Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-05-21 / 21. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Mobil őrület Ha a mobil telefonok mesélni tudnának valószínű sok olyat is kifecsegnének, melyet titokba szeretnénk tartani. Hogy napjaink embere miért a maroktelefont részesítik előnybe, a vezetékes telefonnal szemben, arra sok esetben egyszerű a magyarázat. Fekete Katalin a Polgármesteri Hivatal PR menedzsere a mobiltelefon által rövidebb idő alatt tudja elin tézni feladatait. Na ponta több órát is autóban tölt, ezért akár menet közben is tudja a rábízott teendőket bonyolítani. Rugalmassá teszi az embert - mondja, nincs helyhez kötve, ezáltal több dolgot is lehet egyszerre intézni. A PR menedzser szerint munkájából adódóan fontos, hogy mindig elérhető legyen. A hagyományos színű mobilcsoda hangposta szol gáltatását veszi csak igénybe, természetesen azt is ritkán, mert nem túl gyakran kapcsolja ki a készüléket. Némaságra csak abban az esetben ítéli a telefont, ha azt szeretné elér-Egyszerű kivitelű, és csakis akkor van kikapcsolva, ha fontos értekezletet, vagy tárgy a 1 á s t zavarna a csörgése. ni, hogy ne zavarják. Dr. Rónaky József a Paksi Atomerőmű Balesetelhárítási vezetőjének készülékét a cég vásárolta. A vezető munkája megköveteli a mindenkori elérhetőséget. A mobiltelefon az összes szolgáltatással rendelkezik, mint például a hangposta vagy az elektronikus levél. A divatos és színes csodákat azonban sok helyen tilos használni, mint például repülőgépen vagy kórházakban. Ugyanakkor gyakorta fejezzük ki rosszalásunkat ismerőseinknek és barátainknak, hogy miért van mobiltelefonjuk, ha állandóan ki van kapcsolva. A maroknyi telefon azonban sok esetben nem csak munkaeszköz, hanem státuszszimbólum is, mely hol a derekunkon lóg, hol jól látható helyen tartjuk, jelezve: mi is a mobilosokhoz tartozunk. Dr. Vörös Endréné képviselő aszszony sokoldalú munkája miatt használ mobiltelefont, és kizárólag munkavégzés céljából. Meggyőződése, hogy közalkalmazotti fizetésből nem lehet fenntartani egy ilyen telefont. Olykor előnyt jelent a gyors X. elérhetőség és a gyorsaság. Fontos tárgya—^ lásokon és hétvégeken mindig kikapcsolva tartja a készüléket. A telefon alapvető szolgáltatásait veszi csak igénybe, és készüléke lila színű. Haaz Ferenc Tihamér képviselő szolgálati mobilja fekete színű. A mindenkori elérhetőség munkájában alapvető követelmény, így kizárólag fontos tárgyalások alkalmával kapcsolja ki a képviselő. A szolgáltatások közül a hangpostát veszi igénybe leggyakrabban. A képviselő szerint a mobil csörgéseit is meg lehet szokni, és természetesen kezelni, még akkor is ha épp a legrosszabbkor csörren meg. A telefonálások azonban néha apró kis sztorikat is produkálnak. A téves hívások, vagy a készülék elvesztése, majd megkeresése előbb-utóbb minden mobillal rendelkezőnek nyújt valami bosszúságot. Ha mérlegelni kellene a mobiltelefon adta előnyöket és hátrányokat, valószínű egyenlően állna a serpenyő mindkét oldala. Vannak akik már is arra esküsznek a telefonnak is van lelkivilága, ezért cseppet sem mindegy ki és hogyan nyomkodja. A szín kiválasztása sem egyszerű, hiszen a kékeket kizárólag rendőröknek, a lilát az ideges nőknek, a zöldet a környezetvédőknek, a feketét a komor uraknak ajánlják, amíg a piros szín a pirulós hölgyek figyelmét keltette fel... ESE A távközlés története (folytatás) pedig elkészül az első telefonnévsor is) 1890: átadják a forgalomnak az első nemzetközi távbeszélő áramköröket Budapest és Bécs között. 1896: Guglielmo Marconi Londonban szabadalmat kér rádióvevő készülékére. (Oroszországban 1895-ben Alexander Popov már ismerteti az általa tervezett rádióvevő működését.) 1906: Fressenden és Alexanderson első műsorszórási kísérlete. (Magyarországon 1923-ban indul.) 1907: E. Belin feltalálja azt a berendezést, amellyel írott szöveget és képeket lehet átvinni távíró segítségével. 1910: Sharman kidolgozza és szabadalmaztatja a hordozható rádió adó-vevő elvét. 1916: Az amerikai Roberts és Reynolds cégek szabadalmaztatják a Crossbar rendszert. ( 1926-ban helyezik először üzembe Svédországban.) 1927: Az amerikai Bell Laboratóriumban megkezdik a televíziós kísérleteket. 1935: Anglia és Németország megkezdi a rendszeres televíziós szolgáltatást. 1936: Nagy-Britannia rendelkezik a világ első radarberendezésével. 1957: A Szovjetunióban fellövik a Szputnyik -1-et, az első föld körüli műholdat. 1962: Az Egyesült Államokban fellövik a Telstar - 1-et, az első távközlési műholdat.
