, magam sem tudom miért, talán csak a buli kedvéért vettem magamnak. Természetesen dolgoztam, tehát mindig a saját pénzemből költöttem rá. Két év elmúltával vettem először speedet. Sajnos a szintetikus szerek hamar kikészítik az embert, így nekem is gyakran fájt a gyomrom, és ha kiment a por hatása, iszonyú érzéseim támadtak. Hallucináltam, és még sorolni lehetne, mi mindenen mentem keresztül. Tudtam, hogy le kell szoknom, és azt is tudtam, hogy csakis az akaraterőmön múlik, hogy végleg megszabadulok-e a kábítószertől, vagy csak egy ideig. A szüleim megértőek voltak, mindenben támogattak. Sportolni kezdtem, hogy a test fizikai állapotát fokozzam, majd fokozatosan elhagytam a speedet. Ma már egészségesen táplálkozom, sportolok. Nem volt könnyű, de megérte. Csak az tudja ezt értékelni, aki egyszer már sikeresen végigcsinálta, hiszen a narkó nélküli világ más, mint az, amiben kábultan élünk. Én csak azt tudom mondani: Ne nyúlj hozzá!!! A vég Orvosok és tudósok „korunk pestisének” nevezik a kábítószert, azt jelezve ezzel, hogy úgy terjed, mint a középkor rettenetes járványa. Nem lehet megállítani, a megoldás bizonytalan: egyre többen lesznek rabjai e szörnyű szenvedélynek. Aki egyszer rászokott, arra iszonyú vég vár, s csak nagyon kevesen tudnak kikerülni rabságából. A z 1999. március elsejétől életbe lépő drogtörvény szigorúbb büntetési tételeket szab meg mind a fogyasztó, mind a kereskedő számára. A cselekmény társadalomra való veszélyessége, illetőleg a kábítószerrel való visszaélés visszaszorítása igényli a szigorúbb rendelkezéseket.
